Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A ház aljában lévő ajtó egy nem mindennapi kis „szobába” vezet: a barátságos mini stúdióban tucatnyi közkedvelt dal született már Halász Judittól Bródy János-nótákig. De a hangszigetelt falak a legtöbbet Bíró Eszter dalaiból nyeltek el. Az énekes és színésznő, valamint zenész párja, Födő Sándor évek óta itt készíti közös albumaikat. Legutóbbi, az Állati Zenés ABC az év hazai gyermekalbuma lett a júniusi Fonogram-díjkiosztón.
A film és színházi szerepek, valamint a Budapest Klezmer Bandben töltött időszak után, 2006 óta három szólólemeze jelent meg. Az Állati Zenés ABC a negyedik, az előzőektől eltérően, gyerekeknek szól. Miért pont erre kapta meg a Fonogram-díjat?
Bíró Eszter színész és énekesnő: Talán ez az eddigi legkiforrottabb anyag tőlem. Az elmúlt egy évben – ami a könyv és lemez megjelenése óta telt el – nagyon sok pozitív visszaigazolást kaptam a szakma és a közönség berkeiből egyaránt. Bár minden lemezünket sokáig készítjük, talán az Állati Zenés ABC-n dolgoztunk a legtöbbet, közel egy évet, és ez az első olyan lemezem, ahol csak eredeti, nekem írt dalokat énekelek. Szerettünk volna olyan, gyerekeknek szóló projektet létrehozni, amely tematikus, nemcsak szórakoztat, de játszva oktat is, miközben fejleszti a humorérzéket, az élő, minőségi zenéhez való viszonyulást és az értékrendet. A dalok szövegeit Hegyi Györgynek köszönhetem, a zenéjét pedig a páromnak, Födő Sándor Fodó-nak. A saját cégem adta ki, a Hangvető pedig országosan terjeszti.
Az persze nem egyedi, hogy a szülővé váló énekesek, zenészek, írók gyereklemezeket, könyveket készítenek.
Valószínűleg nem jutott volna eszembe gyerekeknek énekelni, ha nem született volna két gyermekem. Amikor a kislányom óvodás lett, és elkezdték érdekelni a betűk, rengeteget kerestem olyan könyvet, lemezt, amelyik az ábécéről szól és az ő korosztályának megfelelő, de nem igazán találtam. Így jött az ötlet, hogy csináljunk olyan lemezt és könyvet az óvodás és kisiskolás korosztálynak, ami játékos formában mutatja be a betűket, pörgős, humoros, de ugyanakkor tanulni is lehet belőle.
A zeneszerző nyilván adott volt, de hogy jött a képbe Hegyi György, aki, ha jól tudom, gyerekdalokat nem írt eddig.
Valóban nem, de vannak gyermekei, úgyhogy tudja, mikre vevők a kicsik. Hajós Andrást hívtam segítségül, ő ajánlotta az Emil Rulez szövegeit is jegyző Gyurit. Ő először a Falusi Mariann-nal közös estemhez írt dalokat Sanyival, amiből kiderült, hogy nagyon jól tudnak együtt alkotni, illetve hogy Gyuri érti, miről és hogyan szeretnék énekelni. Ezután adta magát, hogy az Állati Zenés ABC szövegeit is ő írja.
Hegyi György szövegíró, Bíró Eszter színész és énekesnő, Födő Sándor „Fodo” zenész
Mi volt a munkamódszer?
Gyuri átjött hozzánk, berendezkedtünk a teraszon és órákig ötleteltünk. Volt, hogy egy gondolatfoszlányomra már kész sort mondott vagy hazafelé jutott eszébe egy refrén. Előfordult, hogy gyönyörű, költői verset küldött át, ami viszont dalszövegnek túl nehézkes, a kisgyerekek számára nagyon bonyolult lett volna, ilyenkor fájó szívvel, de újra kellett fogalmaznia a szöveg egyes részeit. Ugyanez volt Sanyival, aki például az ABC-dalt ötször írta át. A fiúk egyébként nagyon ráéreztek a koncepcióra, szinte konfliktusmentes volt a munka, nagyon jó hangulatban zajlottak a felvételek és a könyvkészítés is Vácz Péter illusztrátorral.
