Jogtár® Infó


2018. augusztus 28.

Boda Péter: Gépjárművek bérbeadása és lízingje az áfában

Cikkünkben a teljesség igénye nélkül azokat a jogértelmezési és jogalkalmazási problémákat mutatjuk be, amelyek a gépjárművek bérbeadására és lízingjére irányuló ügyletek kapcsán az áfaalanyok esetében merülnek fel. A gépjárművek bérbeadása leginkább a gépjárműveket, valamint az üzemeltetésükhöz szükséges termékeket és szolgáltatásokat terhelő áfa levonására vonatkozó korlátozások miatt, a gépjárművek lízingje pedig jellemzően a lízingügyletek speciális áfatörvény szerinti minősítése miatt okoz nehézségeket az áfaalanyoknak, ezért a cikkben elsődlegesen az áfatörvénynek ez utóbbi kérdéseket érintő előírásaival foglalkozunk. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 10. §, Áfa tv. 13. §, Áfa tv. 55. §, Áfa tv. 125. § 1. A bérbeadás és a lízing jellege és tartalma Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 4. pontja bérbeadásként, illetve bérbevételként nevesíti a bérleti szerződésen alapuló jogviszonyokat - vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:331-6:341. §-ában foglalt, a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően létesített jogviszonyokat -, valamint azokat a jogviszonyokat, amelyeknek a tartama alatt a jogosultak az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét termék időleges használatáért térítik meg vagy téríteni kötelesek a kötelezetteknek. A fenti tartalommal…

2018. augusztus 28.

Gárdos István – Gárdos Péter: Fidúcia és dologi biztosítékok

A fiduciárius hitelbiztosítékok helyzete a törvénymódosításokat követően A jogalkotó a Ptk. 2016-os módosításával - a fogyasztók által nyújtott biztosítékok kivételével - visszaállította az 1959-es Ptk. szabályozási struktúráját: a Ptk. nem tiltja, de nem is szabályozza a fiduciárius biztosítékokat. 2017-ben sor került a Csődtörvény módosítására, ezzel a rendszerváltást követően először került sor a fiduciárius biztosítékok fizetésképtelenségi eljárásokban való szabályozására. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy - kifejezett szabályok hiányában - milyen szerződési szabályozás felelhet meg a Ptk. követelményeinek. 1. Bevezetés és kodifikációs fejlemények [1] A fiduciárius ügyletekről, ezen belül a fiduciárius hitelbiztosítékokról sem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.), sem pedig az azt megelőző magánjogi tervezetek nem tartalmaztak érdemi rendelkezéseket. Bár az uralkodó felfogás az volt, hogy a tulajdonátruházó ügylet önmagában a biztosítéki cél miatt nem érvénytelen, a bírói gyakorlat következetlen és bizonytalan volt a fiduciárius biztosítékok értékelésével, az ilyen ügyletekkel szemben támasztható követelményekkel és különösen a fizetésképtelenségi eljárásokban való érvényesíthetőségével kapcsolatban. A fiduciárius hitelbiztosítékok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előkészítése során is vita tárgyát képezték, és mindhárom elvileg…

2018. június 25.

