Tisztelgés Barcsay Jenő előtt

A neves festő izgalmas korszakait jeleníti meg a Ferenczy Múzeum legújabb kiállítása Szentendrén, abban a városban, ahol a művész élete jelentős részét töltötte.

Barcsay Jenő élete és munkássága összefonódott Szentendrével. Az 1900-ban született mesterrel bárki összetalálkozhatott a kisváros utcáin, még a hetvenes–nyolcvanas években is. Az apró termetű, fehér szakállas, fekete keretes szemüveget, fehér kalapot viselő idős ember, botjára támaszkodva, jelenség volt a kisvárosban.

Ferenczy Múzeum – Barcsay Jenő-kiállítás

Bárki összefuthatott Szentendrén az idős mesterrel (Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)

Halála előtt tizenegy évvel, 1977-ben, csaknem kétszáz alkotását adományozta a Ferenczy Múzeumi Centrumnak, amely további gyűjtéseivel ma már 249 Barcsay-művel rendelkezik. A centrum ebből 55-öt tár a nyilvánosság elé a művész születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett gyűjteményes kiállításán a Ferenczy Múzeumban, 2020. október elejétől december 13-áig. Sajnos nem a Dumtsa Jenő utcában, a mester múzeummá alakított egykori otthonában, mely felújítására vár.

Iberhalt Zsuzsa kurátor a tárlatra olyan rajzokat, festményeket válogatott, melyek Barcsay jelentős alkotói korszakainak hű lenyomatai. A XX. század egyik legmeghatározóbb magyar festőjének látásmódja előbb a klasszikus hagyományokra épült, majd egyre inkább a modern művészeti törekvésekből táplálkozott. S mindez találkozott az ihletet adó, szó szerint festői kisváros szépségével, egyediségével.

Ferenczy Múzeum – Barcsay Jenő-kiállítás

Festőállványával évtizedeken át járta a szentendrei utcácskákat (Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)

Barcsay Jenő a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János, majd Rudnay Gyula tanítványa volt a húszas évek első felében, utána állami ösztöndíjjal kétszer is Párizsba utazhatott, ahol többek között Modigliani, Cézanne, Picasso, Matisse, Braque festészete hatott rá, s az impresszionizmus csakúgy, mint a kubizmus. De járt tanulmányúton Olaszországban is: Perugiában, Rómában, Firenzében. 1929-ben a Szentendrei Festők Társaságának lett tagja, a nyarakat a művésztelepen töltötte, majd le is telepedett a városkában. Hosszú évtizedeken át járta festőállványával a szentendrei utcákat, tereket, s a jellegzetes szűk, macskaköves utcácskák, a több évszázados épületek látványa igencsak termékenyítően hatott munkájára.

Ferenczy Múzeum – Barcsay Jenő-kiállítás

Szentendrei utcaképek a kiállításon (A további fotók a szerző felvételei, melyek a tárlaton készültek)

A tárlat első termében a térlátására látunk művészi példákat. „Korai tájképeinek széles látószögű, torzított perspektíváját a vidék gyűrődéseiből kialakított sötét tónusú formák töltik ki” – olvashatjuk a látogatók számára a művészetében eligazodást segítő tablón. Később a képalkotó folyamatában eljutott a szerkezetesen épülő absztrakcióig. Festményein a térhatás mélységét a színek adják.

Ferenczy Múzeum – Barcsay Jenő-kiállítás

Megragadták az ablakok, kapuk alakzatai

A következő teremben összefoglalót kapunk térrel és formával összefüggő kísérletezéseiből, a hatvanas–hetvenes évekből. Megragadták a szentendrei épületek, ablakok, kapuk alakzataiból formálódó egyenes és ívelt felületek. Az azokból absztrakt módon megjelenített zenei ritmus ábrázolása különösen figyelemre méltó.

Ferenczy Múzeum – Barcsay Jenő-kiállítás

Sajátos síkszerű emberábrázolása, arany háttérrel

A harmadik teremben egyebek mellett érdekes emberábrázolásáról kaphatunk képet, mely a tradíció és az absztrakció útján formálódott, „a klasszicitás és a modernség tág spektrumát bejárva” – tájékoztat minket egy következő tabló.

Barcsay 1945-től harminc éven át oktatta rajzra a művésznövendékeket, az anatómia és szemléleti látszattan professzoraként. Az 1953-ban megjelent Művészeti anatómia című munkája, melyben 130 egész oldalon mutatja be az emberi test felépítését, alapművé vált. Képeinek csoportfiguráin viszont az emberalakok egymáshoz és a térhez való viszonyát új megközelítésben ábrázolják. Az 1960-as évekbeli freskó-, falikárpit- és mozaiktervein – murális művein – a figurákat síkszerűen ábrázolja, mértani formákból komponált felépítéssel, gyakorta aranyszínű háttérrel.

Ferenczy Múzeum – Barcsay Jenő-kiállítás

Geometrikus, konstruktív látásmódjára is találunk képkísérleteket

Kilépve az izgalmas kiállításról, ha van időnk, bolyongjunk még egy kicsit a szentendrei utcákon, próbáljuk meg egy festő fejével szemlélni a szép kis épületeket, és elképzelni, milyen asszociációkkal festenénk meg őket – ha lenne hozzá tehetségünk.

Kapcsolódó cikkek:


Középhaladóknak szólnak a házassági leckék
2020. november 20.

Középhaladóknak szólnak a házassági leckék

Mit tegyen egy férj vagy egy feleség húsz év házasság után egy sajátos szituációban? Ismét erre keresi a választ a Centrál Színház új előadása, melyet akkor láthatunk, ha újranyitnak a teátrumok. Addig meg az életben tanuljuk tovább a leckéket.

Egy új óriás a palettán – Ford Explorer 3.0I EcoBoost PHEV Platinum
2020. november 13.

Egy új óriás a palettán – Ford Explorer 3.0I EcoBoost PHEV Platinum

A gyárak egyre másra számolgatják a grammokat, mind önsúly, mind a széndioxid-kibocsátás kapcsán, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi normáknak. A Ford picit szembe megy az elképzelésekkel és Európába hozta az öt méternél is nagyobb Explorert, igaz, kizárólag Plug-in hybrid-rendszerrel.

Németország, 1945
2020. november 11.

Németország, 1945

Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás malmai őrölnek tovább, mintha mi se történt volna.

Pulitzer – Egy sajtómágnás útja Makótól New Yorkig
2020. november 6.

Pulitzer – Egy sajtómágnás útja Makótól New Yorkig

Bámulatos életpályáját futott be a dél-alföldi kisváros kereskedőjének fia, aki az Újvilágban nemcsak a szerencséjét csinálta meg, hanem forradalmasította a sajtót is. Dokumentumregényben ismerhetjük meg pályáját, munkásságát, elveit.