Miczán Péter: A kölcsönből vásárolt gépjármű törzskönyvének biztosítéki célú birtokba adásáról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A címbeli téma jelenleg is fennálló aktualitását jól mutatja, hogy a Kúria - és egyes ítélőtáblák[1] - számos közzétett eseti döntését[2] követően is folyamatban vannak a gépjármű vásárlására adott, deviza alapú kölcsönből fakadó perek az adott gépjármű biztosítéki céllal kölcsönbeadó által birtokban tartott törzskönyvének kiadására kötelezés iránt. Ezek vonatkozásában másodfokú bíróságok néha még jelenleg is hoznak kúriai döntéseknek ellentmondó ítéleteket. E dolgozatban bemutatom (i) a gépjármű feletti tulajdonátruházás egyes sajátosságait, (ii) egyes közigazgatási jogi, gépjármű finanszírozási hitelbiztosítékokat, (iii) az elidegenítési…
A címbeli téma jelenleg is fennálló aktualitását jól mutatja, hogy a Kúria – és egyes ítélőtáblák[1] – számos közzétett eseti döntését[2] követően is folyamatban vannak a gépjármű vásárlására adott, deviza alapú kölcsönből fakadó perek az adott gépjármű biztosítéki céllal kölcsönbeadó által birtokban tartott törzskönyvének kiadására kötelezés iránt. Ezek vonatkozásában másodfokú bíróságok néha még jelenleg is hoznak kúriai döntéseknek ellentmondó ítéleteket.
E dolgozatban bemutatom (i) a gépjármű feletti tulajdonátruházás egyes sajátosságait, (ii) egyes közigazgatási jogi, gépjármű finanszírozási hitelbiztosítékokat, (iii) az elidegenítési és terhelési tilalom magán- és közjogi korlátait, (iv) a törzskönyv hitelbiztosítéki célú birtokba adásának polgári bíróság általi megítélését, (v) a gépjármű elidegenítése hitelező általi megakadályozásának kielégítési érdek védelmi hatékonyságával kapcsolatos aggályokat, (vi) a törzskönyv hitelbiztosítéki célú birtokba adására vonatkozó szerződési kikötéseket érő, törzskönyv kiadási perekbeli támadások Kúria általi megítélését, valamint (vii) ezen atipikus hitelbiztosíték jogszabálykerülő jellege ellenére hiányzó semmisségét.
- A gépjármű feletti tulajdonjog átruházás egyes sajátosságai
[1] A gépjármű tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele, törzskönyv és forgalmi engedély kiadása iránti kérelmet
[3] a jármű új tulajdonosa vagy a képviselője kezdeményezheti a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál. A gépjármű feletti tulajdonjog átruházással való megszerzése vonatkozásában is érvényesül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:38. § (1) bekezdése, amely szerint ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges.
[2] A Ptk. Kommentár
[4] (a továbbiakban: Kommentár) a Ptk. 5:3. §-ához fűzött magyarázatában figyelmeztet ugyanakkor, hogy miközben az
általánosan elfogadottnak tűnő, valójában
téves felfogás szerint a birtok átruházása
jelképes átadással is megvalósítható, ez sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényből (a továbbiakban: 1959-es Ptk.), sem a Ptk. szabályaiból nem vezethető le. Ennek e körbeli jelentőségét az adja, hogy a szimbolikus átadás általános példáiként említik a gépjármű törzskönyvének átadását is. Ugyanakkor ez egyáltalán nem feltétlenül jár a Ptk. 5:3. §-ában említett birtokátruházási jognyilatkozatok szerinti gépjármű feletti uralom megszerzésével sem fizikai, sem jogi értelemben. A kulcs vagy a gépjármű, illetőleg iratainak (törzskönyv, forgalmi engedély) az átadása, ha a dolog a megszerző számára
egyébként nem hozzáférhető, és ő nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy jogosulttá váljon a dolog birtoklására vagy arra, hogy a dolog felett tényleges uralmat gyakoroljon, birtokátruházásnak nem minősülhet. Így
nem feltétlenül alkalmas arra, hogy a megfelelő szerződési (adásvételi, ajándékozási) jogcím érvényes és hatályos jellege ellenére a
tulajdonjog átszállásának joghatását kiváltsa.
[3] A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknytv.) 2. § 6. pontja szerint
járműokmánynak minősülnek mind a jármű
tulajdonjogát, mind a forgalomban tarthatóságát
igazoló okmányok, míg
üzemben tartónak (Kknytv. 2. § 9. pont), a
jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek. A
törzskönyvet a Kknytv. [5. § (1) bek.
b) és
c) pontjai a jármű
tulajdonjogát igazoló hatósági okmányként definiálják, amelynek kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a közlekedési igazgatási hatóság a törzskönyv kiállításáról és az ügyfél részére történő kiadásáról, illetve átvezeti a nyilvántartáson ezen adatokat, illetve változásukat.
[3] A nyilvántartás része a
járműnyilvántartás [Kknytv. 7. §
b) pont], amely tartalmazza a
járműtulajdonos (üzemben tartó) különösen természetes személyazonosító adatát, tulajdonjoga kezdetének, valamint megszűnésének időpontját [Kknytv. 9. § (1) bek.].
[5] A járműnyilvántartás
tulajdonjog változás esetén – a
tulajdonszerző bejelentéséig – tartalmazza a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonos (tulajdonjogot átruházó) által a 33. § (6) bekezdésében meghatározott tulajdonátruházási szerződés alapján teljesített bejelentésben foglaltak szerint a tulajdonszerzőre vonatkozó, Kknytv.-ben meghatározott adatokat, a tulajdonjog-átruházás időpontját, valamint a bejelentés tényét és időpontját [Kknytv. 9. § (1a) bek.].