dr. Szabó Ildikó: Adóhatósági „szégyenlisták” és következményeik

2018. január 1-jétől újraszabályozták az adózás rendjéről szóló törvényt, amely új alapokra helyezte az adóhatósági közzétételeket. Az adóhatóság a negatív adózói adatokat mint adóhatósági szolgáltatást teszi közzé, amelyben a tisztességes adózókat tájékoztatja arra vonatkozóan, hogy például mely adózónak van nagy összegű adótartozása, vagy mely adózó nem jelentette be alkalmazottait. Ezen adózói adatok közzététele szükségszerűen az adótitok sérelmével jár, amelyre azonban mind a nemzetközi közjog, mind a magyar jogrendszer lehetőséget biztosít az adóhatóság számára. A nyilvánosság tájékoztatása mellett ezen közzétételek önmagukban is következményeket vonnak maguk után, amelyeket az alábbiakban szintén bemutatunk. Adóhatósági szolgáltatások A 2018. január 1-jével újraszabályozott adóeljárás egyik kiemelt célja az volt, hogy az adóhatósági szolgáltatások egységes szabályozására sor kerüljön. Az adóhatósági szolgáltatások gyűjtőfogalma lefedi mindazokat az eljárásokat, amelynek célja a jogkövető adózói magatartás támogatása és az önadózás ösztönzése. A szolgáltató adóhatósági szemlélet mögött meghúzódó cél az adókötelezettségeiket teljesítő adózók védelme, amelynek egyik eszköze az adózókat olyan helyzetbe hozni, hogy minél szélesebb körű információk álljanak rendelkezésre azokról az adózókról, akik nem teljesítik kötelezettségeiket. Így egy jövőbeli gazdasági partneri kapcsolat létesítését megelőzően dönteni tudnak arról, hogy ezt a kockázatot vállalja-e…

2018. június 25.

Fabók Zoltán: A felszámolást megelőző engedményezés hatása a követelés besorolására – új kúriai határozat (Gfv.VII.30.161/2017/13.)

Hivatkozott jogszabályhelyek: Csődtv. 21/B. §, 22. § (1) bek. a) pont, 27. § (1)-(2) bek. e) pont, 28. § (1)-(2) bek., 33/A. §, 36. §, 38. § (3) bek., 40. §, 57. § (1) bek. d) és f) pont, 57. § (7) bek., Ptk. 5:3. §, 5:38. §; 5:166. §, 5:168. §, 5:178. § (2) bek., 6:193. §, 6:197. § (1)-(2) bek., 6:198. §, 6:215. § (3) bek., 6:217. §; 6:235. § (3) bek., Jat. 2. § (2)-(3) bek., 16. §, 17. §   Az eljáró bíróságoknak abban a kérdésben kellett dönteniük, hogy a felszámolási eljárást megelőzően, de a sikertelen csődeljárást követően engedményezett követelés besorolható-e a kkv.-nak minősülő engedményesre irányadó kedvezményes hitelezői kategóriába. Az eljáró bíróságok a jogvita elbírálása során számos jogkérdésben tettek megállapításokat. Így a Fővárosi Ítélőtábla fontos tételt rögzített annak kimondásával, hogy az engedményezés maga a jogváltozást előidéző rendelkező ügylet. Ugyanakkor dogmatikailag pontatlanul minősíti az engedményezést konszenzuálszerződésnek az ítélet. Szintén vitatható annak a megállapításnak a helyessége, hogy a besorolás szempontjából az engedményezés időpontjának és nem a kötelezett értesítése (vagy teljesítési utasítás) időpontjának van jelentősége. Végezetül a Kúria úgy…

2018. május 23.

dr. Rabné dr. Barizs Gabriella: Foglalkoztatáshoz, munkavállalókhoz, munkahelyteremtéshez kapcsolódó kedvezmények

Az elmúlt év adótörvény-módosításai között több olyan rendelkezést is találunk, amelyek célja a munkavállalók mobilitásának ösztönzése. Az alkalmazkodni kész munkaerő pedig közvetve a foglalkoztatás növelését is magával hozza. E tágabb célt hivatott elősegíteni az élőmunka terheinek csökkentése, bizonyos juttatások személyijövedelemadó-mentessége, de a foglalkoztatók számára - a társasági adóban - nyújtott kedvezmények is alkalmasak erre. Ez utóbbiak jelentőségét az adja, hogy Magyarországon a munkavállalók jelentős részét vállalkozások (kis- és középvállalkozások) foglalkoztatják. Ennek apropóján az alábbiakban áttekintjük mindazon - akár „új”, akár „régi” - kedvezményeket, amelyek a társasági adó rendszerén belül érhetők el adóalap-korrekciós tétel vagy adókedvezmény formájában. 1. A munkavállalói mobilitás ösztönzése 1.1. Adóalap-kedvezmények a mobilitás érdekében A 2016. őszi adócsomag nyomán új rendelkezésekkel bővült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. § (1) bekezdése. A Tao tv. 7. § (1) bekezdés k) pontjába kerültek azon adóalap-kedvezmények, amelyek a munkavállalók mobilitásának elősegítését célozzák. A Tao tv. 7. § (1) bekezdés ka) és kb) alpontjai 2017. január 1-jétől hatályosak, a Tao tv. 7. § (1) bekezdés kc) alpontja pedig 2018. január 1-jétől. Mindhárom…

