Jog és Irodalom Szimpózium

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara adott otthont még a nyár elején az elmúlt években már hagyománnyá váló Jog és Irodalom Szimpóziumnak.

A jog és az irodalom már csak azért is összekapcsolható, hiszen mindkettő a kultúra ­része, ezer szállal kapcsolódik a kultúra ­mindenféle területéhez. A jog nem csupán gépezet, benne a jogászokkal, akik nem pusztán technikusok vagy társadalmi mérnökök, de hivatalnokok sem. Legalábbis nem kellene azoknak lenniük. A jog természetes tárgya az igazság, az igazságosság és az ­etika, természetes módszere a művészet. A jogtudományt, ezen belül a jog és irodalom kutatásait használni lehet bizonyos interdiszciplináris kutatások bővítésére. A jog és irodalom segítségével humanizálható a jogászi hivatás ethosza. Az irodalom segít­ségével a jog világa közelebb hozható a laikusokhoz.

A jog, illetve a jogászok humanizálása is elérhető az irodalom segítségével, ugyanis segítségével bevihető a humánum a jogba. Jobb jogásszá teszi az embert, és jobb emberré teszi a jogászt. Az irodalom képes arra, hogy a versengő morális értékeket és tár­sadalmi célokat bemutassa, valamint képes ezek értékelésére.

A szimpóziumon elhangzott valamennyi előadás bizonyította a jog és irodalom ­létét.

 

Bányai Ferenc, ügyvéd és egyetemi docens Törvény, kötelesség és a jogász lelkiisme­rete címmel Thomas More-ról tartott előadást. Kitért Robert Bolt Kinek se nap, se szél című drámájára, mely Morus Tamásnak, valamint VIII. Henriknek egymással és saját lelkiismeretükkel folytatott küzdelmeit tárja elénk.

Csirik György Márton, PhD hallgató Rotterdami Erasmus jogról vallott nézeteiről ­beszélt. „A keresztény fejedelem nevelte­tése” című művében olyan gondolatokat hintett el, mint például a büntetőjog ultima ratio jellege, a prevenció fontossága a büntetés célja során, a törvények tiszta meg­fogalmazásának és nyilvánosságának követelménye, a nép és az uralkodó viszonyát pedig egy szerződéses viszonyhoz hasonlította.

Csomós Árpád, PhD hallgató Teremtő interpretáció? – megjegyzések a jogértelmezésről Umberto Eco A Foucault-inga című műve kapcsán vetette fel azt az érdekes kérdést, miszerint a jogszabályok értelmezése során felmerülő lehetséges olvasatok közül egy kiválasztása, illetve később az arra való hivatkozás állandósulása miként befolyá­solja az adott szöveg értelmét.

Fekete Balázs, egyetemi docens A jog mindenkié? A jog emberképének belső feszült­ségeiről irodalmi hősök segítségével címmel tartott előadást. Arra tett kísérletet, hogy két irodalmi hős joghoz fűződő kapcsolatának bemutatásával érzékeltessen bizonyos alapvető kérdéseket a jog és az egyén viszonylatában. E két hős Balzac Rastignac-ja és Solohov Grigorij Melehovja.

Frivaldszky János, egyetemi docens Halálos ítélet helyett a bűnös életének megmentése? „József és testvérei” történetének példája a ríb eljárásra – Thomas Mann regényének fényében címmel arról beszélt, hogy az ószövetségi zsidó törvénytudat értelmében Jahve igazságosságának az ítéleten túl szerves része a megbocsátás is. A mispát eljárással párhuzamosan a jogi gyakorlatban élt egy másik eljárás is, ez a ríb’ eljárás. E két eljárás rejtelmeibe avatta be az előadó a hallgatóságot.

Gedeon Magdolna, egyetemi docens Az irodalom szerepe a SC Larinarum értelme­zésében címmel tartott előadást. A római jog ismeretforrásai között tartjuk számon a feliratos emlékeket és a nem jogi irodalmat is, azaz a történetírók, szónokok, bölcsészek stb. munkáit. Ezek az irodalmi művek elsősorban a más, jogi forrásokban nem fellel­hető joganyag vonatkozásában bővítik ismereteinket.

