Jogszabályfigyelő: Alaptörvény egységes szerkezetben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2019-es év első Magyar Közlönyében kizárólag az Alaptörvény egységes szerkezetbe foglalt szövege olvasható. A 2018. június 28-án elfogadott Hetedik módosítás 8 cikke ugyanis 2019. január elsején lépett hatályba. Ez a változás szolgáltatott okot az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályszöveg megjelentetésére. A fent jelzett módosítás az Alaptörvény bíróságok címszó alatti 28. cikkét érinti. Az új előírás értelmében a bíróságok a „jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását” kell, hogy figyelembe vegyék.…
A 2019-es év első Magyar Közlönyében kizárólag az Alaptörvény egységes szerkezetbe foglalt szövege olvasható. A 2018. június 28-án elfogadott Hetedik módosítás 8 cikke ugyanis 2019. január elsején lépett hatályba. Ez a változás szolgáltatott okot az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályszöveg megjelentetésére.
A fent jelzett módosítás az Alaptörvény bíróságok címszó alatti 28. cikkét érinti. Az új előírás értelmében a bíróságok a „jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását” kell, hogy figyelembe vegyék.
Joganyag: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
Módosította: –
Megjelent: MK 2019/1. (I. 02.)
Hatályos: 2019. 01. 01.
Megjegyzés: egységes szerkezetbe foglalt jogszabály