Honda e:Ny1 – Stílus és dinamika

Az új Honda e:Ny1 a márka második tisztán elektromos üzemű járműve az európai piacon. Egy dinamikus, stílusos, rendkívül praktikus, kompakt szabadidő-autó, ami a fiatalabb vásárlóknak készül a 2021 óta piacon lévő, 3. generációs HR-V alapjaira építve.

Elsősorban a névválasztás, amely fennkölt érzelmeket kelt, hiszen normál intellektusban értelmezni is nehéz, kiejtéssel meg már kevesen próbálkoznak. Amit tudhatunk, hogy a nagy teljesítményű, elsőkerék-meghajtású e:Ny1 Architecture F-platformhoz nagy kapacitású, villámtöltésre is alkalmas akkumulátorcsomagot társítottak a Honda mérnökei és innen ered az e:N nevének elejében. A többi valószínűleg rejtély marad, a lényeg, hogy a tervezésénél új értékekkel, új élményekkel szerették volna megajándékozni a jelen és a jövő autósait a Honda szakemberei.

A HR-V-alapok egyértelműek, hiszen azonos platformra épülnek, a kupészerű formavilág szinte teljesen megegyezik, viszont egy-két elektromos autós egyéniség árulkodó lehet rajta. Tulajdonképpen a 4387 mm hosszú, 1790 mm széles és 1584 mm magas autó minimális méretekben tér el, az elektromos crossover 6 centivel hosszabb, de ebből csak 3 mm jut mindössze a tengelytávra. Csak az orr kiképzése lehet árulkodó, na meg avatottabbak számára az Aqua Topaz figyelemfelkeltő színe, amely csak az elektromos modell kiváltsága lehet.

A rövid első-hátsó túlnyúlásnak, a nagy kerekeknek és a széles nyomtávnak hála erős, magabiztos kiállás jellemzi, az orr-résznek pedig muszáj volt egyedi kialakítást kapnia, a Honda elektromos járműveihez kidolgozott, új modell arculatát ismerhetjük meg benne. Az e:Ny1 töltése igazán egyszerű, a csatlakozóaljzatot ugyanis az orr-rész közepére helyezték, így mindkét oldalról könnyedén elérhető, a nyílás további érdekessége a fehér H-embléma, amely szintén minden új elektromos modellen megjelenik majd. A hűtőmaszk helyét egy – akár az utastérből is irányítható – felbillenő panel foglalja el, a fekete sáv két visszajelző fényt is rejt, melyek a töltés állapotáról tájékoztatnak minket: ha éppen tölt a rendszer, pulzáló fény szalad végig balról jobbra a csíkon, ha pedig befejeződött a művelet, akkor folyamatosan világít.

A letisztultsághoz és a lendületes összhatáshoz a rejtett hátsó kilincsek is nagyban hozzájárulnak. A jellegzetes hátsó lámpatestek az irányjelzőt, a féklámpát és a tolatólámpát is magukban foglalják, s mivel vízszintes fényhíd kapcsolja össze őket, még szélesebbnek és magabiztosabbnak hatnak.

Belül változatosabb a helyzet. Azonnal feltűnik a hatalmas, 15,1 colos, állított elrendezésű kijelző. Grafikája tökéletes és a kezelése is gyorsan betanulható. Három fő részre osztották a megjelenítést, felül a navigáció és a kamerák képei kaptak helyet, míg középen az alkalmazásokat kezelhetjük, alul pedig fix megjelenéssel a kétzónás klímáé a főszerep. Nem mondanánk, hogy tolakodó a mérete a kijelzőnek, de hosszabb használat során, a kialakult tapasztalat szerint, ha kisebb kijelző kapott volna helyet, az sem lett volna baj, sőt talán arányaiban is jobban passzolt volna a Honda többi belső elemével. Ráadásként a vezető előtti 10,2 colos kijelző sem pici és eléggé információ-orientált, szélvédőre vetített megoldás nem is kérhető, de valójában szükség sincs rá.

A világos, szintetikus bőr belső kiemeli a központi elemeket, barátságossá teszi a tér hangulatát. A középkonzolba fektetett irányváltót sajnos fényes fekete dekorációval ölelték körbe, ami hamar piszkolódik, ráadásul elé került az induktív telefontöltő, mögé pedig a pohártartó, az elektromos kézifék és a Drive Mode-kapcsolója ezek használatából adódóan nehezen tisztán tartható. Viszont tetszetős a világos műszerfal-dekoráció, igaz, kényes, kék varrással jól összhangba kerül a még nappal is jól érzékelhető hangulatvilágítással. Szintén nagyon tetszetős a kormány bal oldalán lévő bajuszkapcsoló végére tett gomb, amivel a külső kamerák képét tudjuk bármikor aktiválni, és a központi kijelzőn figyelemmel kísérni az autó körül történteket.

Ülései kényelmesek, négy felnőtt ember bőségesen elfér benne, külön pozitívum a küszöböt takaró ajtóért, amely külön öröm, hogy tiszta maradhat a nadrágunk. Vezető pozíciója teljesen rendben van, az oldaltartása remek, de nincs deréktámaszunk, és az ülőlap sem hosszabbítható, bár utóbbira nagyon nincs is szükség. Annyira sokat nem fogunk benne ücsörögni, hiszen a 96 cellás lítiumion-akkumulátor kapacitása 68,8 kWh, amellyel a gyári adatok szerint könnyedén 421 kilométert is suhanhatunk. Hidegebb időjárás nem tesz hozzá a pozitív eredményekhez, városi forgatagban 18–19 kWh fogyasztással mérve 320–330 kilométeres hatótávval számoltunk 10–13 fokos átlaghőmérséklet közt, de autópályás szakaszokon 29–30 kWh környékére delegálta az átlag magát, ahol rögtön 100 kilométerrel rövidebb hatótávval kellene beérnünk. Végül 22,7 kWh átlaggal zártuk a barátkozós hetünket, ez 300 kilométeres hatótáv, amivel számolhatunk.

A lágy bőrözésű, fűthető kormány mögötti fülekkel a rekuperációt variálhatjuk, amivel kis mértékben, de okosan tudunk játszani a visszatermelés mértékéről. Inkább városi/elővárosi közlekedésre ajánlható a Honda elektromos SUV-ja. Egyszerű az autó kezelése és lágyan lehet vele haladni is, a 204 lóerős villanymotorral úgy lehet porciózni az erőt, hogy nem feszélyez minket az eszeveszett gyorsulás veszélye. Váltó nincs, a hajtás állandó áttételű, csúcsnyomatéka pedig 310 Nm, mellyel 1752 kilós autót kell mozgatnia.

---