Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az emlékművön elhelyezett műanyag védőfóliára írt grafiti nem valósít meg bűncselekményt, ugyanis a falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás csak akkor tényállásszerű, ha az azzal érintett felület olyan végleges építmény része, amely állagsérelem nélkül nem távolítható el – a Fővárosi Törvényszék eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a vádlott és társa 2014. április 15-én, közterületen zajló demonstráció során egy Kft. tulajdonát képező védőponyvára festékszóróval feliratot helyeztek el, és ezzel a sértettnek 17 500 forint kárt okoztak. Az eljárás rongálás vétsége miatt indult meg.
A Btk. szerint ezt a cselekményt az valósítja meg, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz. [Btk. 371. § (1) bekezdés] A vétségi alakzat egyik esetköre, amikor a szabálysértési értékhatárt (ötvenezer forintot meg nem haladó) meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével követik el. [Btk. 371. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont] A rongáláshoz tényállásához fűzött értelmező rendelkezés szerint pedig falfirka a festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges. [Btk. 371. § (7) bekezdés]
Az elsőfokú bíróság eljárása
A bíróság a rongálás vétsége miatt a vádlott ellen indult büntetőeljárást tárgyalás-előkészítési szakban megszüntette, mivel álláspontja szerint a cselekmény nem bűncselekmény, az iratokat pedig az elsőfokú szabálysértési hatóságnak küldte meg. A bíróság értelmezése szerint a falfirka megállapításához a felület nem ideiglenes jellege nélkülözhetetlen, így a védőfóliára történő írás nem minősülhet falfirkának, így a bűncselekményt nem valósítja meg.
Az ügyész fellebbezése
Az ügyész szerint a bíróság tévesen döntött az eljárás megszüntetéséről, hiszen meglátása szerint a falfirka vagy graffiti kifejezés bármilyen köz- vagy magántulajdonba karcolt, vésett, festett, illetve más módon készített rajzot vagy írást jelent. Meglátása szerint a graffitit sokan elítélik, mert csekély mértékben hordoz művészeti értéket, másrészt a magántulajdon durva megsértését jelenti, emiatt is került sor a Btk. módosítására és az ilyen cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására. Az ügyészi érvelés szerint a falfirka Btk.-beli fogalmának értelmezéséből az következik, hogy a rongálás megvalósul akkor is, ha azt nem falon, hanem más vagyontárgyon helyezik el, nem lehet a nem ideiglenes jellegű felületekre szűkíteni, ezért a védőponyván festékszóróval készített felirat elhelyezésével a vádlott megvalósította a rongálás vétségét. A rendelkezés ugyanis nem határoz meg az érintett vagyontárgy vonatkozásában semmilyen külön feltételt, így annak ideiglenes vagy állandó jellegét sem, ezért bármely vagyontárgy felületére festékszóróval elhelyezett szöveg vagy rajz falfirkának minősül.
A védő érvelése
A védő kitartott amellett, hogy a vádlott nem követett el bűncselekményt. Kiemelte, hogy a demonstrálók az értékítéletükkel ellentétes szobor felállításával szemben feliratokat helyeztek el a molinón, mellyel véleményüket fejezték ki.
A Fővárosi Törvényszék megállapításai
A Törvényszék nem találta megalapozottnak a főügyészi indítványban foglaltakat. Mivel az elsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítésének szakaszában szüntette meg az eljárást, mert álláspontja szerint a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, ezért a Törvényszék vizsgálata arra terjedhetett ki, hogy a vádirati tényállásban írt magatartás kimeríti-e valamely, a Btk. szerint bűncselekmény törvényi tényállását, és ha nem, mely hatóság jogosult eljárni. Büntetőjogi felelősség kérdésében a Törvényszék nem foglalhat állást, arra csak a bizonyítási eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.
A falfirka fogalmát vizsgálva a Törvényszék megállapította, hogy a törvényhozó az elkövetői magatartás pönalizálása során ténylegesen nem a falfirka, hanem csupán a „firka” fogalmát határozta meg akkor, amikor azt bizonyos eszközökkel előállított, képi vagy szöveges megjelenítésű felületbevonatként definiálta, nem rögzítve a fal fogalmát. Ez akár meglapozhatná az ügyészség értelmezését, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Ilyen esetben pedig azt kell feltételezni, hogy a jogszabályok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Megállapította, hogy a rongálás ezen alakjának a Btk.-ban történő elhelyezését nem vitásan a graffitik elhelyezésével megvalósított rongálási cselekmények igen elszaporodott volta indikálta, a törvényalkotó célja azonban nem lehetett valamennyi, bármely felületen megvalósított szöveges vagy képi felfestés büntetőjogi szankcionálása, ez ugyanis sértené a jogbiztonság követelményét és a büntetőjogszabályok elfogadhatatlan kiterjesztő értelmezését eredményezné.
Mindezek alapján, felhasználva a fal köznapi és nyelvtani értelemét, arra a következtetésre jutott a Törvényszék, hogy falfirkának csak valamely végleges építmény részeként, állagsérelem nélkül el nem távolítható részén elhelyezett felületbevonat tekinthető, ezért az emlékművön elhelyezett műanyag védőfóliára írás nem valósít meg bűncselekményt.
A Törvényszék szerint helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a bűncselekmény hiányát állapította meg. Ugyanakkor mivel a cselekmény megfelel a szabálysértési törvény tulajdon elleni szabálysértés címe alatt foglaltaknak [2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés b) pont], helyes volt az iratoknak a szabálysértési hatóságnak történő megküldése. Mindezek alapján a Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az ismertetett döntés (Fővárosi Törvényszék 23. Bf. V. 5250/2015.) a Kúriai Döntések 2016/2. számában EBD2016. B.5. szám alatt jelent meg.
A képek forrása:
http://erdely.ma/ujkepek/2014/07/nagy/1405915477_1478.jpg
http://infopoly.info/h-2014/files/2014/04/140410-szabadsagter-MSJ-03_nol_nagykep1.jpg
