Veszélyes vállalatoktól a felejthetetlen kortársakig

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ünnepi könyvajánlónk harmadik részéből kiderül, miért óvakodjunk a cégóriásoktól, mitől rosszak a házasságok, mitől jó egy családregény, és kik a főszereplői a fotóművész portréalbumjának.

Juha-Pekka Raeste, Hannu Sokala: A világ ötven legveszélyesebb vállalata

Google, Amazon, Facebook, Coca-Cola, Apple, Microsoft, IKEA. Számunkra is ismerős nevek, némelyikük nagyon is jól cseng a fülünkben, fogyasztói, használói, vásárlói vagyunk. Tencent, Alibaba, Hon Hai, Chevron, Odebrecht, Academi. Egyáltalán nem ismerjük őket, egyről-kettőről talán már hallottunk. Ám a világnak vannak olyan égtájai, ahol emberek tíz- és százmilliói pontosan tudják, mivel foglalkoznak. Van közöttük e-kereskedelmi cég, közösségi hálózat, technológiai termékek gyártója, olajmulti, építési vállalat, őrző-védő vállalkozás. Közös jellemzőjük, hogy valamilyen okból a világ legveszélyesebb vállalatai közé tartoznak, legalábbis a kötet két finn szerzője szerint. Ők úgy látják, hogy a világot ma már globális gazdasági erők, nemzetek fölött álló óriásvállalatok irányítják.

Könyvükben ötven vállalatot mutatnak be, melyek a globális gazdasági erők jó részét képviselik. Juha-Pekka Raeste több mint harminc éve gazdasági újságíró, a legnagyobb finn napilapnál dolgozik, a Helsingin Sanomatnál. Sokáig kollégája volt Hannu Sokala is, aki ma a finn állami rádió oknyomozó újságírója.

„Újságírók vagyunk, vagyis újságíróként, és nem szakértőként, kutatóként vagy befektetési elemzőként hoztuk meg a döntéseket. Azokat a vállalatokat választottuk ki, amelyek a legnagyobb hatással voltak ránk. Sok gazdasági területről csak egy-egy céget választottunk, amelyen keresztül bemutatjuk az egész ágazat működési mechanizmusait, jellegzetességeit – és a veszélyeit is” – hangoztatják. Ugyanakkor elismerik: azok, akik a jövőben pénzüket szeretnék részvényekbe fektetni, könyvüket akár befektetési segédletként is használhatják, mert listájukon több olyan vállalat is szerepel, amelyek minden bizonnyal a befektetők kedvencei maradnak.

Ennek ellenére, a vállalkozások működésének elemzése után tényként állapítják meg: a kiválasztott cégek veszélyt jelentenek a környezetre, a jól működő piacgazdaságra, az emberi jogokra, a jogállamiságra, a demokráciára. Egyenként jellemzik őket, de következtetéseik gyakran azonosak: az elmúlt bő tíz évben e vállalatok értéke és hatalma jelentősen megnövekedett, ezzel még nagyobb lett árképzési erejük, és képességük a versenytársak felvásárlására, megsemmisítésére. S tovább emelkedett számukra az adatok valós idejű megszerzésének fontossága, ügyfélszerzésük jelentősége is.

A finn szerzők függőségi algoritmusnak nevezik a cégeknek azt a képességét, amellyel információk és trükkök révén termékfüggővé tehetik a fogyasztókat. Mindebből levonják a következtetést: jövőnket a mesterséges intelligencia és a tőke szövetsége fogja meghatározni.

Egyes megállapításaikkal talán lehet vitába szállni, egy azonban biztos: írásuk, mondanivalójuk nagyon is elgondolkodtató.

(Scolar)

Díner Tamás: Felejthetetlen kortársaim

„A belőle sugárzó szeretet az a kulcs, ami kinyitja a fotóalanyainak lelkét, akik ennek következtében szívesen kínálják fel, adják oda magukat a fotográfusnak, hogy életteli, lelket sugárzó képet készíthessen róluk.” Nádorfi Lajos operatőr vallja ezt Díner Tamásról, aki maga is a kamerája elé került.

A fotóművész először bő félszáz évvel ezelőtt gondolt arra, hogy fotósorozatot készít, Kortársaim címmel. El is kezdte, Latinovits Zoltánnal. Majd a nagy tervek ellenére a munka mégsem valósult meg. Ötven évvel később merült fel benne ismét a vágy: oly sok, a szívének kedves, felejthetetlen kortársa van, akiket szívesen lefényképezne. Stúdiójában minden adott volt, sőt a meghívottak egyben vendégekké is váltak; a meghitt hangulatúvá alakult beszélgetéseket felesége, D. Koronyi Ágnes videóra is rögzítette. Így vált minden egyes fotózás és forgatás egy nagy találkozássá. Könyvalakban pedig 2022 karácsonyára jelent meg a portréfotó-gyűjtemény. Objektívje elé álltak-ültek színészek (Lukács Sándor, Balázsovits Edit), fotóművészek (Keleti Éva, Szipál Márton), sportolók (Szilágyi Áron, Rasovszky Kristóf), zenészek, képzőművészek, operatőrök, írók, újságírók.

„Díner Tamás egy originális charmeur! Aki nem csupán önmagában elbűvölő személyiség, de úgy hat környezetére, hogy a közelében tartózkodók, a hatása alá kerülők úgy érzik, hogy általa ők is szeretetreméltóbbak” – mondja róla Szerényi Gábor.

