Leszkoven László: Érdekérzékenység és szerződésszegés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy mit értünk szerződéses érdek alatt, milyen tartalommal bír a szerződő fél gyakran emlegetett érdeke: mit ért a polgári jogi szabályozás és jogirodalom ezen érdekek alatt, és milyen nevesített érdekeket ismer. A tanulmány kitér arra is, hogy mit értünk érdekarányosság, érdekegyetemlegesség vagy lényeges jogi érdek (fennállása vagy megszűnése) alatt. Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 6:137. §, 6:140. § (1) bekezdés, 6:149. §, 6:154. § (2) bekezdés, 6:159. § (2) bekezdés  Címkék: kötelmi jog, érdek-összeütközés, jogos érdek, érdekek…

A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy mit értünk szerződéses érdek alatt, milyen tartalommal bír a szerződő fél gyakran emlegetett érdeke: mit ért a polgári jogi szabályozás és jogirodalom ezen érdekek alatt, és milyen nevesített érdekeket ismer. A tanulmány kitér arra is, hogy mit értünk érdekarányosság, érdekegyetemlegesség vagy lényeges jogi érdek (fennállása vagy megszűnése) alatt.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 6:137. §, 6:140. § (1) bekezdés, 6:149. §, 6:154. § (2) bekezdés, 6:159. § (2) bekezdés

 Címkék: kötelmi jog, érdek-összeütközés, jogos érdek, érdekek mérlegelése, érdekmúlás, szerződéskötés

1. Általános megjegyzések

• • [1]

A polgári jogról szólva gyakran említést nyer, hogy a mindennapok joga, egy radbruchi kifejezéssel élve: a magánjog minden jogok szívkamrája. Életérzékeny jogterületről van szó, mely a jogalanyok érdekeiben megragadható jogviszonyrendező tényezőkre is érzékenyen reagál. A polgári jogon belül pedig minden kétséget kizáróan a kötelmi jog a leginkább érdekérzékeny joganyagrész.

• • [2]

Kelemen a következőképpen közelíti meg a szerződésen alapuló kötelmet: „Természetére nézve a kötelem dinamikus és organikus jelenség, meghatározott cél elérésére, bizonyos jövőbeli változás létrehozására irányul, s ha ezt a feladatát betöltötte, megszűnik, mintha soha nem is létezett volna. A megszűnése után nyomban újra is születő, s emiatt folyamatos létűnek látszó dologi jogokkal szemben rövid életű, muló jelenségnek tűnik fel, amelynek kezdete, vége és különböző mozzanatokat magában foglaló élettartama van, akárcsak az élőlényeknek. Általa egészen új, addig soha nem létezett és nélküle nem is létezhető alanyi jogok keletkeznek, személyek, akik azelőtt semmiféle jogviszonyban nem voltak egymással, szoros és rendszerint nem is csak az egyiket a másik, hanem mindkettőjüket egymás javára kölcsönösen valamire szorító kapcsolatba jutnak és ebből – bizonyos vonatkozásban, nevezetesen a diszpozitív jogszabályokkal szemben – a törvénynél is erősebb jogok, illetve kötelezettségek születnek. Ezt a jelenséget nevezzük kötelemfakadásnak, amelynek a szerződés a leggazdagabban buzgó forrása.”

• • [3]

Ha a kötelmi jog a vagyonjog dinamikáját adja, akkor – Kelemen színes és szemléletes tolmácsolását követően – kétségtelen, hogy a szerződésszegés joga e dinamikus egység legmozgékonyabb, legenergikusabb része. A kötelem alaphatásaként emlegetett teljesítési parancs, az „adós, fizess” halk háttérzönge a szerződéses kötelem nyugalmi állapotában. A polgári jog szabályai a teljesítési létszak bekövetkeztéig statikus, mintegy állóképet festenek a szerződéses jogviszonyról: a szerződést egészen a teljesítésig szinte „kimerevített” állapotában szemléljük és kezeljük. A szerződéses kötelem tartalma, a benne rejlő joghatások leginkább akkor telítődnek élettel és energiával, ha a kötelem bajba jut, a szerződéses teljesítési kötelezettséget az adós megszegi. Olyan a helyzet a szerződés létesítésekor fennálló és annak megszegésekor előálló jogi tényállás egybevetésekor, mint amelyet az alanyi jog és az igény összehasonlítására Szászy mondott: az előbbi a nyugalmi, utóbbi a megsértett állapot. *  Az igény nem más, mint támadó jog, ugyanez a harci helyzet jelenik meg a szerződés megszegésekor is.

