Jogtár® Infó


2019. január 25.

Jogszabályfigyelő: Alaptörvény egységes szerkezetben

A 2019-es év első Magyar Közlönyében kizárólag az Alaptörvény egységes szerkezetbe foglalt szövege olvasható. A 2018. június 28-án elfogadott Hetedik módosítás 8 cikke ugyanis 2019. január elsején lépett hatályba. Ez a változás szolgáltatott okot az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályszöveg megjelentetésére. A fent jelzett módosítás az Alaptörvény bíróságok címszó alatti 28. cikkét érinti. Az új előírás értelmében a bíróságok a „jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását” kell, hogy figyelembe vegyék. Joganyag: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Módosította: – Megjelent: MK 2019/1. (I. 02.) Hatályos: 2019. 01. 01. Megjegyzés: egységes szerkezetbe foglalt jogszabály

2019. január 25.

Jogszabályfigyelő: Bérlet, lakásbérlet szabályaitól való eltérés lehetősége

A bérleti, lakásbérleti szerződésre is alkalmazandók a Ptk.-nak a kötelmekre vonatkozó általános rendelkezései és a szerződési szabadságot előíró szabályai, így a szerződő feleknek e szerződések esetében is lehetőségük van arra, hogy a szerződés tartalmát szabadon állapítsák meg. Ebből következően a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírásoktól eltérhetnek, feltéve, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja – állapítja meg az Új Ptk. Tanácsadó Testület a Kúria honlapján közzétett véleményében. A fenti megállapítások a felmondás szabályozására is vonatkoznak. Így például a rendkívüli felmondás jogát korlátozhatják a felek, de ki is bővíthetik azt. A rendes felmondás kapcsán pedig a Tanácsadó Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy annak jogát, előírásait ugyancsak a „szerződési szabadság általános korlátainak a keretei között szabályozhatják”, így például rendelkezhetnek arról is, hogy bizonyos ideig a rendes felmondási jog gyakorlását nem teszik lehetővé. A felmondási jog kizárása azonban, tekintve, hogy ezen jogviszonyok jellemzően tartós jogviszonyok, a Ptk. előírása folytán semmis. Nincs jogi akadálya, hogy a szerződési szabadság korlátainak „szigorú figyelembe vételével” a felek azonnali hatályú, rendes felmondást kössenek ki lakásbérlet esetén is. Ha a felmondáshoz kapcsolódó előnyök és hátrányok kirívóan aránytalanná…

2019. január 25.

Jogszabályfigyelő: Joggyakorlat-elemző csoportok 2019-ben

A jogos védelem gyakorlati kérdéseinek és a munkaviszony érvénytelenségének a tisztázására, a keresetlevél visszautasítására vezető okok vizsgálatára, illetve a gondnokság alá helyezési perek bírósági gyakorlata és a gyógyulási (túlélési) esély csökkenésével (elvesztésével) kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vizsgálatára nézve rendelte el joggyakorlat-elemző csoport felállítását a Kúria elnöke 2019-ben. Öt jogterület tekintetében kerül tehát sor a bíróságok ítélkezési gyakorlatának az áttekintésére. Ismerje meg a csoportvezetők személyét >> Joganyag: – Módosította: – Megjelent: http://www.lb.hu Hatályos: – Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése érdekében történő intézkedés

2019. január 2.

Nyugodt év után csendes év vége a jogalkotásban

A Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint 2018. január 1-je és december 31-e között összesen 849 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, így további csökkenés figyelhető meg a 2017-es 1192, a 2016-os 1235 vagy a 2015-ös, kereken 1300 jogszabályt eredményező évhez képest. Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabály kerül kihirdetésre, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó. Mindez összesen 37.624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42.242), 2012-ben (39.048) és 2013-ban (90.345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldal számmal rendelkező 2010-es (32.842), 2014-es (27.022) és 2015-ös (28.776) éveket. Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és…

2018. november 23.

