Középpontban a lézeres látásjavító műtétek
Szemészeti elváltozások szinte mindenkit érintenek életük során. Lézeres látásjavító beavatkozásokkal sok gond orvosolható, ám azok kizárólag magánfinanszírozásban érhetők el.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem borzongani kell, hanem ismereteinket bővíteni: a világ legnagyobb múmiagyűjteménye érkezik Magyarországra.
Múmiát lepleztek le a budapesti Corinthia Hotelben 2018. július derekán. Az ötcsillagos szállodában igencsak ritka látvány egy mumifikálódott emberi test. A több mint kétszáz éves, Transylvaniai múmia névre keresztelt lelet a Magyar Természettudományi Múzeumból érkezett a különleges helyszínre, hogy az újságírók testközelből szemlélhessenek meg egy értékes kiállítási darabot A világ múmiái című, közelgő tárlatból. A szervezők és a szakértők ezzel is érzékeltetni akarták, hogy a múmiák nemcsak a szakemberek, hanem egyszerű földi halandók számára (őket ebben esetben az újságírók képviselték) éppúgy „szóra bírhatók”. Bárki könnyedén megállapíthatja, hogy ennek a mumifikálódott testnek haja, bajsza, szakálla, mellkasszőrzete van. Egyetlen foga sem tömött, melyből kétféle következtetés is levonható: vagy nem volt szokás fogat tömni azon a vidéken, ahol egykoron élt, vagy olyan társadalmi réteg tagja volt, mely azt nem engedhette meg magának. Az erős férfi agyagos vízparton vesztette életét, így maradhatott fenn a teste jó állapotban az utókornak. Egy-egy ilyen múmia egyben egyfajta időkép is, mivel a ma kutatója a legmodernebb eszközökkel „kicsomagolhatja” – hogy a szakértő szavait idézzük – azaz a tudomány eszközeivel, például CT-vizsgálattal foghatja vallatóra.
E Transylvaniai múmia is ott lesz a 2016. augusztus 16-án, Budapesten, a Komplex épületében (Király utca 26.) nyíló nagyszabású tárlaton. A világ múmiái című kiállítás darabjainak döntő többségét az Egyesült Államokban elismert tudósok, régészek, orvosok és antropológusok együttműködésével állították össze, s a tárlatot eddig Észak-Amerikában több mint másfélmillióan látták. Európai premierje Prágában volt, s a kontinensen a magyar érdeklődők másodikként nézhetik meg, méghozzá exkluzív összeállításban. A szervező a 2000-ben, Prágában alakult JVS Group, ugyanaz, amely a Titanic és a BODY kiállítással jelentkezett Magyarországon. (Az előbbi 220 ezer, a július végén bezárt utóbbi 250 ezer nézőt vonzott.) A kiállítás a földkerekség legnagyobb múmiagyűjteménye, büszkélkednek a szervezők: a testeket és tárgyi leleteket több múzeumtól, egyetemtől, tudományos szervezettől és magángyűjteményekből kölcsönözték.
A magyarországi tárlat azonban némileg különbözni fog az amerikaitól, de még a prágaitól is. Nem véletlenül szakmai partner a Magyar Természettudományi Múzeum, amely többek között a sajtóbemutatóra is elvitt erdélyi múmiát teszi láthatóvá a nyilvánosság számára. Emellett pedig rendelkezésre bocsátja a váci Fehérek templomában feltárt XVIII–XIX. századi értékes leleteket is. 1994-ben, egy elfeledett kripta koporsós temetkezéséből tártak fel 265 természetesen mumifikálódott emberi maradványt. A kriptába 1731 és 1838 között egyházi személyek és világi hozzátartozóik temetkeztek. A festett, díszített koporsók, a viseletek, az egyházi kegytárgyak és a temetkezési textíliák nagy része is kitűnő állapotban maradt fenn. A kiállításon hét egykoron élt váci polgár és története ismerhető meg.
Általánosságban elmondható, hogy a testek egy részét szakrális célokkal, titkos rituálék keretében mumifikálták, míg mások a kripták vagy lápok mélyén, természeti hatásra konzerválódtak. Az ugyanahhoz a tematikákhoz köthető múmiák a tárlaton különálló termekben bukkannak fel, s az ígéretek szerint a látogatók maguk is végezhetnek majd CT- és DNS-vizsgálatokat.
Az erdélyi és a váci leletek mellett a kiállított múmiák között az egyik legérdekesebb Baron von Holz, a harmincéves háború alatt elhunyt nemesember mumifikálódott teste, melyet a családtagok fedeztek fel 1806-ban, egy középkori kriptában. Teste tökéletesen megőrződött, ahogy bőrcsizmája is. Megszemlélhetjük Nes-Hort, az egyiptomi papot is Khent-Min városából. Teste több ezer éven át megőrizte az ízületi gyulladás és csípőcsontja törésének nyomait. A szarkofágján szereplő felirat tanúsága szerint családja meglehetős jólétben élt. Egyiptomból állatmúmiákat is láthatunk majd.
A XIX. század elején több gyűjteményt hoztak létre, hogy preparátumok segítségével oktassák az anatómiát. Ezek a preparátumok a mesterséges múmiák. A skót Allen Burns anatómiaprofesszor rendkívüli anatómiai ismeretekkel rendelkezett, és számos testet preparált oly módon, hogy a véredények, az artériák és a vénák, az izmok, a különböző szervek láthatóvá váltak. Ez az úgynevezett Burns-gyűjtemény is a kiállítás része.
És ha már oktatás. A szervezők egyik fő célja, hogy a tárlat egyben az oktatást, az ismeretterjesztést szolgálja. Ezért alkottak meg egy oktatási kalauzt, mely egyszerre szól diákokhoz, tanárokhoz, és mindazokhoz, akiket érdekel a természet- és társadalomtudomány.
Társadalomtudományi és történelmi ismereteinket minden bizonnyal gazdagítja, ha megismerjük azt a tényt, hogy érdekes szokás volt az angoloknál a viktoriánus korban a „teázás múmiával”. Az arisztokrácia tagjai múzeumoktól vettek bérbe, magánszemélyektől vásároltak, kölcsönöztek testeket, és mutattak be otthonukban baráti körben, régészek, orvosok társaságában. Az „egyiptomániások” a holttestek mellett előadásokat hallgattak – miközben teázgattak. Sokmillió brit alattvalóval együtt hittek abban, hogy az örökkévalóság a múmiák közelségében élő embereket is érintheti.
A sajtótájékoztató reggelén sok érdekességet tudhattunk meg a múmiákról, a közelgő kiállításról, majd következett egy kis tízórai – teával.
Talán az örökkévalóság jegyében.
Szemészeti elváltozások szinte mindenkit érintenek életük során. Lézeres látásjavító beavatkozásokkal sok gond orvosolható, ám azok kizárólag magánfinanszírozásban érhetők el.
Ridley Scott ott folytatja, ahol 25 éve abbahagyta: látványosan, izgalmasan, szórakoztatóan.
Imádja a világ, egyre nő iránta az igény, de a kávécserje termesztése erdőirtással is jár. Az EU új jogszabályokat tervez a környezeti károk megfékezésére.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!