Czirfusz György: Megjegyzések a készülő szlovák polgári jogi kódex szavatossági, jótállási és a kontraktuális károkért való felelősség szabályaihoz
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tanulmány a szlovák polgári jogi kódex megújítási folyamatának mai állomását kísérli meg bemutatni. Megrajzolja a törvénykönyv újragondolásának általános – a magyarországitól merőben eltérő – csapásirányát és jellemzőit, azzal a céllal, hogy az Olvasó képet alakíthasson ki az alkotó munkálatok szakmai színvonaláról. A dolgozat gerincét a hibás teljesítéssel okozott érdeksérelem helyreállítását szolgáló eszköztár születő normáinak kritikai elemzése teszi ki. A tanulmány a magyar polgári jog tudományának tartópilléreire támaszkodva összefoglalja azokat a gondolatokat, amelyekben a szóban forgó novellatervezetben megfontolandó tudományos ismeretek…
A tanulmány a szlovák polgári jogi kódex megújítási folyamatának mai állomását kísérli meg bemutatni. Megrajzolja a törvénykönyv újragondolásának általános – a magyarországitól merőben eltérő – csapásirányát és jellemzőit, azzal a céllal, hogy az Olvasó képet alakíthasson ki az alkotó munkálatok szakmai színvonaláról. A dolgozat gerincét a hibás teljesítéssel okozott érdeksérelem helyreállítását szolgáló eszköztár születő normáinak kritikai elemzése teszi ki. A tanulmány a magyar polgári jog tudományának tartópilléreire támaszkodva összefoglalja azokat a gondolatokat, amelyekben a szóban forgó novellatervezetben megfontolandó tudományos ismeretek öltenek testet.
Bevezető gondolatok
- [1] A fizikai szempontból hibás teljesítés okán felmerült vagyoni érdeksérelem átíveli a vagyoni forgalom résztvevőinek teljes spektrumát. A legcsekélyebb értéket képviselő és a legegyszerűbb szolgáltatás megvalósulásának keretet adó szerződésektől egészen a legbonyolultabb, csillagászati értéket képviselő árumozgásokat lebonyolító kontraktusok ellenpólusáig társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a hibás teljesítéssel megbomlott egyensúlyhelyzet helyreálljon. E kérdéskör súlyos gyakorlati jelentőségéből fakad, hogy a vagyoni forgalom hálózatrendszerét adó jogi szabályozás következetességének kiemelkedő fontosságot kell tanúsítani. A hibás teljesítés nem kívánt következményeit rendező elmúlt néhány évtized magyarországi judikatúrájában feltört feszültségek, magyar jogirodalmi állásfoglalások és az új magyar polgári jogi kódex szabályainak alkotó munkálatai során született tudományos eredmények híven tükrözik a jogalkotóra háruló feladat súlyát és tudományos igényességét.
- [2] E dolgozat arra vállalkozik, hogy elemzés alá vonja a dologszolgáltatásra irányuló adásvételi szerződés fizikai szempontból hibás teljesítése tövéről fakadó vagyoni érdeksérelem orvoslása eszköztárának – a kellékszavatosság, a jótállás és a kártérítés – a szlovák polgári jogi kódex vitára bocsátott novellatervezetében és a normaszöveg-javaslat miniszteri indokolásában felmerülő anomáliáit, s ugyancsak feladatának tartja, hogy a magyar polgári jogtudomány eredményeire támaszkodva javaslatokat tegyen a születő jogszabályok margójára. A tanulmány a magyar polgári jog tudományának azon tanulságait szedi csokorba, melyek a szlovák jog által is hasznosíthatók; ugyanakkor a magyar polgári jogi kódex valamennyi részletszabályának bemutatása kívül esik a hatókörén, hiszen ezek a magyar olvasó számára ismertek. Az érdeklődő olvasónak azt szeretnénk megmutatni, hogy a szlovák jog hálóján mely ismeretek akadhatnának fenn, melyek a készülő szlovák polgári jogi törvénykönyv szakmai színvonalának emeléséhez minden kétséget kizáróan hozzájárulnának.
