Határidők, az alkalmasságiés a szerződési feltétel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Kardkovács Kolos: Indítottunk rendkívüli sürgősségre hivatkozással egy közbeszerzési eljárást. A tényállás nagyjából az volt, hogy egy gyerek sürgősségi osztályt kellett létrehozni, 12 ágyas bővítéssel. Ezeket az intézményeket a kórház-összevonások során június 1-jével vette át a Honvédelmi Minisztérium. Azért, hogy a koraszülöttek ne maradjanak ellátatlanul, rendkívüli sürgősséggel indítottunk építési beruházásra hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást. Júniustól folyt az előkészítés augusztus elejéig; fel kellett mérni, hol legyen a helyszín, műszaki leírást kellett csinálni. Augusztus 7-ére állt össze az anyag, augusztus 29-én hagyta jóvá az eljárást a minisztérium, vagyis ennyi ideig tartott az előkészítés. A szerződést szeptember 12-én kötöttük meg. A Döntőbizottság hivatalból megtámadta a kiírást, mivel szerinte a beszerzési igény időpontja és a szerződéskötés időpontja között olyan hosszú idő telt el, hogy ezalatt le lehetett volna folytatni más típusú eljárást. Erre azt mondta az Ítélőtábla: a Kbt.-ből nem vezethető le, hogy az előkészítés fázisa beleszámít az időbe, ezért ezeket az időket figyelmen kívül kell hagyni, és csak azt kell nézni, hogy az eljárás megindításától a szerződéskötésig mennyi idő telik el, és ott fennáll-e a rendkívüli sürgősség.


Dr. Buda György: Ehhez kapcsolódva megemlítenék egy sok évvel ezelőtti ügyet; ügyfelünk támogatást kapott, és közölték vele, hogy 30 napon belül nyújtsa be a pénzügyi okmányokat, az aláírt szerződést, és folytassa le a közbeszerzési eljárást. Azt tanácsoltuk neki, nehogy elindítsa az eljárást, mert nyílt eljárást nem tudunk befejezni ennyi idő alatt. Mivel a rendkívüli sürgősségre a Döntőbizottság, mondjuk úgy, eléggé érzékeny, azonnal írtunk egy papírt, hogy legalább annyival hosszabbítsák meg a határidőt, hogy nyílt eljárást le tudjunk folytatni. A 28. napon megjött a pénzfolyósító szervezet papírja, hogy újabb 30 napot ad. Ekkor azt mondtuk, hogy itt nincs mit tenni, meg kell indítani a rendkívüli sürgősségre alapított eljárást. A végén a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy ez nem az ajánlatkérőnek felróható ok, hiszen ő megpróbált jogszerűen eljárni.

Dr. Kardkovács Kolos: A Döntőbizottságtól az Ítélőtábla azt kérdezte, mondja meg, hol van a Kbt.-ben az, hogy az előkészítést bele kell számolni az elbírálási határidőbe. Erre pedig egy jó válasz van: sehol. Egyébként az ügyet első fokon, a Fővárosi Bíróságon is megnyertük.

Dr. Deák Krisztina: Egy ismerősöm, olvasgatva a Közbeszerzési kerekasztalról szóló korábbi beszámolókat, viccesen megkérdezte, hogy mi el merünk-e még menni a Döntőbizottsághoz, mert folyamatosan szembeállítjuk a meghozott határozataikat a bírósági döntésekből kiolvasható ellentétes joggyakorlattal.

Dr. Kardkovács Kolos: Egy évben a KD hoz legalább nyolcszáz döntést, mi itt beszélünk vagy tizenötről.

Dr. Buda György: A Közbeszerzések Tanácsa első félévről szóló beszámolójában láttam, hogy a kis- és középvállalkozások több mint hét százalékos pozíciójavulást értek el a közbeszerzési érték alapján. Az első félévben egyébként a jogorvoslatok száma 307 volt, egy évvel ezelőtt 326. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indítása kapcsán 462 esetben tájékoztatták a Döntőbizottság elnökét, aki 32 esetben indított hivatalból jogorvoslati eljárást.

Dr. Bűrös László: 462-ből 32? Ez meglepően kevésnek tűnik.

Dr. Buda György: Csak azon esetekből, amelyeket itt a kerekasztalnál megvitatunk, biztosan összejönne a 32.

Dr. Kardkovács Kolos: Teljesen nonszensz, hogy a statisztikákban az egy beszerzésre jutó átlagos beszerzési értéket is kiszámolják. Miért kell vajon összemosni egy egyszerű beszerzést mondjuk egy autópálya-építéssel? Arra is kitérnek, hogy mennyivel nőtt a közbeszerzések értéke, ami nem sokat mond, főleg, ha kivesszük belőle a legnagyobb tételnek számító autópálya-építéseket.