Horváth Attila, egyetemi docens A szovjet típusú diktatúra idején keletkezett politikai viccek szociológiai és jogi elemzését adta. Nálunk a civil társadalom ellenállásának egyik legelterjedtebb formája volt az önkényuralom ellentmondásainak kifigurázása, kigúnyolása. A viccek mesélése az 50-es években az 1946. évi VII. tv. alapján izgatásnak számított, és végrehajtandó szabadságvesztést lehetett miatta kapni. Még a Legfelsőbb Bíróság is állást foglalt ebben a kérdésben.

Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet igazgatója, egyetemi tanár Alkotmányos kultúra: műveltség, erény vagy szokáserkölcs címmel arról beszélt, hogy az alkotmányozási folyamat ismételt kudarca, valamint a mindenkori hatalom érzéketlensége az alkotmány szelleme iránt jól mutatja, hogy komoly válságban van Magyarországon az alkotmányosság iránti elkötelezettség, és tágabb összefüggésben az alkotmányos kultúra.

H. Szilágyi István, egyetemi docens, a Pu­soma Dénessel szemben folytatott bünte­tőeljárás kapcsán a bírói tévedésekről beszélt. Elsősorban arra keresett választ, hogy az ügy sajtóvisszhangja, Magyar Elemér drámája, Komenczi Norbert dokumentumfilmje és Ragályi Elemérnek a drámából készített művészfilmje milyen társadalmi-jogi hatásokat eredményeztek.

Kiss Anna, egyetemi oktató a fair eljárásról tartott előadást Kafka fegyencgyarmatának jogsértő eljárásait bemutatva. Arra ­hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a fair eljárás betartása, bár akadálypályává vál­toztatja a büntetőeljárást, mégis az egyetlen lehetséges út az igazság kiderítésére. Strasbourg arra nevel, hogy a büntető igazságszolgáltatás csakis a garanciák betartásával lehet életképes.

Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz
A tanulmányok rávilágítanak a törvénykönyv megalkotásának hátterére, felvázolják a lehetséges megoldási lehetőségeket, a végül választott szabályozás koncepcionális indokait, adott esetben kritikailag is értékelve a törvény rendelkezéseit. A kötet tizennégy tanulmányt tartalmaz. Bővebb információ és megrendelés itt

Kiss Henriett, középiskolai tanár Radnóti Miklós költészetének bemutatásával a sorsvállalásról beszélt. Sorra vette a költő mű­veit, melléjük helyezve a zsidótörvényeket és -rendeleteket, és arra az eredményre jutott a diákjai segítségével, hogy a sorsvál­lalás egészen más értelmet nyer, mint amit ma a hétköznapokban értenek rajta.

Könczöl Miklós, egyetemi tanársegéd, Jog és retorika a Gorgiaszban címmel, Platónnak a jog és retorika kapcsolatát illető né­zeteivel foglalkozik. A dialógus értelmezői rendszerint kiemelten foglalkoznak a reto­rika kérdésével, egyetértés azonban nem alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Platón egészében elveti, vagy bizonyos megszorí­tásokkal elfogadja a „meggyőzés mesterségét”. Az előadásban az előbbi álláspont mellett igyekezett az előadó érvelni.

Lanczendorfer Zsuzsanna, egyetemi docens, Gyilkosságból népköltészet címmel a helyi népballadákat állította a jogtörténeti kutatás szolgálatába. Előadásában két helyi (kisalföldi) gyilkosságballada valóságele­meit mutatta be. Ismertette a felkutatott dokumentumok: boncolási jegyzőkönyv, börtönkönyv, peranyagok, a helyi és az országos sajtó hírei alapján a valós történeteket és azok jogi következményeit.

Magyar Elemér, nyugalmazott ügyvéd, író előadásának címe: Cigány terroristák Az előadás a szerző új drámájának születési körülményeiről szólt: milyen események szol­gáltak a cselekmény nyersanyagául, milyen szerepe volt az ügyészi és a későbbi ügyvédi pályafutás során szerzett tapasztalatoknak a feldolgozásban, s milyen dramatur­giai fortélyokat alkalmazott a szerző a jogi nyers­anyag irodalmi művé változtatása ­során.

Nagypál Szabolcs, egyetemi adjunktus, ­Vihar a bozótmélyben címmel A vihar kapu­jában Kuroszava-film, valamint az alapjául szolgáló két novella kapcsán a tényállás rekonstrukciójának nehézségeire hívta fel a hallgatóság figyelmét. A büntetőeljárási jogban a tanúvallomások elfogultságának, az irodalomelméletben pedig a megbízhatatlan elbeszélőnek az érzékeltetésére is használják a művet.