- [3] A tanulmány két részből áll. Az I. rész a szlovák polgári jog modernizációjának irányvonalairól, valamint súlyponti jelleggel a szerződésszegés, ezen belül a hibás teljesítés és az általa okozott érdeksérelem orvoslásának újrafogalmazott szabályairól szól. Az első rész első pontja a szlovák polgári jogi kódex Igazságügyi Minisztérium műhelyében készült novella-javaslatához kapcsolódó miniszteri indokolás általános részének – tulajdonképpen a törvénykönyv modernizációs téziseinek – bemutatásával foglalkozik. A következő fejezetek a szerződésszegés megújuló szabályait mutatják be, majd a hibás teljesítés szerződésszegési tényállásának és az általa okozott érdeksérelem orvoslásának felvázolása következik. A kormányjavaslat az adásvételi szerződés és a fogyasztói adásvételi szerződés körében a hibás teljesítésről szóló különleges szabályokat sorakoztat fel, melyek bemutatására szintén kitér a dolgozat. Az első rész záró fejezete a kontraktuális károkért való felelősség körében hozott újításokat és a miniszteri indokolásban megfogalmazott gondolatokat mutatja be.
- [4] A II. rész fejezetei azokat a kérdésköröket elemzik, amelyek jogi rendezését a hatályban lévő szlovák Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: szlovák Ptk.) szóban forgó módosítása következetlenül oldja meg. Az első fejezet a magánjog monista felfogásáról szól: arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szlovák Ptk. módosításának kormányjavaslata mennyire következetes a kötelmi jog egységes felépítése során. A második és a harmadik fejezet a szlovák Polgári Törvénykönyv a fogyasztói adásvételi szerződés szabályait önálló szerkezeti egységben összefoglaló megoldásának következetességét és a fogyasztói adásvételi szerződés irányelvének (Európai Parlament és Tanács 1999. május 25-i a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelve) implementációs kérdéseit vizsgálja. A negyedik fejezet a jótállás által védett vagyoni érdek határvonalának megvonásával foglalkozik, az ötödik fejezet tárgyát a hiba közlésére vonatkozó határidők értelmezési kérdései teszik ki, a hatodik fejezet pedig az igényérvényesítés szabályait terhelő következetlenségeket mutatja be. A hetedik fejezet a fogyasztói szerződések körében a védett vagyoni érdek kérdését kutatja, nyolcadik fejezet a megvizsgálási kötelezettség és az értesítési kötelezettség időbeli kapcsolata közötti összefüggést kísérli meg bemutatni, melyet a jogvesztő határidők és az igényérvényesítés ún. „kétszakaszos” megoldása ellen szóló érveket bemutató fejezetek követnek. A dolgozat érdemi részét lezáró tizenötödik és tizenhatodik fejezetek a magyar polgári jog tudományának a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség körében kimunkált, a szlovák polgári jogi dogmatikában is megfontolásra érdemes tudományos eredményeit szedik csokorba. A záró fejezet a tanulmányban megfogalmazott jobbító észrevételeket foglalja össze.
I. rész
1. Helyzetjelentés a szlovák polgári jog reformjáról
- [5] Az igazságügyi miniszter 2018. október 15-én kelt levelével a szlovák Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: szlovák Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot (a továbbiakban: kormányjavaslat) és annak miniszteri indokolását a levél hátoldalán feltüntetett szervezeteknek megküldte. Ezzel – a levél szóhasználatával élve – megkezdődött a polgári jogi kódex rekodifikációjának első szakasza. A Magánjogi Rekodifikációs Bizottság Elnökségének 2017. szeptember 5-i ülésén született határozat értelmében a polgári jog anyaga per partes kerül modernizálásra; formális szempontból tehát nem születik új kódex. A novella hatálybalépésének tervezett időpontja 2021. január 1-e.
- [5] A miniszteri indokolás szerint a rekodifikációs munkálatok elsőként azokat a témaköröket ölelik fel, amelyek gyorsan szert tudnak tenni széles körű szakmai és politikai támogatásra, később pedig az értékrendi kérdéseket felvető, szélesebb szakmai vitát kiváltó tematikák újragondolása kerül sorra.
