Kamala Harris, a multikulturális alelnök

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Államok alelnökének útja a San Diegó-i ügyészi, Kalifornia állam főügyészi székéből vezetett a szenátusig, majd a Fehér Házig. A hogyant mutatja be a Kamala Harrisről szóló új életrajzi könyv.

Joe Biden elnöki beiktatásának napján, 2021. január 21-én Kamala Harris királybíbor színű hosszú kabátot viselt, abban tette le hivatali esküjét. A Capitolium előtt rendezett méltóságteljes rendezvény női főszereplői összehangolták öltözetük színét, egyben üzenetet is küldve országnak-világnak. Michelle Obama, Hillary Clinton és az alelnöki esküt letevő Kamala Harris egyaránt bíbor, ibolya és lila árnyalatú ruházatot viselt, melyet a szakértők azzal magyaráznak, hogy ez szimbóluma lehet a két nagy amerikai párt együttműködésének, a piros színű republikánusok és a kék demokraták összeolvadó színeként. Ez a couleur különben jellemző volt a szüfrazsett-mozgalomra, melynek tagjai a XIX. század második felében, a XX. század első évtizedeiben Angliában a nők szavazati jogáért, és az esélyegyenlőségéért küzdöttek. Emellett Kamala szándékosan választhatta divattervezőjének az afroamerikai Christopher John Rogers dizájnert.

Lila ruhában, gyöngy nyaklánccal: alelnöki eskü, üzenetekkel (Fotók: flickr.com)

A megválasztott alelnök nyakában gyöngy nyaklánc volt látható: ezzel pedig az Alpha Kappa Alpha Sorority, a legrégebbi fekete egyetemi diáklányszövetség előtt tisztelgett, melynek a nyolcvanas években tagja volt a washingtoni Howard Egyetemen.

„Péntek esténként táncolni jártunk, szombat reggelente pedig tüntetni” – idézi szavait erről a korszakáról Dan Morain, az alelnökről nemrég megjelent, Kamala’s Way – An American Life című kötetében. A Kamala útja – Egy amerikai élet címmel 2021 januárjában magyarul is napvilágot látott kötet csak néhány héttel követte a honi könyvpiacon a Joe Bidenről szóló kiadványt. (A Joe Biden – A normalitás embere című könyvről itt írtunk – a szerk.)

Rákkutató indiai mama, közgazdász jamaicai papa

Hosszú volt az út, míg az 1964-ben született Kamala Harris az Egyesült Államok 49. alelnöke lett – tudhatjuk meg e háromszáz oldalas munkából, mely egy veterán újságíró profi alkotása. A szerző több mint négy évtizede foglalkozik Kalifornia politikai életével, az állam igazságszolgáltatásának kérdéseivel, így alapos rálátása volt Kamala munkásságára, egyre meghatározóbb szerepére az igazságszolgáltatásban, majd a politikában. De felkutatta az alelnök családjának történetét is, honnan is származik országa első női, első afroamerikai és egyben első dél-ázsiai alelnöke.

Szüleit a tanulási vágy vezette, amikor az Egyesült Államokba érkeztek

Édesanyja Shyamala Gopalan, egy tamil származású, indiai kormánytisztviselő gyermeke, aki úgy lett bevándorló, hogy egyenesen a Berkeley Egyetemre érkezett táplálkozástant és endokrinológiát tanulni. Később mellrákkutató lett. „Olyan családban nevelkedett, ahol a politikai aktivizmus és az állampolgári felelősség kifejezések mindennap szóba kerültek” – emlékezett anyjáról Kamala Harris, hozzátéve: „már születésekor lelkébe ívódott a fejlett igazságérzet”. Édesapja, Donald Jasper Harris is tanulni érkezett Jamaicából az Egyesült Államokba, ő közgazdaságtant hallgatott. Később egyetemi tanár lett a Stanford Egyetem Közgazdaságtudományi Karán. Ő volt az első fekete közgazdász, aki az egyetemen tenure lett, azaz határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazták. Mindketten PhD-hallgatók voltak, amikor összeházasodtak. Kamala 1964 októberében Oaklandben, Kaliforniában jött a világra. Szülei a hatvanas évek második felében aktívan részt vettek a polgárjogi mozgalmakban, és őt is magukkal vitték a tüntetésekre. Később elváltak, ő testvérével édesanyjánál maradt, de nyaranta apjával sokszor utaztak Jamaicába. Jártak Indiában, nagyszüleiknél is, így már gyerekkorukban világutazóknak mondhatták magukat.