[4] A Ptk. Kommentár
[6] Ptk. 5:93. §-ához fűzött magyarázata szerint a Ptk. bevezette a lajstrom, valamint a
lajstromozott dolgok és jogok fogalmát azokra az ingatlan-nyilvántartáshoz hasonló regiszterekre, amelyek egyes nagy értékű ingóságok, valamint bizonyos jogok teljes körű, reálfólium-rendszerű, konstitutív hatályú és közhiteles nyilvántartására szolgálnak. Ilyen nyilvántartások jelenleg az úszólétesítményeknek a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben szabályozott lajstroma (régi nevén: hajólajstrom), a légi járműveknek a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben szabályozott lajstroma, valamint jogok körében a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben szabályozott szabadalmi lajstrom, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényben szabályozott védjegylajstrom, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény szerinti mintaoltalmi lajstrom, továbbá a kft.-üzletrészek tekintetében a cégjegyzék (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról). Ugyanakkor, elsősorban a bejegyzések
konstitutív hatályának hiánya miatt,
nem minősül lajstromnak a Kknytv. szerint vezetett
gépjármű-nyilvántartás, ebből következően a gépjárműveken alapított
jelzálogjogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba lehet bejegyezni.
[5] Ezt fejezi ki a Kknytv. 33. §-a, amelynek (1) bekezdése szerint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a bejegyzésre jogosult hatóságnál
a) a
járművezető, a
járműtulajdonos, az üzembentartó a természetes személyazonosító adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye, telephelye címének, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számának
megváltozásának, b) a jármű
új tulajdonosa a jármű tulajdonjoga (nyilvántartástól függetlenül bekövetkező) megváltozásának, nyilvántartásban történő
átvezetését kezdeményezni. Továbbá a Kknytv. 33. § (2) bekezdés
a) pontja szerint a fenti határidőn belül a jármű tulajdonosa a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak
köteles bejelenteni a
jármű üzemeltetésének a jármű elhasználódása vagy más okból történő végleges
megszűnését. E szakasz (6) bekezdése szerint a tulajdonjog átruházónak és a tulajdonszerzőnek a tulajdonjog, illetve az üzembentartó személyének
változásbejelentését teljes bizonyító erejű magánokirat alapján kell teljesíteni, amelynek – a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges – kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg.
[6] Kiemelendő, hogy a gépjármű feletti tulajdonjogot terhelő
általános elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezhetőségéről sem a Kknytv., sem a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény, sem a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet nem rendelkezik. Azaz közhiteles, de nem konstitutív hatályú a gépjármű feletti tulajdonjogot illetően a közúti közlekedési nyilvántartás, azonban az elidegenítési és terhelési tilalmat, jelzálogjogot nem is tartalmazza.
A Polgári Jog folyóirat 2020/3–4. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2000202.POJ/
[1] L.: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20 071/2015., BDT2016. 3596.
[2] L.: Kúria Pfv.I.21.202/2015/4., Gfv.VII.30.031/2016/7., Pfv.VI.20.295/2016/7., Pfv.V.20460/2019/4., Pfv.V.20468/2019/7., továbbá Pfv.V.21.971/2015/6. (BH2017.13.) Gfv.30.049/2016/1. (BH2017.95.), Gf.VII.30.069/2016/7. (BH2017.63.), Pfv.V.22.254/2016/4. (BH2018.77.), Pfv.V.20.083/2017/6., Pfv.V.20.256/2017/6., Pfv.V.20.304/2017/8., Pfv.V.20.477/2017/6., Pfv.V.20.664/2017/9., Pfv.V.20.945/2017/4., Pfv.V.22.404/2017/7., Pfv.V.20.202/2018/7., Pfv.V.22.008/2018/3.
[3] Erről részletesen l.: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/75/OKMIR00063; Utolsó hozzáférés: 2020. január 13.
[4] Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. In: Jogtár 2019/Adatbázisok/KJK-kommentárok, -magyarázatok/Polgári jog. Wolters Kluwer, 2018. január 1.
[5] Ehhez l. a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20 949/2008/6. számú, BDT2009. 2044. alatt közzétett döntését, amelyben kimondta, hogy mivel a gépjármű tulajdonjoga 2000. január 1. napja óta csak törzskönyvvel igazolható, a gépjármű eltulajdonítása esetén a forgalmi engedélynek a gépjárműben hagyása önmagában sem az eltulajdonítást, sem a gépjármű későbbi értékesítését nem könnyíti meg.
[6] L.: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. In: Jogtár 2019/Adatbázisok/KJK-kommentárok, -magyarázatok/Polgári jog. Wolters Kluwer, 2018. január 1.
[7] Ehhez l. a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20 949/2008/6. számú, BDT2009. 2044. alatt közzétett döntését, amelyben kimondta, hogy mivel a gépjármű tulajdonjoga 2000. január 1. napja óta csak törzskönyvvel igazolható, a gépjármű eltulajdonítása esetén a forgalmi engedélynek a gépjárműben hagyása önmagában sem az eltulajdonítást, sem a gépjármű későbbi értékesítését nem könnyíti meg.
[8] L.: Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez. In: Jogtár 2019/Adatbázisok/KJK-kommentárok, -magyarázatok/Polgári jog. Wolters Kluwer, 2018. január 1.
