Magyarok a Barçáért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2014. december közepétől DVD-n is látható az a remek dokumentumfilm, amely Kubala László, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán életét követi nyomon. A lemezt az alkotók sok-sok extrával is telepakolták.


A Balázs Béla díjas rendező, Kocsis Tibor bízik abban, hogy idővel Spanyolországban és a világ számos más pontján is elérhető lesz a korong. Mivel a film készítésekor jó kapcsolatokat alakított ki az FC Barcelona vezetőivel, így valószínű hamarosan a klub stadionja, a Camp Nou parkjában álló, roppant népszerű áruházban is kapható lesz a Magyarok a Barçáért című dokumentumfilmje és kiegészítő tartalma DVD-n, melyen a magyar hang mellett spanyol, katalán, angol vagy német felirat is választható.

Minderről a direktor a lemez megjelenése alkalmából az Uránia Filmszínházban rendezett sajtótájékoztatón beszélt, hangsúlyozva: reméli, így hosszú életű lesz filmje. Elismerte, hogy nyári, magyarországi mozipremierje nem sikerült a legjobban, mert az épp a labdarúgó-világbajnokság idejére esett, de azoktól, akik látták másfélórás alkotását, kedvező visszajelzéseket kapott Veszprémtől Los Angelesig. Művét bemutatták ugyanis a filmvilág fővárosában, a magyar filmfesztiválon, emellett San Franciscóban is, és a mű sikerrel vett részt a milánói és a bakui dokumentumfilm-fesztiválokon. Az alkotás Kubala, Kocsis és Czibor pályafutását követi nyomon Magyarországon, majd Spanyolországban, ahol az ötvenes években a hírneves FC Barcelona

labdarúgócsapatának kedvenceivé váltak. Kubala László 1950-ben lett a Barça játékosa, s túlzás nélkül állítják róla a visszaemlékezők: fantasztikus játékával annyira vonzotta a nézőket, hogy miatta építették fel a ma is álló, kilencvenezer néző befogadására alkalmas Camp Nou stadiont. Czibor Zoltán és Kocsis Sándor épp Kubala közbenjárásával húzhatta magára a Barcelona mezét 1956-ot követően. (A dokumentumfilmről és a játékosok életéről lásd bővebben: Ügyvédvilág folyóirat, 2014. július–augusztus!)

A sajtóbemutatón Sándor György humoralista méltatta a játékosokat, a magyar labdarúgás jeles korszakát, valamint Kocsis Tibor filmjét, melyet háromszor is megnézett a moziban. Bevallása szerint mindháromszor végigkönnyezte a másfél órát… Mint említette, gyermek- és ifjúkorában imádta az akkori labdarúgást, az Aranycsapatot, rendszeresen járt mérkőzésekre, és ez a film visszahozta fiatalságát. Azt is hangoztatta: ez a film nem csupán a fociról szól, hanem az emigrációról, a külhoni létről is, olyan emberekről, akik távol éltek a szülőföldtől, kirekesztve a hazából. Sok társához hasonlóan az Aranycsapat játékosai voltak az ő példaképei is – számára különösen Kocsis. Ő is átfocizta gyerekkorát, dekázni is remekül tudott, de nem volt igazán tehetséges. A DVD-n az extrák között választható audiokommentárban a rendező és Varró Krisztián szakértő mellett Sándor György a harmadik, aki a filmet gondolataival végigkommentálja.

Kocsis Tibor – aki a produkcióban a rendezés mellett az operatőri és a produceri munkát is magára vállalta –, külön kiemelte a DVD extráit. Összesen tizenhét található belőlük, így a lemez azoknak is tartogat meglepetést, akik már látták moziban a művet. A dokumentumfilmből idő híján kimaradt focijelenetek, fotók, visszaemlékezések, interjúrészletek láthatók. Grosics Gyula például csak másfél perc erejéig beszél az alkotásban, ám a DVD-n az extrák között megnézhető tizenkét perces utolsó interjúja, melyet halála előtt mindössze három héttel adott a stábnak, és olyan eseményekről is szól, melyeket korábban még soha nem említett meg. Szepesi György „Kockáról”, azaz Kocsis Sándorról emlékezik. Megcsodálhatjuk Czibor győztes gólját Moszkvában, a szovjet–magyar meccsen, 1956 szeptemberéből, melyet százezer néző előtt rúgott. Láthatjuk a kései utódokat, a Vasas Kubala Akadémia ifjú titánjait is.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Greta Thunberg: Klímakönyv – ajánló

Bár az 1970-es évek óta téma a klímaváltozás a globális fórumokon, de valójában a mai napig nem dőlt el még az sem, hogy a bolygót akarjuk megmenteni vagy az életmódunkat.