Dr. Buda György: Előhoznék néhány meglehetősen pikáns közbeszerzési eljárást, amelyek kiírása átment a szerkesztőbizottságon…

Dr. Deák Krisztina: A Döntőbizottság többször kinyilvánította: az, hogy a szerkesztőbizottság nem tett észrevételt a felhívásban foglaltakra, még nem jelenti azt, hogy a felhívás jogszerű!

Dr. Kardkovács Kolos: Ha igazgatási szolgáltatási díjat fizetek, és ezt megrendelem, neki pedig az a feladata – a kormányrendelet szerint –, hogy ellenőrizze, a kiírás megfelel-e a jogszabályoknak, akkor elvileg kérhetek tőle kártérítést. Az egyik ügyünkben az volt a helyzet, hogy kiterjesztette a felhívásra a jogorvoslatot, én pedig arra hivatkoztam, hogy ugyanennek a szervnek, a Közbeszerzési Tanácsnak a szerkesztőbizottsága – két ajtóval arrébb – átengedte.

Dr. Buda György: Visszatérve a pikáns kiírásokhoz: volt olyan is, ahol az alkalmasság minimumkövetelményei között szerepelt, hogy konzorcium alakítása kizáró ok, és ez is átment a szerkesztőbizottságon. Idéznék egy másik érdekességet a felhívásból: gyorsított meghívásos eljárás, majd a tárgyalásokhoz keretszámot határoz meg.

Dr. Bűrös László: A lektorált hirdetményekről csak annyit: több olyan felhívás jelent meg, ahol az egyik elbírálási szempont szerint az ajánlatkérő azt értékeli, hogy a fizetési határidő elmulasztása esetén az ajánlattevők mennyi időre nem kérnek késedelmi kamatot.

Dr. Deák Krisztina: Ez érdekes, mivel a Kbt. módosított 306. § (1) bekezdése éppen azt mondja ki, hogy semmis a szerződés, ha az ajánlatkérő kizárja, vagy korlátozza a felelősségét arra az estre, ha az előírt fizetési határidőre nem teljesít. Egyébként meg a Kbt. alapján, ha van teljesítési igazolásod, a legtöbb ajánlatkérő esetében kérheted az inkasszót az ajánlatkérő számlájára!

Dr. Kardkovács Kolos: Az egyik ügyfelünk egyszerűen teljes értetlenséggel találkozott a bankban, amikor bement, és azt mondta, hogy a Kbt.-re hivatkozva ő most inkasszálná a pénzt, mert neki van teljesítési igazolása.

Dr. Bűrös László: A megdöbbentő az, hogy az egyébként nyilvánvalóan Kbt.-be ütköző szerződéses feltétel még értékelési szempontként is megjelenik.

Dr. Deák Krisztina: Én addig nem tudok ezen igazán felháborodni, amíg úgy szól a támogatási szerződés, hogy ha a folyósító hatóság késik a támogatás kifizetésével, akkor az ajánlatkérőt (megrendelőt) semmilyen késedelmi kamat nem illeti meg, akkor sem, ha a vállalkozónak a számláját neki már régen ki kellett volna fizetnie, és már ő is jelentős késedelemben van!

Dr. Buda György: Mi most jelentettünk be késedelmi kamatigényt a Fejlesztési Igazgatósággal szemben.

Dr. Kardkovács Kolos: Én is tudok olyan esetről, ahol fizettek kamatot.

Dr. Deák Krisztina: A legtöbb támogatási szerződésben pedig egyértelműen kikötik, hogy a támogatás késedelmes folyósítása alapján nem számolható fel semmilyen kártérítési igény, sem kötbér, sem kamat.

Dr. Kardkovács Kolos: Meg kell támadni a szerződést.

Dr. Buda György: Az egyik kiírásban alkalmassági feltételként az is szerepelt: minimum kilenc fő az Ormánság térségben foglalkoztatott munkatárs, legalább féléves foglalkoztatással.

Dr. Bűrös László: Az azért elgondolkodtató, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében több határozatban rögzítésre került, hogy nem lehet a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, műszaki felszereltség vizsgálata körében területi korlátozást alkalmazni. Vagyis például egy őrző-védő szolgáltatás tárgyában indult eljárásban, ahol szakmailag indokolt a harminc percen belüli helyszíni kiszállás előírása, a szerződés teljesítésére azt is alkalmasnak kell tekinteni, aki helyszíni kiszálló egységgel mondjuk az Északi-sarkon rendelkezik.

