Bizalmi vagyonkezelés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ÜgyvédVilág korábbi számaiban több riportunk foglalkozott a „Family business”-sel, és már akkor felmerült a családi vállalkozások öröklésénél a következő kérdés: mi legyen a vagyon sorsa, ha a jogutód nem képes arra, hogy az apai örökséget életben tartsa?

A kilencvenes években tömegesen létrejött családi cégek alapítói mára meghaltak vagy megöregedtek, illetve túl vannak a második infarktuson, és a gyerekeik nem mindig alkalmasak arra, hogy az apáik által elkezdett üzleti vállalkozást tovább folytassák; vagy azért, mert nem értenek hozzá, vagy azért, mert nincs hozzá kedvük. A cégek életben tartásához viszont számos érdek fűződik, többek között az, hogy ezeknek a vállalkozásoknak nem elhanyagolható a gazdasági és társadalmi szerepe, hiszen sikerük vagy esetleges megroppanásuk széles dolgozói, gazdasági köröket érint(het).

A pár éve kezdődött pénzügyi és gazdasági válság megdöbbentő tapasztalata, hogy a nagy és a közepes családi vállalatok sokkal jobban megálltak a talpukon, mint azonos kategóriájú társaik.

Mi az, amitől a családi cégek a válságban jobbnak bizonyulnak?

Dr. Gelléri Péter szerint „jól ismert, s a válságban is lényegesnek bizonyult előnyük a családi összetartás, a kölcsönös bizalom, a tartós elkötelezettség, az áldozatkészség. De épp a válság irányította rá a figyelmet néhány fontos további jellemzőre. Közülük is talán a legfontosabb a hosszú távon való gondolkodás képessége. Kötődnek saját cégükhöz, amit felelősen kezelnek, a céget ugyanis a gyerekeiknek kívánják, jó állapotban, továbbadni. Tulajdonosi helyzetük pedig módot ad rá, hogy értékrendjüknek megfelelően járjanak el, ne a tőzsdei ingadozások diktálják lépéseiket. Innovatívak, de pénzügyekben jellemzően óvatosak, nem adósodnak el, hiszen a család pozícióját kockáztatják. Nem utolsó sorban gyorsabbnak, döntésképesebbnek is bizonyultak másoknál.”

Az Európai Unió – kutatásokra épülő – állásfoglalása (policy paper) szerint a gazdasági rendszereknek szükségük van olyan stabil foglalkoztatókra és adófizetőkre, akik hosszú távon gondolkodnak a munkavállalóikról. Olyan felelős tulajdonosokról, illetve családokról van itt szó, akik tartósan megkülönböztetett figyelemmel kísérik munkatársaik, illetve szűkebb környezetük életét, és nyújtanak támogatásokat. Az állásfoglalás elsősorban azokra a jogi, adózási kérdésekre hívja fel a figyelmet, amelyek az EU országaiban segítik a családi vállalkozásokat.

A family business kapcsán eszünkbe juthat a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, mely éppen arra a problémára nyújt megoldást, amikor a család tulajdona marad a cég, de az örökhagyó gyermekei vagy házastársa nincsenek abban a helyzetben, hogy az örökölt vagyont megfelelően kezeljék. Ezt a problémát felismerve jött létre 2009-ben az új Ptk., benne a bizalmi vagyonkezeléssel. A 2011. január 1-jei hatálybalépés viszont elmaradt, ezért beszélgetőpartnerünket, dr. Menyhei Ákos TEP ügyvédet most arról kérdezzük, hogy van-e esélye még ennek a jogintézménynek?

Dr. Menyhei Ákos TEP: Szerencsére a jogásztársadalom egy jelentős része fogékony új megoldások kidolgozására, így van szakmai igény a fejlesztésre. Ebben a konkrét kérdésben pedig kialakult az a szerencsés helyzet, hogy találkozott a jogalkotói szándék és a szakmai kezdeményezés. Az ELTE Polgári Jogi Tanszéke dr. Kisfaludi András professzor vezetésével jelenleg is dolgozik a bizalmi vagyonkezelés hazai szabályozásán, és kikérik a gyakorló szakemberek véleményét is. Ezen folyamat megsegítésére szerveztük meg azt a konferenciát, amely a STEP és a bizalmi vagyonkezelés témájával kapcsolatos előadások köré épült.

STEP? Mit jelent ez a mozaikszó?

A STEP jelentése, Society of Trust and Estate Practitioners, a vagyonkezeléssel, adó- és vagyontervezéssel foglalkozó szakemberek nemzetközi szakmai szervezete. A STEP 20 éve alakult meg Nagy-Britanniában, de ma már világszerte ismert szakmai szervezet, amelynek több mint 17 000 tagja van 81 országban. A STEP tagjai számára szakmai hálózatot, információ cserét, folyamatos képzést biztosít, míg a külvilág felé képviseli a szakma érdekeit, illetve segítséget nyújt az állami szerveknek a szabályozás kialakításához.

A konferenciát az Önök ügyvédi irodája szervezte?

