Jogszabályfigyelő: A költségjegyzék csatolása a felszámolási eljárásban is kötelező

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét felszámolási ügyben is kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel – olvasható a Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.45.121/2018/2. szám alatti, fellebbezés elbírálása tárgyában hozott másodfokú végzésében. Az adott ügyben az elsőfokú bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és erre tekintettel elrendelte a felszámolását. Ugyanakkor mellőzte az adós eljárási költség megfizetésére való kötelezését, mivel a hitelező jogi képviselője nem terjesztett elő e vonatkozásban költségjegyzéket. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról…

A jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét felszámolási ügyben is kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel – olvasható a Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.45.121/2018/2. szám alatti, fellebbezés elbírálása tárgyában hozott másodfokú végzésében.

Az adott ügyben az elsőfokú bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és erre tekintettel elrendelte a felszámolását. Ugyanakkor mellőzte az adós eljárási költség megfizetésére való kötelezését, mivel a hitelező jogi képviselője nem terjesztett elő e vonatkozásban költségjegyzéket. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81. § (5) bekezdése értelmében a jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét kizárólag jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel. Költségjegyzék hiányában tehát ilyen esetben a perköltséget (eljárási költséget) nem lehet figyelembe venni.

A végzés elleni fellebbezésben a hitelező jogi képviselője vitatta, hogy az eljárási költség kérdésében a Pp. alkalmazásának lenne helye. Rámutatott ugyanis arra, hogy a Pp. kizárólag a csődtörvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazható. A Cstv. 27. § (1a) bekezdése pedig álláspontja szerint egyértelműen rögzíti az eljárási költségről való rendelkezés kötelezettségét a felszámolást elrendelő határozatban.

A másodfokú bíróság a fellebbezést alaptalanságára tekintettel az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokai alapján helybenhagyta. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a csődtörvény háttérjogszabályát képező polgári perrendtartási szabályok 2018. január elsejével változtak. A Pp. előírásai értelmében pedig a jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét kizárólag költségjegyzék benyújtásával számíthatja fel, azaz esetében a költségjegyzék előterjesztésétől eltekinteni nem lehet. A hitelező által hivatkozott Cstv. 27. § (1a) bekezdés a bíróság állápontja szerint csupán azt rögzíti a Pp. szabályaitól való eltérésként, hogy az eljárási költségről a felszámolást elrendelő határozatban (és nem az eljárást befejező végzésben) kell dönteni. Egyebekben azonban a perköltség/eljárási költség vonatkozásában a Pp. szabályai irányadók.

„Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor a hitelező jogi képviselője által a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelemben feltüntetett költségeket költségjegyzék hiányában nem tekintette perköltség felszámításának, és a felszámítani elmulasztott perköltséget a hitelező javára – a Pp. 82. § (3) bekezdésének megfelelően – nem vette figyelembe.” – derül ki a BDT2019. 4051. számú bírósági döntésből.

Joganyag: BDT2019. 4051.
Módosította: –
Megjelent: Bírósági Döntések Tára (BDT) 2019/7–8
Hatályos: –
Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

---