Karizma, intelligencia, keménység

Bachelor-diplomáját a Howard Egyetemen szerezte, jogi doktori címét a Kaliforniai Egyetemen (US Hastings College of Law) 1989-ben, ahol a Fekete Joghallgatók Egyesületének elnöke volt. Ahogy harminc évvel később, demokrata párti elnökjelölti kampányának nyitóbeszédében mondta, azért döntött úgy, hogy a jogi pályát választja mert „tudtam, hogy társadalmunkban a ragadozók leggyakoribb célpontjai a hangtalan, legkiszolgáltatottabb célcsoportok”.

Érdekesség, hogy Kamala 1990-ben, 25 évesen, éppen abban az évben kezdett el dolgozni az Alameda megyei ügyészségen kerületi ügyész-helyettesként – korábban itt volt gyakornok –amikor Dél-Afrikában szabadon bocsátották Nelson Mandelát.

Újoncként szabálysértésekkel, ittas vezetésekkel foglalkozott, de amikor évekkel később San Francisco helyettes kerületi ügyészévé nevezték ki, már súlyos bűncselekmények ügyeit bízták rá. 2004-ben ő lett a város főügyésze, egészen 2011-ig töltötte be e posztot. Amikor a kilencvenes évek derekától a San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeuma kurátora lett, egyre több befolyásos emberrel ismerkedett meg, adománygyűjtések, társasági partik szorgos résztvevője lett. Ügyessége, karizmája, intelligenciája, keménysége, harciassága kiemelte a többiek közül – jegyzi meg a szerző, aki hozzáteszi: egyre jobban kezdett érteni a politikai hadviselés művészetéhez is. Munkájának pedig egyik legfőbb jegyévé vált a halálbüntetés ellenzése. Városi főügyészként már az állami politikát is alakítani kezdte, amikor olyan törvényjavaslatokat kezdeményezett, amelyek növelni akarták a gyermekek szexuális kizsákmányolása miatt kiszabható büntetéseket. Újradefiniálta a fiatalkorúak prostitúciója fogalmát is, mely szerint az eladott és megvásárolt gyermekeket nem prostituáltaknak kell nevezni, hanem kizsákmányolt áldozatoknak. A törvényjavaslatot San Francisco demokrata szenátora terjesztette be, s miután egyhangúlag elfogadták, azt Arnold Schwarzenegger, az akkor hivatalban lévő kaliforniai kormányzó alá is írta.

Karizmája, intelligenciája, keménysége kiemelte a többiek közül

Kamala Harris is egyike volt azoknak, akik adománygyűjtést szerveztek pályatársának, egy bizonyos Illinois állambeli szenátorjelöltnek, aki egy kis ügyvédi irodában dolgozott Chicagóban, és a város egyetemén tanított alkotmányjogot. A neve Barack Obama… Néhány évvel később már Obama elnökjelölti kampányindítóján vehetett részt.

2011-ben Kalifornia államügyészének választották meg. Ő lett az első nő, az első színes bőrű és az első indiai, aki ezt a hivatalt betölthette. Harminc év után pedig olyasvalaki lett a vezető, akinek jelentős tárgyalótermi múltja volt. A szerző hozzáfűzi: Kamala Kaliforniában szerzett magának hírnevet, majd országos népszerűségre akkor tett szert, amikor kiállt a bankokkal, valamint a diákjaikat becsapó, profitorientált főiskolákkal szemben, valamint védelmére kelt az emberkereskedők kiskorú áldozatainak. Nehezen megnyerhető ügyekbe is belevágott – élve a vádemelés jogával –, miközben volt mersze nagy horderejű ügyeket elutasítani. 2017-ig töltötte be az államügyészi tisztet.

Olyan, mint Obama – nőben

A kötetből nem maradhat ki Kamala Harris jelenlegi férje, a brooklyni születésű Douglas C. Emhoff ügyvéd sem, aki megismerkedésük idején, 2013-ban egy nemzetközi ügyvédi irodának volt a Los Angeles-i vezetője. Védett filmstúdiót, gyógyszergyárat, reklámcéget. Demokrata párti kötődését adományokkal bizonyította. 2014-ben házasodtak össze, mindketten 50 évesek voltak ekkor. A férj két gyermeket hozott előző házasságából. Miután egy pár lettek, felhagyott ügyvédi munkájával, hogy felesége kampányait segíthesse. 2014-ben újra a kaliforniai államügyészi posztért, majd 2017-ben Kalifornia állam demokrata párti szenátori helyéért. Mindkettőt sikerrel.