• • [4]

Külön magyarázatra nem szorul, hogy a szerződés megszegése miatti jogkövetkezményekről azért kell a polgári jognak rendelkeznie, mert a kötelemszegés a jog által elismert és védelemre érdemesnek minősített helyzettel ellentétes állapotot jelent. A szerződéses kötelem esetében – erre ugyancsak nem szükséges kitérnünk – a jogi támogatás a szerződő felek érvényes és hatályos ügyletéhez kapcsolódik, mely azt is jelenti, hogy a jog védi és támogatja a szerződés formájában (konszenzussal) kifejezett, szerződéses kötelem alakjába formált érdeket. Helytállónak érezzük Fürst megállapítását: „a konkrét jogi védelem tehát minden esetben feltételez védelemre érdemes érdeket, mint a védelem tárgyát kárhoztatandó támadást, mint a védelem, a közbelépés okát.” A szerző szerint az ügyleti kötelmek megsértésének tényállásában a pozitívum a védelemre érdemes érdek, s ha az ügyleten alapuló kötelezettség (témánkra koncentrálva: a szerződéses szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség) adott, a sértés akárhogyan történik, a jogi beavatkozás alapja nyomban adott.

• • [5]

Az viszont nagyon nehéz kérdés, hogy mit is értünk egyáltalán szerződéses érdek alatt, mit takar, milyen tartalommal bír, meddig terjed a szerződő fél – jellemzően a jogosult – gyakran emlegetett érdeke? Még nehezebb az érdek fogalmával összekapcsolható képződmények kezelése – a teljesítéshez fűződő érdeket említi a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:140. § (1) bekezdése és a Ptk. 6:154. § (2) bekezdése, lényeges jogi érdeket említ számtalan helyen a kötelmi jogi könyv (pl. Ptk. 6:149. §), de szóba kerül – jogi irodalomban, ítéleti indokolásokban – az érdekmérlegelés, jogilag védett érdek, érdeksérelem, érdekellentét és ellentétes érdek, érdekeltség aránya, érdekérzékenység és érdekelsőség, érdekegyensúly és érdekarányosság és így tovább. E fogalmak némelyike többé-kevésbé körvonalazott tartalommal bír (pl. ellentétes érdek a képviselet esetében vagy a lényeges jogi érdek egyes előfordulási esetei a korábbi törvényes érdek fordulat alapján megítélhető), mások jelentése azonban legfeljebb kitapintható, de nagyon nehezen definiálható. Ráadásul a kötelmi jogban maga az „érdek” sem statikus fogalom, hanem dinamikus jelenség: csökkenhet, elmúlhat, a szerződésszegés létszakában új jogosulti érdek jelenhet meg és így tovább. Alighanem ide is talál az a grosschmidi megjegyzés, hogy e fogalmak „érdektartalmára” az igazság közvetlen ösztönével kell ráérezni.

• • [6]

A probléma azonban – nézetünk szerint – igazán még csak nem is abban áll, hogy mit értünk érdekarányosság, érdekegyetemlegesség vagy lényeges jogi érdek (fennállása vagy megszűnése) alatt. E fogalmak kapcsán nagyjából konszenzusra juthatunk. A nehézség akkor áll elő, amikor az érdeket meg kell mérnünk, amikor a védelemre érdemességet (lásd Fürst fenti megjegyzését) ellenőrizzük vagy annak határait kell megkeresnünk. Még az érdek vizsgálatának elhárítása is érdekmérlegelés eredménye lehet: ez a helyzet lényegében minden olyan esetben, amikor az adóst a szerződésszerű teljesítés elmaradása (Ptk. 6:137. §) folytán a polgári jogi szabályok objektív kötelezettséggel terhelik, példának okáért késedelmi kamattal vagy jogosulti késedelem esetében a hitelezőt a kárveszély viselésének kötelezettségével [p href=”https://uj.jogtar.hu/login?o=doc/id/A1300005.TV/lr/lawrefP(6:156)B(3)”>Ptk. 6:156. § (3) bekezdés] róják meg. Hasonló, a védett érdek mérlegelése alól többé-kevésbé feloldó hatása van a kárátalányoknak is (a kamat vagy kötbér akkor is jár, ha a jogosultnak a szerződésszegés következtében kára fel sem merült).

• • [7]

A szerződések joga, ezen belül is a szerződésszegés témaköre tengernyi példával szolgál arra, hogy ez a látszólag könnyű feladat – melyet nagy általánosságban érdekértékelésként vagy érdekmérlegelésként szokás emlegetni – igazi jogi kemény dióvá is válhat. A szavatossági igények kétlépcsős rendszere a kijavítás, kicserélés, kijavítási költségigény, árleszállítás és elállás jogi lehetőségével igazi halmazát adja az egymásnak feszülő érdekeknek: a jogosult választási lehetőségének biztosítása eleve a jogosulti érdek elismerését jelenti, már az első lépcsőben a választható joggal szemben áll a kötelezetti érdek (pl. nem lehet aránytalan többletköltséget okozó), melyre mintegy viszontválaszként áll az a követelmény, hogy a kötelezett által teljesíteni vállalt szavatossági igény ne eredményezzen a jogosultnak túlzott érdeksérelmet – Ptk. 6:159. § (2) bekezdés a) pont – mindezeket külön-külön és összességében is értékeli és ellenőrzése alatt tartja a perben eljáró bíróság, különös figyelemmel a Ptk. 6:161. § rendelkezésére, mely feloldja a kérelemhez kötöttség főszabálykénti követelményét. A sort nyilván még hosszan folytathatnánk.

A Polgári Jog folyóirat 2018/9. számában megjelent cikkünk teljes szövege >>

---