2018. május 23.

Lehoczki Zóra Zsófia: A gazdasági társaságok tőkéjének funkciói

A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra. A kérdés vizsgálatához először az állami tevékenység körét igyekszem meghatározni a vizsgálódás szempontjainak megfelelően (1. pont), majd ugyanebből a nézőpontból a szerződés fogalmát és főbb sajátosságait elemzem (2. pont). Ezt követően kerül sor azoknak az esetköröknek a leírására, amelyekben a bírósági gyakorlat is szembesült az állami feladatoknak szerződéses formában való megjelenésével, s az ebből eredő sajátos jogvitákkal (3. pont). Végül megkísérlem a vizsgált ügyekből leszűrhető következtetések megfogalmazását (4. pont). A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen…

2018. április 24.

Magony Krisztina: A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az áfatörvény alkalmazásában

Az általános forgalmi adó fogyasztási adó, így a szabályozás célja az, hogy a termékek és a szolgáltatások utáni áfafizetési kötelezettséget minél inkább megpróbálja a tényleges fogyasztás helyéhez közelíteni, egyrészt annak érdekében, hogy az áfabevételek abban az államban keletkezzenek, ahol a fogyasztás történik, másrészt, hogy kiküszöbölje a versenytorzító hatásokat. Ezen elvet követve változtak 2010-től 2015-ig fokozatosan a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályok a közösségi jogban, és ezzel összhangban a magyar szabályozásban. Jelen cikk a hatályos szabályokat részletezi, terjedelmi korlátok miatt két részben. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából, vagyis annak szempontjából, hogy hol kell megfizetni az áfát, jelentősége vannak annak, hogy az adott szolgáltatás igénybevevője adóalany-e vagy sem, milyen típusú szolgáltatásnyújtásról van szó, továbbá egyes esetekben annak, hogy az igénybevevő az EU-ban letelepedett-e, vagy sem. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályokat Közösségi szinten a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv), míg belföldön az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szabályozza. Fontos rendelkezéseket tartalmaz továbbá ezen témára vonatkozóan a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Héa-vhr.) is.…

2018. április 24.

Élő Dániel: A jogalkotással okozott kár

Az államhatalom gyakorlásában egyértelműen kitüntetett szereppel bír a jogalkotás. Ez magától értetődő, hiszen a törvényhozás a szuverenitás, mint belső-külső értelemben független főhatalom érvényesülésének meghatározó eleme, az életviszonyok normatív szabályozásának egyetlen jogszerű módja. Éppen ezért nem csoda, hogy e területen a szuverén immunitása, felelőtlensége nem, vagy csak kivételesen vitatható. Csakhogy időközben az állam nem csupán polgáraira, hanem saját működésére vonatkozóan is jogi kereteket alkot: jogrendszere csúcsára az alkotmányt helyezi és jogalkotását illetően is minőségi követelményeket támaszt. Felelőtlensége burkát közjogi értelemben az alkotmány érvényesülése felett őrködő alkotmánybíróság töri át, újabban pedig immunitása magánjogi értelemben is újra és újra megkérdőjeleződik. Utóbbi körbe azon esetek tartoznak, melyekben a jogalkotási aktusok érvényesülése magánszemélyek esetleges károsodását hozza magával. Írásomban azzal foglalkozom, hogy milyen folyamatok mentek végbe és zajlanak ma is az állam polgári jogi kárfelelősségének terén, s közelebbről szemlélve milyen érvek találkoznak az állam magánjogi immunitásáról való nemzetközi, európai és magyar diskurzusban. A kérdés vizsgálatához először az állami tevékenység körét igyekszem meghatározni a vizsgálódás szempontjainak megfelelően (1. pont), majd ugyanebből a nézőpontból a szerződés fogalmát és főbb sajátosságait elemzem (2. pont). Ezt követően kerül sor azoknak…