Petricskóné Kelemen Éva: A társasházak adózása

A társasház különleges helyet foglal el a magyar adórendszerben: bár legalább két - nem feltétlenül magánszemély - tulajdonos közössége alkotja, mégis a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozik. A közös név alatt megszerzett bevételeket személyi jövedelemadó terheli, míg a társasház az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében kifizetőként jár el. Cikkünkben áttekintjük a társasházak működését szabályozó alapvető rendelkezéseket, valamint azokat az adószabályokat, amelyeket a társasházaknak alkalmazniuk kell. Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 5:85. §, Szja tv. 75. § A társasház különleges helyet foglal el a magyar adórendszerben: bár legalább két - nem feltétlenül magánszemély - tulajdonos közössége alkotja, mégis a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozik. A közös név alatt megszerzett bevételeket személyi jövedelemadó terheli, míg a társasház az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében kifizetőként jár el. Cikkünkben áttekintjük a társasházak működését szabályozó alapvető rendelkezéseket, valamint azokat az adószabályokat, amelyeket a társasházaknak alkalmazniuk kell. Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 5:85. §, Szja tv. 75. § A társasház alapításával, működésével kapcsolatos alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a…

2018. november 22.

Gárdos István – Gárdos Péter: Fidúcia és dologi biztosítékok – Rendhagyó hitelbiztosítékok a csődjogban

A tanulmány előző részeiben bemutattuk, hogy a Ptk. megújult szabályai hogyan érintik a fiduciárius biztosítékokat. A tanulmány záró részében azt járjuk körül, hogy a Csődtörvényrendhagyó biztosítékokra vonatkozó szabályai milyen körre terjednek ki és milyen értelmezési problémák merülhetnek fel azokkal kapcsolatban. Rámutatunk, hogy véletlenszerűen határozta meg a jogalkotó a fizetésképtelenségi szabályozás tárgyi hatályát, a szabályozás nehezen hozható összhangba a csődvagyon fogalmával, továbbá a nyilvántartásba vétel és a megtámadási jog szabálya több szempontból is aggályos. A tanulmány arra a konklúzióra jut, hogy a szabályozási hibák - a törvénymódosítás átgondolatlanságán túl - abból fakadnak, hogy a jogalkotó a Csődtörvényben kívánt anyagi jogi kérdéseket rendezni, anélkül, hogy az alapvető anyagi jogi szabályokat a Ptk.-ban szabályozta volna. Hivatkozott jogszabályhelyek: Csődtörvény 4/B. §, Csődtörvény 28. § (2) bekezdés f) pont, Csődtörvény 38. § (5a) bekezdés Címkék: fidúcia, fiduciárius biztosíték, felszámolás, hitelbiztosítéki nyilvántartás, elszámolás, megtámadás, csődvagyon, biztosítéki célú tulajdonátruházás, biztosítéki célú engedményezés, biztosítéki célú vételi jog 1. A rendhagyó biztosítékok köre [1] Ahogy a tanulmányunk I. részében bemutattuk, a fiduciárius ügyletek közös sajátossága, hogy nem korlátolt dologi jog, hanem jellemzően a tulajdonjog átruházása útján kerül sor dologi…

2018. november 22.

A haszonbérleti szerződés jóváhagyása a 2014 előtti földvédelmi bírság miatt nem tagadható meg

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban alkotmányos követelményként határozta meg, hogy kizárólag a 2014. január 1-jét követően kiszabott földvédelmi bírság esetén tagadható meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyása. A földforgalmi törvény fent hivatkozott rendelkezése értelmében ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja egyebek mellett akkor is, ha előhaszonbérletre jogosult(ak) vagy a haszonbérlő birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki. Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben egy 2012-ben kiszabott földvédelmi bírság vezetett a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadására, annak ellenére, hogy a megtagadási okról szóló jogszabályi előírás 2014. január 1-jén lépett hatályba. Az indítványozó szerint a konkrét ügyben született döntés meghozatala során a Kúria a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütköző módon értelmezte a Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontját. Az AB egy korábbi döntésének az indokolása szerint a visszaható…

2018. október 26.