Hol kapcsolódtak be a gyerekek?
Mindegyik dalt megmutattuk nekik, és sokat számított a reakciójuk. Amikor elkezdték énekelni egy dal refrénjét és a kétéves kisfiam is táncra perdült, tudtuk, hogy működni fog. A dalok tempója is nagyon fontos, a zeneíráskor Sanyi erre nagyon figyelt, nyilván azért is, mert ütőhangszeres, dobos, és mert 15 éve játszik gyerekeknek Halász Judit zenekarában. Tehát tudja, hogy milyen ritmusokat szeretnek a gyerekek.
Kértek tanácsot Halász Judittól?
Mivel Sanyi vele zenél, és az utóbbi lemezein az egyik zeneszerzője is, természetesen beavatta. Az ABC-dal ötletét, amelyben a magyar ábécé mind a 44 betűje szerepel, neki köszönhetjük.
Miért magánkiadásban jelennek meg a lemezei?
Ez véletlenül alakult így, de az igazság az, hogy én hiszek magamban a legjobban és anyagilag, fizikailag is sokszorosát teszem bele a munkáinkba, mint egy nagy kiadó. Nekem számítanak a részletek is, nagyon fontos a grafikus, a fotós, a papír minősége. Tökéletességre törekszem. Ezért kénytelen vagyok nemcsak művésznek lenni, hanem minden gyártási folyamatot kézben tartani. Ez ugyan nagyon nehéz, de cserébe már ismerem az előadóművészet másik oldalát is.
Mennyiben segíti mindezt, hogy párjával együtt dolgozik?
A pályázatírás, a produceri munka az én dolgom, ezekben én vagyok a főnök, a zenei részben ő, de azért persze mindenbe beleszólok és kikéri a véleményemet. Maximálisan megbízunk egymásban minden téren, őszintén elmondjuk a negatív kritikát is, ezért is tudunk nagyon jól együttműködni a munkában és a magánéletben egyaránt. Szerencse, hogy sokat dolgozik az itthoni stúdióban, ilyenkor én vagyok a gyerekekkel, de feljön ebédelni, és akkor együtt vagyunk. Volt olyan, hogy egy dal feléneklésére öt percem volt, amíg az egyik nagyszülő vigyázott a kicsikre. Ez doppingolt is, úgyhogy muszáj volt elsőre jól sikerülnie.
Lehet azért hátránya is annak, hogy nincs Ön mögött menedzsment, kiadó.
Igen, például tavaly volt egy fantasztikus turnénk New Yorkban és Washingtonban, ahol az előző szólólemezeim dalait adtuk elő a világhírű, Grammy-díjas trombitás, Frank Londonnal. Óriási volt a siker, percekig állva tapsoltak. Jó lett volna, ha ott rögtön leszervezi valaki a következő koncerteket, mert én, amikor lejövök a színpadról kifáradva, izzadtan, s még autogramot osztok, nem tudok a szervezéssel is foglalkozni.
Öt év kihagyás után, tavaly óta újra látható színházban is: az Operettszínház Elfújta a szél című darabjában. Miben változott a szerephez való viszonya a kezdetekhez képest (először 16 évesen a Miss Saigon című darabban lépett fel)?
Már konkrét elképzeléseim vannak az előadásokról, egyben látom, nem veszek el a részletekben. Sok olyan saját koncertet, műsort csináltam, ahol nemcsak a saját szerepemet, hanem az egész produkciót kellett átlátnom, a világítástól, a ruháktól kezdve mindent. Ezeknek köszönhetően ma már jobban látom az egyén szerepét is az előadásokban és ismerem az egész színpadi működést. Ugyanakkor egy színházi szerep „kényelmesebb”, úgy is szoktam mondani, hogy megyek pihenni a színházba, mert ott „csak” arra kell figyelnem, hogy jó legyek például Melanie-ként. Nagyon élvezem, hogy újra színházban is játszhatok.
Könnyebb gyerekdalokat előadni, mint az előző lemezeit vagy a klezmeres dalokat felnőtteknek?
