Újra az ókori Rómában – Itt a Gladiátor II!
Ridley Scott ott folytatja, ahol 25 éve abbahagyta: látványosan, izgalmasan, szórakoztatóan.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Új. vagy új értelmet nyert szavakkal, kifejezésekkel gazdagodott a magyar nyelv a koronavírus-járvány kitörése óta. Az oltóanyag megjelenése újabb élethelyzet elé állított minket, mely újabb, eddig soha vagy ritkán használt szavakban is testet ölt.
Oltás
Oltás, védőoltás, oltakozás, oltási terv, oltási kedv, oltási program, oltási munkacsoport, oltásfelvétel, oltópont, oltóhely, oltóbusz, oltási kampány, oltási hajlandóság, oltásellenesség, oltási táblázat, online oltási időpontfoglalás, oltási káosz, beoltottság, átoltottság, emlékeztető oltás.
Amikor több mint négy hónappal ezelőtt weboldalunkon megjelent Karaténszókincs 2021 című írásunk, cikkünk végén próbáltuk kikövetkeztetni azokat a szavakat, melyeket a vakcina megjelenését követően várhatóan a sokat fogunk használni. Jó néhányat eltaláltunk, mégis, az elmúlt időszakban olyanok is születtek, melyekre álmunkban sem gondoltunk.
(Fotó: MTI – Bús Csaba)
A 2021-es esztendő leggyakrabban használt szavai minden bizonnyal az olt szótőből képzett szavak, szóösszetételek, illetve maga az oltás szó. Amióta 2020 végén elérhető közelségbe került, majd Magyarországon is megjelent a Covid-19 elleni vakcina, azóta az emberek többségét az foglalkoztatta a karanténban, miképpen juthat ő és családja a pusztító vírustól megszabadító szérumhoz. Mikor, hogyan, és milyen fajtát kaphat. A régmúltból újra közismertté vált az oltakozik ige, a beoltatja magát jelentésében.
Ezúttal tekintsük el attól, hogy az újonnan felkapott szavaknak a közhasznúsága, társadalmi, adminisztrációs, szervezéstechnikai használata mellett politikai felhangjai is lehetnek szövegösszefüggéseiben, környezetében, hangulatában. (Mindez idővel akár egy politológiai–nyelvészeti tanulmány kiváló témája is lehetne.) Maradjunk most csupán a szavak konkrét jelentésénél, annál is inkább, mert épp az oltás szó az, melyet mondatainkban több jelentésében is megfogalmazunk. A beoltás, beoltatás, oltakozás értelmezésben azt a cselekményt értjük alatta, melynek során megkapjuk a vírus ellen védelmet nyújtó szérumot. De a hétköznapi nyelvben gyakran magát az oltóanyag, a vakcina, a szérum szót is az oltás szóval fejezzük ki (vagy helyettesítjük), amikor kínai, orosz vagy épp Pfizer-oltásról beszélünk. Ez utóbbi külön érdekes, hiszen hivatalosan a Pfizer az amerikai oltóanyag-gyártó cég tulajdonneve, mely az alapítójáról, a német származású Charles Pfizerről kapta nevét, aki 1849-ben unokatestvérével az Egyesült Államokban hozta létre gyógyszerészeti társaságát. S ha már Pfizer-oltásról beszélünk, helyesebb lenne Pfizer/BioNTechről szólni, hiszen a német BioNTech biotechnológiai céggel közösen fejlesztették ki a Covid-19 ellen hatásos, hírvivő RNS-alapú gyógyszerkészítményt. E vakcina neve különben hivatalosan Comirnaty, ám a mindennapi szóhasználatban a szérumot senki nem nevezi így. (A Moderna is egy amerikai biotechnológiai vállalat neve, vakcinájának hivatalosan elnevezése pedig mRNA-1273.)
(Fotó: MTI – Balázs Attila)
Vakcina
Vakcina, vakcinavásárlás, vakcinabeszerzés, vakcinaszállítmány, vakcinadiplomácia, vakcinaszármazás, vakcinahiány, vakcinakérelem, vakcinaregisztráció, vakcinaválasztás, vakcinairigység, vakcinakiváltság, vektorvakcina, vakcinaigazolvány, vakcinaútlevél, online vakcinafoglaló-rendszer.
