Még mindig a tévézés vezet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hóban-fagyban kevesebb kedvünk van kimozdulni, szabadidőnk nagyobb részét otthon vagy legalábbis zárt térben töltjük. De mivel? Olvasással? Netán színházba vagy moziba járással? Vagy a számítógép és a tv fogságában telnek szabad perceink? Kiderítettük.


A legtöbb időt még mindig a tévénézéssel töltjük, egyes felmérések szerint naponta 284 percet, a napi szappanoperák egyes epizódjait mindkét nagy kereskedelmi csatornán több millióan nézik. Internetezésre naponta kb. két órát fordítunk. Ezzel szemben a fővárosi színházaknak az elmúlt idényben összesen átlagosan 60 ezer látogatójuk volt. A múzeumok látogatottsága viszont annyira alacsony a televízió és az internethasználathoz képest, hogy a KSH időmérleg-vizsgálatában nincs is ilyen adat. A tévé és az internet mindent visz, bár kultúrafogyasztási szokásaink nagyban a pénztárcától, a lakóhelytől és az iskolai végzettségtől is függenek. A legutóbbi statisztikai adatok segítségével megnéztük, leginkább milyen kulturális tevékenységeket végzünk szabadidőnkben.

A rádiózás még mindig sokak fő- és melléktevékenysége is. 2010 júliusában például 150 ezerrel több embert tudtak megszólítani a rádiócsatornák, mint az előző év azonos szakaszában – derült ki a GfK Hungária–Ipsos tavalyi rádióhallgatottsági kutatásaiból. Nyáron, egy átlagnapon a 15 év felettiek közül 6 113 000 fő hallgatta minimum 15 percet valamelyik rádiót. A legfrekventáltabb idősáv reggel 8-tól délig tart, valamint a délután 3–4 közötti időszak. A nyár másik nyertese a blog műfaja volt. Az interaktivitást igénylő kommentelésben és netes napló írásában nemcsak a huszonévesek jeleskedtek, hanem a középkorúak is. Sőt, a blogolvasási szokásokat vizsgálva az idősebb generáció második lett. Az Ipsos több mint húszféle témára kérdezett rá, s nyolc esetében az „ezüstgeneráció” tagjai voltak a legnagyobb fogyasztók. Náluk a legnépszerűbb három blogtéma a politika, a gasztronómia és az életmód-egészség volt.

1945-ben a budapestiek legnépszerűbb szabadidős tevékenysége a mozi volt. Az értelmiségiek körében ezt követte a színház, az olvasás és az opera hallgatása. A kispolgároknál az olvasás, a munkásoknál pedig a sport volt a második legnépszerűbb. Az olvasásra fordított idő a ’60-as évek elejéig nőtt, utána csökkent, majd ’86-tól újra emelkedett. 1951 és 1966 között a könyvekre fordított összeg átlagosan nyolc és félszeresére nőtt. Miután államosították a múzeumokat, számuk megduplázódott, s így az egy főre jutó múzeumlátogatás is. A televízió elterjedése otthon marasztalta az embereket, visszaesett a közösségi terek használata. 1958-ban 16 ezer televízió- előfizető volt, 1960-ban már 100 ezer, 1972-ben pedig kétmillió. Majd a ’80-as évektől egyre népszerűbb lett a videó, egy évtizeddel később a DVD-lejátszó, az utóbbi években pedig az interneten elérhető szórakozási lehetőségek viszik a prímet. A tévé nemcsak a szabadidő eltöltésének módját változtatta meg: befolyásolta az életvezetés ritmusát és a lakberendezést is: a „doboz” a szoba központi helyére került. Sokaknak ez (volt) az egyetlen tájékozódási és művelődési lehetőség. A mai kereskedelmi szempontok által vezérelt, élv- és szenzációhajhász televízió-műsorok kezdeti feladatuk ellátására (információátadás, tájékoztatás, kultúraközvetítés) aligha alkalmasak, funkciójuk átalakult. Ebben természetesen a világháló elterjedésének is nagy szerepe van.

2009-ben hetente átlagosan 36 órát töltöttünk egy héten médiafogyasztással, vagyis rádióhallgatással, újság- és könyvolvasással, televíziózással, telefonálással és internetezéssel. 2007-ben mindez 40 óra volt.

A napilapok olvasótábora 2006 és 2009 között növekvő ütemben, folyamatosan csökkent, s ez a trend azóta is. Manapság a legnagyobb példányszámú bulvár napilap 180 318 példányban fogy el, a legnépszerűbb nem bulvár pedig 67 154-ben. Újságolvasásra a kutatásban részt vevő, 15–74 év közöttiek átlagban napi 57 percet fordítottak 2000-ben, az összlakosság csupán 15 percet, ez áll a KSH legutóbbi időmérleg-statisztikájában.