Az album különlegessége, hogy a sokatmondó fényképek mellett sok-sok olvasnivalót is tartalmaz. Hol a fotográfus vall portréalanyairól, hol a fotók főszereplői írnak meleg szavakkal a fotóművészről. A kötet egy önéletrajzi vallomást is tartalmaz, melyben Díner Tamás mesél többek között a gasztronómia, a sport és az állatok iránti szeretetéről is. De legfőképp életszeretetéről. Mert imád élni, imád fotózni, lelke csordultig van szeretettel. Ezért is ajánlja így legújabb kötetét: „Lapozzák olyan nagy szeretettel, amilyennel készült”.

(Díner Tamásról szóló korábbi írásunkat itt olvashatja el.)

(K2 kreativitás & kommunikáció)

Kimberly McCreight: Jó kis házasság

A szerző a Pennsylvania Egyetem Jogi Karán végzett, és mielőtt író lett volna, sok éven át dolgozott ügyvédként. Érződik ez e harmadik regényében is, melyben Lizzie, a főhős a Young & Crane elit ügyvédi irodában dolgozik, New Yorkban. Korábban alulfizetett szövetségi ügyész volt, és bár inkább lenne ismét ügyész, nem akarja feladni pénzes állását. Tudja, hogy gyakran olyan ügyekben kell eljárniuk, amelyekben gazdag ügyfeleik „sárosak”. Meghasonlik munkájában, de valahogy pénzt kell keresnie, mert eladósodott: alkoholista férje korábbi adósságait neki kell törlesztenie.

Egy napon volt egyetemista társától, Zachtól kap telefonhívást, aki épp börtönben van, mert felesége megölésével vádolják. Lizzie elvállalja képviseletét, elkezd nyomozni, és bár később hiába akar visszalépni, Zach elkezdi őt zsarolni. Tudomást szerez az ügyvédnő múltjának egy sötét foltjáról, és ezzel képes őt sakkban tartani. Közben fény derül a brooklyni pár, Zach, és a gyilkosság áldozatává vált felesége különleges kapcsolatára is. S hogy a helyzet tovább bonyolódjon, Lizzie főnökének első feleségét jelölik ki ügyésznek Zach ügyében. Képbe kerül Kerry is, aki korábban jogászként a Young & Crane-nél dolgozott, de zaklatási ügye miatt távoznia kellett az irodából.

Miközben újabb és újabb titkokra derül fény a főhősök házasságában, jellemében, olvasmányosan kapunk bepillantást New York elit világának életébe. A Brooklynban élő, remek helyismerettel rendelkező írónő jól összekuszálja a krimi szálait, de a végén azért a gyilkos kilétére is fény derül.

(GABO Könyvkiadó)

Sarit Yishai-Levi: Jeruzsálem szépségkirálynője

Az írónő büszke arra, hogy nyolcadik generációs jeruzsálemi, aki szefárd zsidó családba született. A mai izraeli zsidók többsége vagy 1948 után, az államalapításkor lett bevándorló, vagy az akkori bevándorlók leszármazottja. Míg sok barátjának a határokon túlra kell utaznia, hogy felkutassa gyökereit, addig neki szinte ki sem kell mozdulnia otthonából, hogy családja múltja után tudjon nyomozni; felkeresni azokat a helyszíneket, ahol ősei születtek, iskolába jártak, házasodtak, éltek s haltak. Családjának, felmenőinek, és a hasonló sorsot megélt embereknek élete ihlette e regényét (The Beauty Queen of Jerusalem), mely első volt a sorban, és először 2013-ban jelent meg hazájában, mielőtt meghódította a világot. Az írás nem esett nehezére, mivel előtte évtizedeken át újságíróként dolgozott: tudósított magazinokat Los Angelesből. Az életmód és a turizmus áll hozzá a legközelebb – no meg a történelem.

A családregény a szefárd Ermoza család történetét kíséri nyomon, négy generáción keresztül, a kislány, Gabriela elmesélésében. Anyját, Lunát mindenki Jeruzsálem legszebb nőjének tartotta, de neki nem volt felhőtlen vele a kapcsolata. Csak később próbálja megérteni, miért is. Apró darabokból igyekszik összerakni a családi mozaikot. Ehhez hozzásegíti Rosa nagymama, és Mercada dédanya is. Miközben a történetmesélésben feltűnnek a família asszonyai és férjei, kibontakozik az ország, illetve a leendő ország történelme is, a XX. század első évtizedeitől egészen a hetvenes évekig. Szerelmek és szerelem nélküli házasságok, szerény életek és kemény munkák, háborús borzalmakkal kísért nehéz történelmi időszakok a török megszállástól a brit fennhatóságon át az országalapítás pillanatáig. Zsidók, arabok, keresztények élnek egymás mellett, hol békében, hol háborúban, miközben tragédiák, megértések és megbocsátások jellemzik a magánéletet.

A regény nem kerülte el a megfilmesítést. Az izraeli tévésorozat első évadját 2021-ben vetítették hazájában 44, egyenként félórás epizódokban. Az évad 2022 nyarán került a Netflix programjába, ahol 20 részt vágtak össze belőle. Ki-ki döntse el, olvasni vagy nézni jobb a történetet.

(Kossuth Kiadó)

---