Az oltás mellett legtöbbször a vakcina szót használtuk, hallhattuk a híradásokban az év első felében, karanténidőszakunk – remélhetően utolsó – hónapjaiban. A legváltozatosabb összetételekben jelentek meg, attól kezdve, hogy megindult a magyar kormány Európai Unión kívüli vakcinabeszerzése, egészen addig, hogy ma már elméletileg bármely magyar állampolgár hozzájuthat Magyarországon koronavírus-elleni szérumhoz, aki csak szeretne. A szavak hűen visszatükrözik azt a társadalmi hozzáállást, ami egy adott oltáshelyzetre (volt) jellemző. Az év legelső hónapjaiban Magyarországra sem abban az ütemben érkeztek az unió által lefoglalt vakcinaszállítmányok, ahogy arra igény lett volna, s a vakcinadiplomácia részeként beindult az orosz és kínai szérumok vásárlása. Sokak szemében fontossá vált a vakcinaszármazás, és a vakcinaválasztás lehetőségének elmaradása miatt egyesekben megjelent a vakcinairigység. Míg ez a korábban ismeretlen szóösszetétel kezdetben azt jelentette, hogy azok, akik még oltásukra vártak, irigykedtek azokra, akiket már beoltottak. Mára viszont e jelentés megváltozott, s manapság akadnak, akik azokra irigykednek, akik amerikai gyártmányú mRNS-alapú szérumot kaptak. 2021 tavaszára pedig megtanultuk a vakcinakiváltság szót és jelentését. (Lásd Vakcinakiváltság címmel áprilisban megjelent írásunkat.)
A kiváltsághoz szorosan hozzákapcsolódik egy másik, korábban ismeretlen fogalom, a vakcinaigazolvány, melynek hivatalosan védettségi igazolvány a neve. Az állam által kiadott plasztikkártya azoknak nyújt előnyöket, akiket vagy már beoltottak, vagy már átestek a Covid-19 vírusfertőzésen. Vannak olyan beoltatlanok, akik azért irigykednek rájuk, mert számukra az igazolvány előnyökkel jár. Szabadon beléphetnek kulturális rendezvényekre, fürdőkbe, zárt terű vendéglátóhelyekre. Az Európai Unió 2021 nyarán vezeti be a Covid-19 Passportot – a magyarul vakcinaútlevélként elterjedt digitális okmányt –, mely igazolásul szolgál arra, hogy valaki már megkapta védőoltást.
(Fotó: MTI – Balázs Attila)
Egészségügyi kifejezések
Tüskefehérje, S-fehérje, emlékező T-sejtek, immunválasz, immunvédettség, antitest, antitest-termelődés, antitestteszt, örökítőanyag, ellenanyag-termelés, inaktivált vírus, adenovírus, elnyúlt védelem, maximális védettség, vérrögképződés, gépi lélegeztetés, tubusos lélegeztetőgép, mentális terhelés, poszt-Covid-szindróma, első dózis, második dózis, brit mutáns, indiai duplamutáns, járványgörbe, plató, nyájimmunitás, negyedik hullám.
A járvány előrehaladtával ismertük meg, és kezdtük használni azokat az orvosi, egészségügyi kifejezéseket, melyekkel korábban legfeljebb akkor találkoztunk, ha megbetegedtünk, vagy hozzátartozóinknak voltak egészségügyi gondjai. Bújtuk az átlagos információkat nyújtó felvilágosító írásokat, a tudományos ismeretterjesztő cikkeket, a médiumokban naponta meghallgattunk legalább egy virológust, aki elmondta véleményét a járvány terjedéséről, visszaszorításának lehetőségéről, kifejtette álláspontját a vakcinák jellemzőiről, különbözőségeiről, hatásosságáról. Még a Favipiravir nevű gyógyszer nevét is megtanultuk kiejteni.
(Fotó: MTI – Balázs Attila)
Karanténvég és nyitás
Karanténvég, karanténoktatás, karantévézés, e-színház, távmozi, virtuális túra, virtuális kiállítás, online tárlatvezetés, újraindítási terv, nyitás.
Nagyon elegünk van már a karanténban eltöltött, kijárási korlátozásokkal tarkított hónapokból. Négymillió beoltott után 2021. május elsejétől jelentősen enyhültek a korlátozási szabályok, bár még annak sem árt az óvatosság, akinek már van védettségi igazolványa. Több milliónyian még mindig nincsenek beoltva Magyarországon, közülük több százezren nem is szeretnének oltást kapni. A szakemberek szerint nem zárható ki a vírus újabb támadása, és egy negyedik hullám érkezése sem. A karanténidőszakban kényszerűen kitalált, megszervezett, kialakított digitális kulturális programok és lehetőségek megmaradnak. Így nem zár be az e-színház és a távmozi sem, változatlanul tehetünk virtuális túrákat múzeumokban, internetes kirándulásokat nemzeti parkokban, világvárosokban.
(Fotó: MTI – Balázs Attila)
Bármennyire is csökkenőbben a járvány, a megbetegedés kockázata, továbbra is érvényesek a karanténon innen és túl használt, óvatosságra intő figyelmeztető szavak: vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!
Ridley Scott ott folytatja, ahol 25 éve abbahagyta: látványosan, izgalmasan, szórakoztatóan.
Imádja a világ, egyre nő iránta az igény, de a kávécserje termesztése erdőirtással is jár. Az EU új jogszabályokat tervez a környezeti károk megfékezésére.
TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel, valamint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!