A gyerekek roppant hálás, de sokszor nehezebb közönség. Ha nem tudod lekötni őket, akkor rögtön mással kezdenek foglalkozni. Ezért úgy építettük fel a műsort, hogy egy pillanatra sem állok meg: cintányérozom, szteppelek, és bevonom a gyerekeket sok-sok játékkal és mozgással. A koncerteken nekem óriási élmény, hogy most már velem együtt énekelnek, ugrálnak, táncolnak vagy bégetnek. Tavaly ősztől több állami általános iskola első osztályában alternatív kiegészítő tananyag lett az Állati Zenés ABC, ami nagy elismerés. De énekelték már a dalaimat ballagáson is, színjátszótáborban, volt, aki szavalóversenyt nyert az egyik verssel, szóval önálló életre kelt a lemez. Nemrég Kőbányán egy család a koncert után odajött hozzám, hogy elmondják, Székesfehérvárról csak miattunk jöttek Budapestre. Ez mind nagyon jó érzés és egyben visszaigazolás is. Az is jól esik, hogy a szülők is szívesen hallgatják a dalaimat. Szeptember 20-ától havonta egyszer Állati Zenés ABC klubot indítunk a Marczibányi téren. És jövő őszre várható a könyv és lemez második része, amely a magyar ábécé második felének 24 betűjéről szól majd. A hosszú ő-ről szóló dal már kész van, Őszapó a címe. De a „mumusokat” sem fogjuk kihagyni: a dz, dzs, x, y-t kitalált állatokkal mutatjuk be, ami még több humor forrása lesz.
Bíró Eszter és Födő Sándor
Nem bánja, hogy párjára sokkal több rivaldafény jut?
Födő Sándor „Fodo” zenész: Természetesen nem. Ez így van rendjén. Ő a „közvetítő” és érte kell, hogy rajongjanak. Azért a szakmától mindig kapok figyelmet és elismerést, ha valami jót sikerül alkotni.
Melyik a kedvenc dala az Állati Zenés ABC-ről és miért?
A teve, aki elvesztette a mozijegyét című dal, mert zeneileg abban érzem a saját kiteljesedésemet. Szerintem az a legizgalmasabb, legszebb és legmélyebb hangvételű dal.
Melyik dal született meg a legnehezebben?
Az Állati Zenés ABC és az ABC-dal. Ezek kapják a legnagyobb figyelmet a lemezen. Az egyikkel el kell indítani az albumot, meg kellett határozni a lemez stílusát, a másikkal – amiben a magyar ábécé 44 betűje szerepel – szerettem volna megmutatni, hogy mi az a cél, amit kitűztünk magunknak szövegben, zenében és később a színpadon, a koncerteken.
Mennyire igényelt más módszert gyereklemezre dalszöveget írni, mint például az EmilRulez együttes számára?
Hegyi György szövegíró: Első alkalommal írtam gyerekeknek, és nehezebbnek tűnt, mert nincs olyan „szövegérzékenységük”, amellyel bármilyen narrációnak tudnak valamilyen jelentést tulajdonítani. Történeteket, helyzeteket kellett írnom, mindezt állatokra és betűkre koncentrálva, úgyhogy egy nagy, ám behatárolt állatkertben kellett barangolnom, a szókincs és a szöveg bonyolultsága meghatározta a munkát.
Milyen visszajelzéseket kapott?
Csak pozitívat. Az egyik legnagyobb élményem a lemezzel az volt, amikor első osztályosok költészet napi, iskolai rendezvényen szavaltak néhányat az általam írt dalszövegekből.
Merthogy gyermekversként is megállják a helyüket?
Ezek elsősorban dalszövegek, tehát hosszabbak a gyerekverseknél, van refrénjük, tehát formai különbségek is vannak, és zenével is működőképesek.
Kikkel találkozhatunk a készülő, második lemezen?
Döbbenetes állatok lesznek, például uhu és űrsikló. Mindig van nálam jegyzetfüzet, úgyhogy ha a fogaskerekűn ér éppen az ihlet szövegfoszlányok formájában, azonnal lejegyzem, de voltak olyan dalok, amelyeknek a szövegei elejétől a végéig szinte egyből „beugrottak”.
