Megtagadta a felülvizsgálatot a Kúria a Néprajzi Múzeum volt műemléképületének a kiürítése tárgyában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alperes felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította, mert nem adta elő, hogy az általa felvetett kérdésben a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak; érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg.

Az alapügy

A Kúria a használati jog törlése és ingatlan kiürítése iránt korábban indított perben hozott Pfv.VI.21.480/2018/11. számú ítéletével a másodfokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva elrendelte a jelen per alperese javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jognak a jogelődökre is kiterjedő törlését a budapesti „kivett, galéria” megjelölésű műemlékingatlanról. Ezt meghaladóan a kiürítés iránt előterjesztett keresetet elutasította.

Ezt követően a felperes az alpereshez címzett nyilatkozatával a felek között fennálló haszonkölcsönszerződést felmondta. Felszólította a címzettet, hogy a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül az ingatlant ingóságoktól kiürített állapotban a részére adja át. Az alperes válaszlevelében a felmondást nem fogadta el.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli ingatlan általa használt részeinek a kiürítésére és birtokba adására.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest a perbeli ingatlan elhagyására és a felperes birtokába adására. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet ebben a körben helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt. Állította, hogy a per mögött az az alapvető jogkérdés húzódik meg, hogy a tulajdonos felperes rendelkezik-e a birtoklás jogával, és a jogszerű használó alperestől követelheti-e az ingatlan kiürítését akkor, ha a használat jogával más jogi személy rendelkezik.

A Kúria döntése

A Kúria a felülvizsgálatot megtagadta.

A határozat indokolása szerint az alperes az engedélyezés iránti kérelmében nem adta elő, hogy az általa felvetett kérdésben a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak; érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg. Az alperes nem adott elő olyan körülményt sem, amire figyelemmel a korábbi bírói gyakorlat nem lenne fenntartható. Az alperes kérelmének az említett hiányosságai kizárták a felülvizsgálat engedélyezését.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.