2018. április 24.

Magony Krisztina: A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az áfatörvény alkalmazásában

Magony Krisztina: A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az áfatörvény alkalmazásában - I. rész Az általános forgalmi adó fogyasztási adó, így a szabályozás célja az, hogy a termékek és a szolgáltatások utáni áfafizetési kötelezettséget minél inkább megpróbálja a tényleges fogyasztás helyéhez közelíteni, egyrészt annak érdekében, hogy az áfabevételek abban az államban keletkezzenek, ahol a fogyasztás történik, másrészt, hogy kiküszöbölje a versenytorzító hatásokat. Ezen elvet követve változtak 2010-től 2015-ig fokozatosan a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályok a közösségi jogban, és ezzel összhangban a magyar szabályozásban. Jelen cikk a hatályos szabályokat részletezi, terjedelmi korlátok miatt két részben. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából, vagyis annak szempontjából, hogy hol kell megfizetni az áfát, jelentősége vannak annak, hogy az adott szolgáltatás igénybevevője adóalany-e vagy sem, milyen típusú szolgáltatásnyújtásról van szó, továbbá egyes esetekben annak, hogy az igénybevevő az EU-ban letelepedett-e, vagy sem. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályokat Közösségi szinten a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv), míg belföldön az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szabályozza. Fontos rendelkezéseket tartalmaz továbbá ezen témára vonatkozóan a közös hozzáadottértékadó-rendszerről…

2018. április 24.

Élő Dániel: A jogalkotással okozott kár

Élő Dániel: A jogalkotással okozott kár Az államhatalom gyakorlásában egyértelműen kitüntetett szereppel bír a jogalkotás. Ez magától értetődő, hiszen a törvényhozás a szuverenitás, mint belső-külső értelemben független főhatalom érvényesülésének meghatározó eleme, az életviszonyok normatív szabályozásának egyetlen jogszerű módja. Éppen ezért nem csoda, hogy e területen a szuverén immunitása, felelőtlensége nem, vagy csak kivételesen vitatható. Csakhogy időközben az állam nem csupán polgáraira, hanem saját működésére vonatkozóan is jogi kereteket alkot: jogrendszere csúcsára az alkotmányt helyezi és jogalkotását illetően is minőségi követelményeket támaszt. Felelőtlensége burkát közjogi értelemben az alkotmány érvényesülése felett őrködő alkotmánybíróság töri át, újabban pedig immunitása magánjogi értelemben is újra és újra megkérdőjeleződik. Utóbbi körbe azon esetek tartoznak, melyekben a jogalkotási aktusok érvényesülése magánszemélyek esetleges károsodását hozza magával. Írásomban azzal foglalkozom, hogy milyen folyamatok mentek végbe és zajlanak ma is az állam polgári jogi kárfelelősségének terén, s közelebbről szemlélve milyen érvek találkoznak az állam magánjogi immunitásáról való nemzetközi, európai és magyar diskurzusban. A kérdés vizsgálatához először az állami tevékenység körét igyekszem meghatározni a vizsgálódás szempontjainak megfelelően (1. pont), majd ugyanebből a nézőpontból a szerződés fogalmát és főbb sajátosságait elemzem (2.…