- [7] Mindenekelőtt a kötelmi jog újul meg; e körben a miniszteri indokolás hangsúlyozza, hogy a kötelmi jog dualizmusa megszűnik (például az adásvételi szerződés és a vállalkozási szerződés nem kevés jogalkalmazási gondot okozó kettős, polgári jogi és kereskedelmi jogi szabályozása). A kormányjavaslat miniszteri indokolása kiemeli, hogy a kódex számos módosítása közül mindösszesen négy született a rendszerváltást megelőzően. Annak ellenére, hogy a Polgári Törvénykönyv 1991-ben napvilágot látott novellája a normaszöveg 80%-át módosította, mégsem sikerült a jogfejlődést terhelő diszkontinuitás problémáját következetesen feloldania. A miniszteri indokolás a szlovák polgári jog jelenlegi állapotát akképp értékeli, hogy a nagyszámú, a polgári jogi joganyag modernizációját szem előtt tartó módosítás ellenére rengeteg súlyos szakmai kérdés rendezése mindmáig hiányzik a kódexből, s az sem elhanyagolható, hogy a polgári jogi szabályok egész sora következetlen, nem elégítik ki a tudomány és a joggyakorlat igényeit, sőt, helyenként a kódex normái egyenesen ellentétesek az európai civilisztika megszokott elveivel, követelményeivel.
- [8] A kormányjavaslat miniszteri indokolása rögzíti, hogy a szerződéses viszonyok rendezése körében a magánjog alapelvei lényegesebb eltérések nélkül felölelik a polgári jogi és a kereskedelmi jogi szerződéseket. Azokban az esetekben, amikor a fogyasztók védelme vagy az üzleti élet igényei megkövetelik az általános szabályoktól való eltérést, kivételes szabályok nem külön törvényben fognak megjelenni, hanem az általános szabályok mellett. A szerződésről szóló általános szabályok a kódex IV. Fejezetében, a jogügyletekről szóló részben kapnak helyet, s a szerződések szabályai közt a fogyasztói szerződések és a kereskedelmi szerződések szabályai különálló szerkezeti egységben találhatók.
- [9] A kódexben ugyanakkor helyet kapnak korábban nem nevesített, ám a gyakorlatban nagy számban előforduló szerződéstípusok szabályai is. A kormányjavaslat e körben a lízing-szerződést, a szolgáltatási szerződést, a szolgáltatások elektronikus közvetítésére vonatkozó szerződést, a jogbérleti szerződést és a titoktartási szerződést nevesíti. A miniszteri indokolás reményei szerint az új szabályok csökkentik a tranzakciós költségeket, illetve egyszerűsítik a jogi kapcsolatok megvalósulását.
- [10] A miniszteri indokolás a kódex szellemi tartópillérét és jogfilozófiai kiindulópontját elsősorban a demokratikus államokban elismert emberi értékekben (az egyén szabadsága, egyenlőség, emberi méltóság és egyéb, a 18. és a 19. század liberalizmusában gyökerező értékekben) jelöli meg.
- [11] A miniszteri indokolás rögzíti, hogy a kötelmi jog kontextusában kulcsfontosságúnak elsősorban a személyek szabad autonómiája és jogi egyenlőségük, az aequitas, a joggal való visszaélés tilalma, a neminem laedere, a jóhiszeműség elveinek és egyéb elvek egész sorát kell tekinteni. Az iménti elvek érvényesülését szociális elemek – a fogyasztói szerződések köre mellett egyéb szerződéses kapcsolatokban, például a lakásbérleti szerződés esetében a kiszolgáltatott, gyengébb fél érdekében – színezik. A miniszteri indokolás ugyanakkor kiemeli, hogy kereskedők egymás közt létrejövő viszonyai kívül esnek a gyengébb fél védelmét célkeresztben tartó polgári jogi eszköztár hatályán.
- [12] A kormányjavaslat nem választott külföldi modellt, ugyanakkor ihletet merít a rokon jogrendekből (a német HGB-t és az osztrák ABGB-t említi meg a miniszteri indokolás), és figyelembe veszi a transzformálódó közép- és kelet-európai államok rekodifikációs tapasztalatait (a közös jogfejlődési mederből adódóan elsősorban a cseh kodifikációs tapasztalatokra, s mellettük a magyar és az észt polgári törvénykönyvek megoldásaira utal a miniszteri indokolás). A rekodifikációs alkotó munkálatok a nemzetközi kodifikáció eredményeire is (PECL, DCFR, UNIDROIT) támaszkodtak.
- [13] A miniszteri indokolás a munka törvénykönyve, a családjogi törvény, a nemzetközi magánjogi törvény, a szerzői és a vele „rokon“ jogokat, illetve a szellemi tulajdonjog kérdését rendező és egyéb törvények fenntartása mellett szól, azonban e vélemény kifejtésére nem tér ki.
A Polgári Jog folyóirat 2019/1–2. számában megjelent cikk teljes szövege >>
