Molnár Sarolta: Barzó Tímea: A magyar család jogi rendje című monográfia ismertetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A családi jog tudományos, dogmatikai igényességű művelése olyan értelemben mostoha terület, hogy mivel a gyakorlat igényei mindig sürgetőbbek, a legtöbb megjelent mű szakvizsga-felkésztés és kommentár, esetleg tankönyv. A családi jogi bírói gyakorlat irodalma könyvtárnyi, minthogy a polgári peres ügyek jelentős részét teszik ki a családi jogi ügyek. Az elmúlt évtizedekben a tudományt leginkább a nemzetközi családjogi kérdések, az élettársak viszonyainak szabályozása, sokszor nemzetközi összevetésben, illetve a gyermekjogok foglalkoztatták. Barzó Tímea munkájához hasonló, a családi jogot átfogó, monografikus igényű kötettel nem…

A családi jog tudományos, dogmatikai igényességű művelése olyan értelemben mostoha terület, hogy mivel a gyakorlat igényei mindig sürgetőbbek, a legtöbb megjelent mű szakvizsga-felkésztés és kommentár, esetleg tankönyv. A családi jogi bírói gyakorlat irodalma könyvtárnyi, minthogy a polgári peres ügyek jelentős részét teszik ki a családi jogi ügyek. Az elmúlt évtizedekben a tudományt leginkább a nemzetközi családjogi kérdések, az élettársak viszonyainak szabályozása, sokszor nemzetközi összevetésben, illetve a gyermekjogok foglalkoztatták. Barzó Tímea munkájához hasonló, a családi jogot átfogó, monografikus igényű kötettel nem találkozhattunk. Némiként magyarázható ez a jelenség azzal, hogy a rendszerváltás után elsősorban a gazdasági és jogi változásokra kellett a joggyakorlatnak reagálnia, a családi jog semmiképpen sem tekinthető olyan területnek, amely nélkülözni tudná a saját kimunkált dogmatikát.

[1] A családi jogban a legszemélyesebb magánjog találkozik a társadalom legelemibb érdekeivel, személyi jogi kérdések és vagyoni jogi kérdések is meghatározóak egyszerre. Minthogy a Polgári Törvénykönyv kodifikációjával visszakerült a családjog is a magánjog egységesen kodifikált rendszerébe, valamint a már eltelt időben kirajzolódnak a gyakorlat alapvonalai, időszerű a monografikus mű elkészülte. A szerző számos családjogi tárgyú tanulmányt jegyez, a házasfelek vagyoni viszonyaitól a jegyesség jogintézményén át a gyermekeket érintő jogokig, továbbá számos családjogi egyetemi tankönyvben működött közre.^[1]

[2] A hazai jogirodalomban Szeibert Orsolya, Wopera Zsuzsa munkája alapvető, azonban a monográfiáik inkább a nemzetközi összehasonlítás és az európai trendek körében mozognak, és a társkapcsolatokra koncentrálnak. Hagyományosan Almási Antal, Nizsalovszky Endre és Weiss Emília munkásságát lehet megemlíteni korábbról.^[2]

[3] A kötet címe talán leginkább annak monografikus volumenére kíván utalni, azonban részben mást ígér, mint amit kapunk. Részben bővebb ennél a spektrum, hiszen a nemzetközi egyezmények és a nemzetközi magánjog, különösen az Európai Unió családjogi irányú útkereséséről is szól, részben pedig szűkebb, mivel alapvetően a magánjog rendszerében tárgyalja a családi jogot, így nem ismerteti a magyar jogrend teljes családot érintő szabályozását. Ez a szűkítés természetesen szükségszerű, hiszen ilyen, a teljesség igényével történő feldolgozás egy kötet keretében aligha, de talán egy könyvtárat megtöltve sem lehetne kimerítő. Vagyis a magyar családi jog (vagy: család jogi) rendjének polgári jogi fókuszú vizsgálatával találkozhat az olvasó. Az előző szűkítés kapcsán fontos elmondani, hogy a szerző egyébként a polgári jog területéről vizsgálódva nem feledkezik el a kapcsolódó jogterületek érintéséről, azok megfelelő súlyú és mélységű témához kapcsolásáról sem. Így a polgári eljárás-jog, ami különösen értékes az új a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) hatálybelépésével. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) tárgyalásával, amelyek a szülői felügyelet és a gyermekeket érintő joganyag ismertetéséhez elengedhetetlen.