Nótári Tamás, tudományos főmunkatárs, egyetemi docens az eredetiséget és szerkesztettséget vizsgálta Cicero perbeszédeiben, retorika- és jogtörténeti szemszögből.

Sáry Pál, egyetemi docens Szent Pál leveleit vizsgálta. Az apostol – városi emberként – a hasonlatait nem a természetből, hanem a jog világából veszi, és igen gyakran használ jogi metaforákat. A megváltást például a hadifogságból való kiváltáshoz, illetve az adóslevél megsemmisítéséhez, a keresztség felvételét a polgárjog megszerzéséhez, illetve az örökbefogadáshoz, az üdvösség ­elnyerését pedig az örökség megszerzéséhez hasonlítja. A római jog szabályainak isme­rete ezért nagyban elősegíti a páli levelek helyes értelmezését.

Siket Zsuzsanna, PhD hallgató Tolsztoj Kreutzer-szonáta című elbeszélésében az elkövető indítékait kereste.

Szűcs Lászlóné Siska Katalin, egyetemi ­docens a kultúrák keveredésének és összeütközésének problematikáját érzékeltette Jessica Duchen Hungarian Dances című re­gényében. A történetben kultúrák keverednek, faji előítéletek ütköznek.

Takács Péter, egyetemi tanár az Altmann-ügy jog- és államelméleti kérdéseire mutatott rá. Az Altmann-ügy öt jogi eljárásból álló procedúra volt Gustav Klimt hét festményének az örökösök részre való kiadása érdekében. Az Altmann-ügyben felvetődik az akarati elv vs. nyilatkozati elv. Vajon a végrendelkező „ké­rése” teremt-e jogi kö­telezettséget az örökös általi végrendeleti hagyományozásra? Az Altmann-ügy fő államelméleti kérdése: a szuverenitás fogalmának jogi konkretizálását – egyfelől az act of state doktrína és a sovereign immunity („külföldi állam mentessége”) tan viszonya, másfelől az utóbbi változása (az absolute theory of sovereign immunity átalakulása restrictive theory of sovereign immunityvá) vonatkozásában.

Talabos Dávidné Lukács Nikolett, egye­temi oktató a bűn és irodalom kapcsolatát mutatta be Sir Arthur Conan Doyle A Sátán kutyája című regényében.

A büntetőjogi kategóriákat képező cselekményeket a jelenleg hatályos Büntető Törvényünk alapján ismertette az előadó.

Tattay Szilárd egyetemi adjunktus Ambro­gio Lorenzettiről és a jó kormányzás allegó­riájáról beszélt. Ritkán fordul elő, hogy egy festő a vizuális ábrázolás segítségével absztrakt módon törekedjen megragadni a po­litika és a kormányzás lényegét. Ambrogio Lorenzetti híres jó kormányzás-allegóriája erre tett kísérletet, és ily módon kvázi politikafilozófiai értekezésként „olvasható”.

Tóth J. Zoltán, egyetemi docens A jogi hermeneutika gyakorlata Magyarországon címmel az írott jogi normaszövegek értelme­zésének módszereiről beszélt a magyar felső bírósági jogesetek tükrében. Az előadás azt vizsgálta, hogy milyen módszerekkel operálhatnak a törvények és rendeletek értelmezése során a modern bíróságok.

Ződi Zsolt, tudományos munkatárs A jog koherenciájának mítosza címmel tartott előadást, melynek fő kérdése az volt, vajon korpusz-e a jog, textus-e a jogszabály. Az előadó igyekezett bebizonyítani, miszerint ma már igen messze vagyunk attól, hogy a jog korpusz legyen, amelyben a koherens textusok (a kódexek) és a fogalmak valamilyen szép, egységes renddé állnak össze. Ez főként a „tekhné” jogba nyomulásának köszönhető. A mindent jogi eszközökkel kontrolláló állam, számokkal, számításokkal és protokollokkal túlterhelt, és egyre gyorsabban változó szövegek töredezett halmazává változtatja a jogot. Ennek a fejlődésnek emblematikus terméke a „salátatörvény”, a tematikailag százféle más jogszabályt módosító szöveghalmaz.

Az ismertetett előadások között, a szimpó­zium első napjának végén Győry Csaba bemutatta a közelmúltban megjelent Iustitia mesél című kötetet, melynek témája szintén a jog és irodalom.

A publikáció az Ügyvédvilág 2014. szeptemberi számában jelent meg.

---