Dr. Kardkovács Kolos: Javítási-karbantartási eljárásnál a kiírásba bele szoktam írni, hogy ötven kilométeren belül legyen a javítóműhely, ellenkező esetben nincs értelme elvinni oda a gépjárművet, mert anyagilag nem éri meg.

Dr. Bűrös László: Erre mondja azt a Döntőbizottság – az Európai Bíróság ítéletére hivatkozva –, hogy ez az alkalmasság körében nem vizsgálható. Szerződéses feltételként szerepeltethető, azonban ez már nem a szerződés teljesítésére való alkalmasság kérdéskörébe tartozik. Más kérdés az, hogy ez egyben lehetetlenné teszi ezekben az esetekben a szerződés teljesítésére való alkalmasság tényleges vizsgálatát, mert aki – a példánál maradva – az Északi-sarkon rendelkezik helyszíni kiszálló egységgel, az nem teszi alkalmassá a szerződésben előírt feltétel teljesítésére.

Dr. Kardkovács Kolos: Bennem többször felmerült már a kérdés: ha van egy alkalmassági feltételem, és azt érvényességi feltételként akarom előírni, akkor ezt megtehetem?

Dr. Bűrös László: Az adott esetben nem. Az alkalmassági feltétel elkülönül a szerződéses feltételként előírt kötelezettség vállalásától, mint érvényességi feltételtől.

Dr. Kardkovács Kolos: Konkrétan a felelősségbiztosításnál futottunk ebbe bele. Egy irodabérletnél például fontos lehet, ha bármi baleset bekövetkezik, legyen ezekre a káreseményekre felelősségbiztosítása az ajánlattevőnek. Az sem érdekel, hogy neki van-e ilyenje, csak ajánlatkérőként azt mondom: ha nyer, akkor kössön felelősségbiztosítást! Ezek szerintem érvényességi feltételek, hiszen nem a felém nyújtott szolgáltatásért kell felelősséget vállalnia.

Dr. Bűrös László: Attól függ, hogy mi az eljárás tárgya. Ha az ajánlatkérőnek szolgáltat az ajánlattevő, akkor a szolgáltatási tevékenységére vonatkozó felelősségbiztosítás megléte az ajánlatkérő számára jelentőséggel bír.

Dr. Kardkovács Kolos: Azt sem értem, a pénzügyi alkalmasságnál miért váltja ki a banki információt a felelősségbiztosítás? Olyan felelősségbiztosítás nincs, ami azt mutatja, hogy te likvid vagy, pénzügyileg potens.

Dr. Deák Krisztina: Szerintem az egy másik felelősségbiztosítás! Arra gondolok, ha nem szerződésszerű a teljesítés, akkor legyen felelősségbiztosítása, amiből téged kárpótol, és így teljesítőképes, bár ilyet én még nem láttam! A szakmai felelősségbiztosítás pedig a harmadik személynek okozott kárra vonatkozna, de ez meg nem pénzügyi alkalmassági feltétel.

Dr. Bűrös László: Miért nem írod bele az ajánlati felhívásba, hogy milyen felelősségbiztosításról van szó?

Dr. Kardkovács Kolos: Ha azt a szót beleírom, hogy felelősségbiztosítás, visszadobja a lektor. Azok a hirdetmények viszont átmennek a lektoráláson, ahol forgalmi adatot vagy referenciát nézel, és egy számszaki adatot adsz meg. Mi van akkor, ha valaki azt mondja: 5 millió forint, én pedig azt mondom, három darab referencia. Ha szigorúan veszed, akkor mind a kettőt meg kéne adni, ami nonszensz. Évek óta vitatkozom azon is: nekem ne mondja senki, hogy a bankgarancia az ugyanaz, mint a kézfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, holott a bankgarancia az alapügylettől független.

Dr. Deák Krisztina: Hát, ha van mit végrehajtani a készfizető kezesen, akkor nincs baj! Volt olyan esetünk, amelyben a pénzintézet arra sem volt hajlandó, hogy az egyébként az adós meglévő épületére kérje a végrehajtást, hanem – miután az adós nem fizetett –, egyszerűen letiltatta a kézfizető kezes fizetéséből, mert az lényegesen egyszerűbb volt.

dr. Schmidt Gábor


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Élet kulturális Menete

Színházi előadás, kiállítás és egy történelmi kötet révén is lehet emlékezni a holokauszt 80. évfordulójára. 

2024. május 10.

Ferihegy – Újabb útirányok és rekordok

Már 130-nál is több városba repülhetünk el közvetlenül Budapestről, 2025-ben pedig talán Észak-Amerika néhány metropoliszába is újra eljuthatunk.