A Polgári Jog folyóirat 2019/5–6. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el >>

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszékének adjunktusa.

^[1] Barzó Tímea: A szülői felügyelet családvédelmi aspektusai. In: Mélypataki Gábor (szerk.): A szociális jog aktuális kérdései Magyarországon és az Európai Unióban. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Miskolc, 2017, 6-21. o.; Barzó Tímea: A gyermek érdekének védelmét erősítő családjogi alapelv érvényesülésében felmerülő ellentmondások. Opuscula Civilia, Budapest, 2017/2. sz., 2-15. o.; Barzó Tímea: A családjog alapelvei és érvényesülésük nehézségei. Miskolci Jogi Szemle, 2017/23. sz., 37-58. o.; Barzó Tímea: A szerződési szabadság korlátai a házassági vagyonjogban. In: Görög Márta – Hegedűs Andrea (szerk.): Lege duce, comite familia: Ünnepi tanulmányok Tóthné Fábián Eszter tiszteletére, jogászi pályafutásának 60. évfordulójára. Iurisperitus, Szeged, 2017, 31-43. o.; Barzó Tímea: A magán- és családi élethez, otthonhoz való jog abszolút érvényesülése valóban csak egy papíron múlik? Államtudományi Műhelytanulmányok, 2017/19. sz., 156-170. o.; Barzó Tímea: A méltányosság és a (?) gyengébb fél védelmének érvényesülése a családjogban. In: Szikora Veronika – Török Éva (szerk.): Ünnepi tanulmányok Csécsy György 65. születésnapja tiszteletére. 1-2. kötet. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen, 2017,  63-72. o.; Fábián Ferenc – Barzó Tímea – Hegedűs Andrea – Sándor István (szerk.): Polgári Jog III.: Az öröklési jog, A családi jog. Patrocinium, Budapest, 2015;  Barzó Tímea – Lábady Tamás – Navratyil Zoltán – Csehi Zoltán – Kenderes Andrea: Családjog a 2013. évi V. törvény alapján: Az új Polgári Törvénykönyv szövegének rövid magyarázata. Menedzser Praxis, Budapest, 2014.

^[2] Szeibert Orsolya: A családjogi harmonizáció kérdései és lehetőségei Európában: A házasság, házasságon kívüli partnerkapcsolatok, szülői státusz, közös szülői felelősség és kapcsolattartás területein. HVG-ORAC, Budapest, 2014, 246. o.; Szeibert Orsolya: A házasság Európában a jogegységesítő törekvések tükrében. ELTE Eötvös, Budapest, 2014, 260. o.; Szeibert Orsolya: Családi jog. ELTE Eötvös, Budapest, 2015, 323. o.; Weiss Emília – Szeibert Orsolya (szerk.): Weiss Emília családjogi és öröklési jogi kodifikációs tanulmányai. ELTE Eötvös, Budapest, 2017, 403. o.; Weiss Emília: Családjogi alapismeretek. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézet, 1999; Weiss Emília – Petrik Ferenc: A családjogi törvény magyarázata. KJK, Budapest, 1988; Wopera Zsuzsa: Az európai családjog gyakorlata az Európai Unió Bíróságának családjogi tárgyú uniós rendeletekkel kapcsolatos joggyakorlata. Wolters Kluwer, Budapest, 2017; Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve házassággal, szülői felelősséggel és tartással kapcsolatos ügyek szabályozása az európai uniós jogban és hágai egyezményekben. HVG-ORAC, Budapest, 2012; Hegedűs Andrea: Polgári jog: Családjog. R.I.M.Á.K., Balatonfüred, 2018, 308. o.; Nizsalovszky Endre: A család jogi rendjének alapjai. Akadémia, Budapest, 1963; Szladits Károly – Nizsalovszky Endre – Almási Antal: Magyar magánjog. Grill, Budapest, 1938-1942.; Almási Antal: Házassági jog. In: Szladits Károly (szerk.): Magyar magánjog. II. kötet. Családi jog. Grill, Budapest, 1940.

---