Áfa-kérdések: ingatlanhasznosítás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingatlanhasznosítás körében „az általános szabályok szerinti adózást” a megelőző adóév végéig lehet választani. Visszamenőleges hatályú választást a törvény nem ismer – a Kúria eseti döntése.

A tényállás

A felperes részben saját tulajdonú ingatlan bérbeadással, üzemeltetéssel foglalkozott. Bérbeadási tevékenysége megkezdésétől áfa fizetési kötelezettségét általános forgalmi adóval terhelten állapította meg, jogszabályváltozás következtében azonban a tevékenység adómentes szolgáltatássá változott. Az áfa fizetési kötelezettség megállapításának módja tekintetében 2011. november 21-én változás-bejelentés iránti kérelmet nyújtott be, amelyben annak elismerését kérte, hogy 2008. január 1-jétől az adómentesség helyett ne az adómentes, hanem az általános szabályok szerinti áfa fizetési kötelezettséget válassza.

Az elsőfokú és másodfokú hatóság eljárása

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi Áfa tv.) előírása értelmében az egyéb ingatlan bérbe és haszonbérbe adása tárgyi mentes szolgáltatásnak minősült egy 2004-es módosítás eredményeképpen (2. melléklet 10. pont). Amennyiben az adózó ettől el kívánt térni, úgy változás-bejelentési kötelezettség terhelte. Miután a felperestől nem érkezett kérelem az általános forgalmi adó hatály alá történő bejelentkezésre, a jogszabályi rendelkezések értelmében nincs lehetőség az áfa adózási mód visszamenőleges hatályú bejelentésére. Így a hatóság a kérelmet elutasította.

A bíróság eljárása

A felperes tevékenységének megkezdése idején bejelentette, hogy az áfa fizetési kötelezettséget választja, de a tevékenység megkezdésének évében az egyéb ingatlantípusok bérbe adása maga is adóköteles körbe tartozott, hangsúlyozta a bíróság. 2004. januártól a régi Áfa tv. rendelkezésének módosulásával a felperes által végzett tevékenység tárgyi mentes szolgáltatásra változott, és ha a tevékenységet nem adómentesként kívánta folytatni, úgy változás-bejelentési kötelezettsége állt fenn. A bejelentést csak és kizárólag írásban lehetett megtenni. Ennek a kötelezettségének a felperes nem tett eleget, így nem vált jogosultá az áfa felszámítására.

A 2008. január 1-jén hatályba lépett 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: új Áfa tv.) is adómentesnek tekintette a felperes által folytatott tevékenységet, melytől az adózó az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján eltérhetett. A bíróság megítélése szerint a felperes 2011. november 21-én előterjesztett, 2008. január 1-jei hatályra benyújtott áfa adózási mód megváltoztatásra irányuló bejelentése a törvényi határidőn túl érkezett, ezért jogszerűen járt el a hatóság a kérelem elutasításakor.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes álláspontja szerint miután adókötelezettsége 2002. február 13-án keletkezett, a 2004. január 1-jei változás-bejelentési kötelezettség nem terhelte, és az adóhatóságnak hivatalból kellett volna a jogszabályi változás miatt az áfa felszámításra és fizetésre utaló új speciális kódot bejegyeznie. Ennek elmulasztásával az adóhatóság megsértette a méltányos eljárási kötelezettséget.

Hangsúlyozta továbbá, hogy miután a tevékenység megkezdésekor bejelentési kötelezettségének eleget tett, és a tevékenység végzésében változás nem állt be, így változás-bejelentési kötelezettség sem terhelte. Ez, álláspontja szerint csak akkor állt volna fenn, ha a jogszabályváltozás következtében nem kívánt volna tovább áfa-körben maradni.

A Kúria megállapításai

A Kúria nem találta alaposnak a felperes kérelmét. 2004. január 1-jével az általános forgalmi adó felszámításával, elszámolásával kapcsolatos anyagi jogi rendelkezések változtak meg, és az általános szabálytól eltérően a felperes által végzett bérbeadási tevékenység 2004. január 1-jétől adómentes szolgáltatássá változott. Viszont a jogszabály fenntartotta a lehetőséget az általános szabályok szerinti áfa fizetési kötelezettség választására, amennyiben az adózó 2003. december 31. napjáig erre vonatkozóan változás-bejelentést nyújt be.

PTK. EXPO

2014.11.04.  Ptk. szabályainak alkalmazása a munkajogban – Dr. Berke Gyula Új Ptk.-val összefüggő Ctv. módosítások – Dr. Gál Judit Kártérítési felelősség – Dr. Lábady Tamás Szerződésszegés – Dr. Menyhárd Attila 2014.11.05. Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás – Dr. Leszkoven László Faktoring- és a lízingszerződés – Dr. Gárdos Péter Családjog – Katonáné Dr. Pehr Erika Öröklési jog – Dr. Orosz Árpád

Osztotta a Kúria a felperesnek azon aggályait, hogy a változás-bejelentéshez használt nyomtatványon feltüntetett, az adott tevékenységre vonatkozó szabályok megfogalmazása laikus számára félrevezető lehetett, abban a részében viszont, hogy mi volt a szabályozás szerint általános szabálynak tekinthető, úgy ítélte meg, hogy egy szakmai szabályokkal tisztában lévő, ezzel foglalkozó vállalkozásnak vagy könyvelőnek a szabályok közötti kiigazodás nem jelenthetett gondot, így a változás-bejelentést kezdeményezni kellett volna.

Bejelentési kötelezettségének a felperes határidőben nem tett eleget, mind a 2003. december 31-ei, mind az új Áfa tv. szerinti határidőket elmulasztotta, így a visszamenőleges hatályú bejegyzésre irányuló kérelme nem teljesíthető.

A Kúria már egy korábbi döntésében is kimondta, hogy az ingatlan bérbeadása tekintetében az általános szabályok szerinti adózás választását a felperes visszamenőlegesen nem érvényesítheti, ezen a területen főszabály szerint tárgyi adómentesség érvényesül. Ezzel szemben különleges adózási mód az úgynevezett általános szabályok szerinti adózás. Ezt a bejelentést pedig csak a megelőző adóév utolsó napjáig lehet megtenni.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. I. 35 505/2013/5.) a Kúriai Döntések 2014/7. számában 221. szám alatt jelent meg.

---