„Olyan, mint Obama nőben. Főz, kapucnis pulcsiban jár edzeni, hősökként tekint az ügyvédekre” – idézi a könyv szerzője, mit írt Kamaláról akkoriban a The Guardian brit napilap. 2016 februárjában nem más állt szenátori kampányában Harris mögé, mint Joe Biden alelnök, majd Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke. 2017 januárjában Biden iktatta be Harrist Kalifornia állam 54. szenátorának, második színes bőrű nőként és az első indiai származásúként.

Kamala számára elsőként mindjárt olyan ülésszak kezdődött meg, ahol az újonnan megválasztott amerikai elnököt már Donald J. Trumpnak hívták, akinek célja az volt, hogy megsemmisítse elődje, Obama és a kongresszus demokratáinak vívmányait. Ehhez pedig minden eszköze megvolt, lévén, hogy mind a képviselőházat, mind a szenátust republikánus többség alkotta.

Kamalára fontos bizottsági helyeket osztottak a demokraták, mivel szenátoraik közül neki volt a legnagyobb tárgyalótermi tapasztalata, vezetett sikerre peres ügyeket. Még a hírszerzési bizottságban is helyet kapott, amit addig nemigen szoktak újoncoknak osztogatni. Idővel több fontos ügyben is a demokraták vezérszónokává vált. A meghallgatásokon még a republikánusok is elismerték felkészültségét, logikáját, udvarias, mégis keményen kérdező ügyészi stílusát, lényegre törő kérdezési technikáját. Kiépített csapatával ügyesen kezdte használni a közösségi médiát, ahol megírta aggályait Trump politikájával szemben. Twitter-követőinek száma folyamatosan nőtt, s már első szenátusi évében csaknem elérte a hétmilliót. Nem telt el sok idő, és ő vált Washington D. C.-ben a Demokrata Párt új generációjának szimbólumává.

Joe Biden 2020. augusztus 11-én kérte fel Kamala Harrist, hogy legyen az alelnöke

Elnökjelöltből alelnök

Kamala Harris már korábban gondolkodott azon, hogy a párt színeiben elindul a 2020-as amerikai elnökválasztáson. 2018 júliusában legközelebbi családtagjaival és tanácsadóival vitatta meg a kérdést. A határozott igen feleletet követően belevetette magát a küzdelembe, és októberben már megnyerte a Demokrata Párt negyedik előválasztását is, így a párt egyik elnökjelöltjévé válhatott. A hivatalos bejelentést 2019 januárjában tette meg: indul az elnökválasztáson. A szándék, az igyekezet, a kampánypénz, a nyilvános viták azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a demokrata szavazók jó része – beleértve a feketék többségét is –, ne Joe Bident részesítse előnyben a többi jelölthöz képest. Ráadásul Kamala kampánypénze is elfogyott, így 2019 december elején visszalépet a jelöltségtől.

Joe Biden 2020. augusztus 11-én kérte fel Kamala Harrist az alelnöki posztra. A könyvből megtudhatjuk, hogy Biden kampánycsapatánál erőteljesen lobbizott ezért Kalifornia kormányzóhelyettese, Eleni Kounalakis, Kamala barátnője, aki 2010-től az Obama-adminisztráció magyarországi nagyköveti tisztét töltötte be.

A kötet erénye, hogy az alelnök életútjának felvázolásával párhuzamosan röviden megrajzolja azoknak a történelmi korszakoknak a hátterét is, amelyekben Kamala Harris felcseperedett, melyek légkörében egyetemi tanulmányait folytatta, s amelyekben jogi pályája egyre meredekebben ívelt felfelé. Szól a hatvanas évek úgynevezett faji kérdéseiről, a feketék apartheid-ellenes küzdelmeiről, a jogegyenlőségről, az alamedai különleges bűnözői világról.

A könyvben megismerhetünk egy-egy bűnügyet, törvénytervezetet is, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak a főügyészhez, s melyek híre abban az időben talán nem ért el Magyarországig, de Kaliforniában, sőt az Egyesült Államokban országos eseménynek számított. Ezek egy magyar átlagolvasót, aki elsősorban Kamala Harris életútjára kíváncsi, talán kevéssé hozzák lázba, ám annál jobban érdekelhetik a könyv jogászolvasóját.

A kötet magyarul a Cor Leonis Kiadó gondozásában jelent meg

---