Könyvolvasás terén a kutatásban részt vevő szintén 15–74 év közötti korosztály teljesítménye 93 perc volt naponta és szintén 2000-ben, az összlakosságé 9 perc.

2009-ben naponta átlagosan 284 percet tévéztünk. A napi tévénézési idő tekintetében kimagaslóak az 50 év felettiek, ugyanis ők több mint 6 órát (365 percet) ülnek a képernyő előtt. A 18–49 évesek naponta átlagosan 4 óra 4 percet szántak tévézésre, míg a gyermekek (4–17 éves korosztály) esetén ez napi 3 óra 12 perc volt tavaly. Mára több mint 90 magyar nyelvű csatorna van, a háztartások 54 százalékában egy, 34 százalékában kettő, 9 százalékában pedig három tv-készülék található, s mindössze 3 százalékuk nem rendelkezik televízióval.

Tavalyelőtt 58 óra 28 percet töltöttünk internetezéssel havonta, azaz naponta majdnem két órát. Ebből 24 percet keresőkön, míg 20-at közösségi oldalakon szörföltünk, hírolvasásra közel 12 percet, fórumozásra és blogolásra pedig 6–7 percet fordítottunk. Ez derül ki az Ipsos-GfK Hungária adataiból. 2009-ben 100 percet töltött a 15 éven felüli teljes lakosság internet használattal egy nap. A 2010-es évben az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma tovább növekedett. Az online játékok és a felnőtt tartalmak kissé visszaszorultak, ám a közösségi oldalak, valamint az online kommunikációs csatornák – blogok, közösségi oldalak és a fórumok – folyamatosan erősödnek. Az online videó-megosztó portálok forgalma is növekszik. Az internethasználók hetente átlagosan 12 órát tévéztek, míg az internetet nem használók 17,1 órát.

A 15 évnél idősebb magyar népesség 89,8 százaléka, azaz 7 648 000 fő hallgatott rádiót tavaly, ők naponta átlagosan 253 percet kapcsolták be a készüléket.

Országosan 173 mozi működik, 395 vetítőteremmel, ebből 75 az art mozi. 2009-ben 467 ezer előadás ment a mozikban, ebből majdnem 13 milliárd forint volt a jegybevétel, ezt több mint 10 millió néző produkálta. Egy jegy átlagos ára 1100 forint volt és egy filmen átlagban 23 néző ült.

A színházak közül 77 volt a kőszínházak száma tavalyelőtt és negyven a működő társulatok száma. 2005-ben száz megkérdezettből három járt havonta színházba, tízen mentek évente többször, 53-an pedig nem voltak előadáson. A budapesti Vígszínházban 588 előadás volt a most véget ért évadban, amelyet összesen majdnem 353 ezer néző látott. Az egri Gárdonyi Géza Színházban a 215 előadást 58 433 néző látta.

Múzeumi adatokkal csak kevesen tudtak szolgálni. A szentendrei Skanzenban átlagosan 3,5 órát töltenek a vendégek. Tavaly majdnem 193 000 látogató volt, 2009-ben pedig több mint 214 000, akik 35 százaléka visszatérő vendég. Több mint kilencmillió múzeumlátogató volt 2009-ben országosan, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Közgyűjteményi Főosztályának adatai szerint.

Mindemellett a magyar lakosság tagjai átlagban nyolc és fél órát alszanak, és az étkezések összideje majdnem két óra naponta. A kávézással, teázással 22 percet töltünk.

A társadalmilag kötött tevékenységnek nevezett csoportba tartozik a gyereknevelés, a közlekedés, a háztartási és a ház körüli tevékenységek, az ezekre fordított idő folyamatosan csökkent az utóbbi negyed évszázadban. A nyolcvanas évek közepén napi kilenc órát, 2009-ben már csak valamivel több mint hét és fél órát töltöttünk velük. Kocsmázással a lakosság négy százaléka üti agyon az időt, átlagosan napi másfél órát szánnak iszogatásra.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Élet kulturális Menete

Színházi előadás, kiállítás és egy történelmi kötet révén is lehet emlékezni a holokauszt 80. évfordulójára. 

2024. május 10.

Ferihegy – Újabb útirányok és rekordok

Már 130-nál is több városba repülhetünk el közvetlenül Budapestről, 2025-ben pedig talán Észak-Amerika néhány metropoliszába is újra eljuthatunk.