Részben igen. Példaértékű együttműködés keretében a Hajdu és Menyhei Ügyvédi Iroda (International Practice Group), a Balogh – B. Szabó – Jean – Juhász És Társai Ügyvédi Iroda (Ecovis), valamint Kiss László TEP szervezte meg a vagyonkezelési konferenciát, amelyen a vagyonkezeléshez kapcsolódó szakmák képviselői vettek részt. Ügyvédi Irodánk több éve szoros együttműködésben dolgozik Rogelio Tribaldos-szal, az MMG Panazur (Zürich) vezérigazgatójával, aki mint a vagyonkezelés, vagyon- és adótervezés területén kiemelkedő tapasztalattal rendelkező, nemzetközileg is elismert szakember, örömmel fogadta meghívásunkat. Emellett dr. Alon Kaplan LLM, TEP, aki a STEP Fejlesztési Bizottságának elnöke és egyben a STEP Izrael elnöke is, Ügyvédi Irodánk meghívására érkezett a konferenciára.

Mit jelent a TEP kifejezés?

Trust and Estate Practitioner. Ez tulajdonképpen a STEP által szervezett posztgraduális képzésben szerezhető tudományos fokozat, melyet a világon mindenhol elismernek. A „TEP” nem csupán a bizalmi vagyonkezelést és vagyontervezést magas szakmai színvonalon, szigorú szakmai és etikai szabályok szerint végzők tudományos fokozata, hanem jogosultság egy olyan hivatás gyakorlására, amelynek gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, és ma már a világ több országában ismerik.

Milyen országokban ismerik és fogadják el ma a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét?

Az angolszász világban „trust” néven ismerik, a német nyelvű területeken, Németországban, Ausztriában és Svájcban „Treuhand”-nak hívják, Franciaországban és Luxemburgban pedig „fiducie” a jogintézmény neve. Európán kívül ismerik Japánban, Indiában, de számos latin-amerikai államban is. A legismertebb összefoglaló elnevezés a „fiduciary”. A bizalmi vagyonkezelés – fiduciary – kiterjed az adó- és vagyontervezésre, a vagyon védelmének tervezésére, a pénzügyi tervezésre, valamint az ezekkel összefüggő feladatok ellátására és a kialakított struktúra folyamatos kezelésére.

Pontosan milyen tevékenységet takar a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó szakemberek munkájuk során olyan területeken tevékenykednek, amely a szakember és az ügyfél közötti megingathatatlan bizalmon alapul, hiszen legtöbb esetben olyan családok érdekeit képviselik, vagyonát biztosítják, amelyek tagjai szerte a világban, más és más jogszabályok és adójogi normák hatálya alá tartoznak, vagy éppen a családi vállalkozás generációról generációra való átszállásának garantálásában közreműködnek. Az ezen a területen dolgozó kollégák sok esetben idős vagy fogyatékkal élő rokonokról való gondoskodást, vagy a szülők halála után a gyermekek érdekeinek védelmét biztosítják, de nagy szerepet játszanak a jótékony célra fordítandó vagyonok kezelésében is. Mindemellett a STEP vezető szerepet tölt be – a mindenkori kormányokkal, adóhatóságokkal és törvényhozási testületekkel folytatott folyamatos szakmai konzultáció révén – a gyakorlati tapasztalatok jogszabályokba történő átültetésében, valamint ezen jogszabályok gyakorlati alkalmazásának elősegítésében.

Úgy tudom, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamarában tartott konferencián külföldiek is részt vettek.

Igen, voltak vendégeink Izraelből és Szerbiából is, mint ahogy említettem dr. Alon Kaplan LLM, TEP a Society of Trust and Estate Practitioners (STEP) izraeli részlegének és egyben a STEP Fejlesztési Bizottságának elnöke is részt vett a konferencián. Ő volt, aki bemutatta a bizalmi vagyonkezelés nemzetközi gyakorlatát és a vagyonkezeléshez szorosan kapcsolódó jogintézményeket. Rogelio Tribaldos TEP, az MMG Panazur (Zürich) vezérigazgatója Kiss László TEP-pel közösen a bizalmi vagyonkezelés múltját és jövőjét elemezték, természetesen két különböző aspektusból, svájci viszonylatban és magyar szemmel. Svájc sok szempontból érdekes például szolgálhat számunkra, mivel már évtizedek óta a „fiduciary” üzlet egyik legfontosabb helyszínének számít, annak ellenére, hogy mind a mai napig nem fogadtak el itt külön trust-törvényt. Megoldásképpen egy külön utat választottak, és a hágai „trust” egyezményhez csatlakozva ismerték el a jogintézményt.

Hogyan értékeli a konferenciát?

A konferencián részt vevők számára egyértelművé vált, hogy egy olyan széles körű, nemzetközi szakemberállománnyal rendelkező szakmai szervezet, mint a STEP nemcsak segítséget nyújthat a hazai jogszabályalkotás folyamatában, de a jogalkotó és jogalkalmazó szervek számára is bepillantást engedhet annak a szakmának a mindennapjaiba, melyet a világ minden táján szigorú titoktartási szabályok zárnak el az érdeklődők elől.

Személyes véleményem az, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése, a szolgáltató szektor fejlődési iránya, a jogi szolgáltatások fejlettsége és az elektronikus regisztrációs rendszer, kiegészülve az EU-ban alacsonynak számító társasági és személyi jövedelemadóval, valamint Magyarország kiterjedt kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményrendszerével, nagyon jó alapot nyújt arra, hogy egy jó szabályozással hazánk meghatározó régiós szereplővé váljon a fiduciary üzletben.

Dr. Kiss Anna

---