Barta Bence: Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás elhatárolása az EU bírósági ítéletek tükrében

A termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás elhatárolása az áfa rendszerében első látásra egyszerű feladatnak tűnhet, de minél jobban közelítünk a kérdéskörhöz, annál jobban szembetűnik, hogy fogódzó hiányában könnyen elveszíthetjük a tájékozódást, és egy-egy részlet figyelmen kívül hagyása rögtön tévútra vezethet. Jelen írás ezen útvesztőben próbál némi támpontot nyújtani. 1. Az elhatárolás jelentősége A termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás elkülönítése az áfa rendszerében alapvető fontosságú. Az elkülönítést maga az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) már rögtön a törvény elején, a tárgyi hatály meghatározásánál leszögezi: adót kell fizetni az adóalany belföldön ellenérték fejében végzett termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után [Áfa tv. 2. § a) pont]. Magától adódik az első kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás elhatárolásáról kell beszélnünk? Erre a kérdésre a teljesség igénye nélkül az alábbi választ lehet adni: - Az első legszembetűnőbb különbség az, hogy az áfatörvény más-más teljesítési hely szabályokat fogalmaz meg a termékértékesítésre és a szolgáltatásnyújtásra. A két esetre teljesen más ország áfaszabályai lehetnek alkalmazandóak: míg a termékek forgalmának adóztatására gyakorlatilag a termékek fizikai helye után kerül sor, addig a szolgáltatásnyújtás főszabálya esetében az adófizetést a…

2018. október 26.

Gárdos István-Gárdos Péter: Fidúcia és dologi biztosítékok – Az óvadék és a rendhagyó zálogjog

Tanulmányunk első részében bemutattuk, hogy a Ptk. fiduciárius biztosítékokra vonatkozó szabályainak hiányában milyen szerződési szabályozás felelhet meg a Ptk. követelményeinek. A jelen tanulmányban a rendhagyó zálogjog szabályait járjuk körül, megvizsgálva a Ptk. óvadékra és értékpapírokra vonatkozó szabályainak a 2016-os módosítását. Az elemzésben rámutatunk, hogy a dematerializált értékpapír feletti óvadék alapítására vonatkozó új szabályozás mind dogmatikailag, mind gyakorlati hatását tekintve elhibázott. 1. A rendhagyó zálogjog jelentősége 1. A rendhagyó zálogjog a legkülönlegesebb jelenség a korlátolt dologi jogok körében, annyira, hogy még dologi jogi jellege is megkérdőjelezhető. Bár a rendhagyó zálogjog szorosan kapcsolódik a zálogjog egy másik különleges fajtájához, az óvadékhoz, a két fogalom nem feleltethető meg egymásnak. Rendhagyó zálogjog alkalmazására nem csak óvadék esetén kerülhet sor, és az óvadék esetén is előfordul a klasszikus, „rendes” kézizálogjog alkalmazása. Óvadék esetén mégis különleges jelentősége van a rendhagyó zálogjognak: a gazdasági életben az óvadék tipikusan rendhagyó zálogjog alakját ölti. Ennek oka, hogy a rendhagyó zálogjog alapján a zálogjogosultat megillető rendelkezési jog lehetővé teszi azt, hogy a biztosítékul adott pénz vagy értékpapír ne heverjen parlagon, ne vonódjon ki a gazdasági forgalomból. Az óvadék tárgyainak használata annak makrogazdasági előnyein túl a felek…

2018. augusztus 28.

Jogszabályfigyelő: Az ittas járművezetés megvalósul az alkohol felszívódási időszakában is

A Kúria alábbiakban hivatkozott elvi bírósági határozata értelmében az ittas állapotban történő járművezetés megvalósul akkor is, ha az elkövetőnek a vezetéskor a szervezetében annyi alkohol van, amely alkalmas a törvényben írt alkoholszint előidézésére. Ez azt jelenti tehát, hogy a vezetéskor az elkövető szervezetében lévő alkoholnak még nem kell feltétlenül elérnie a 0,50 gramm/litert meghaladó véralkohol-koncentrációt, elegendő, az elfogyasztott alkoholmennyiség alkalmas arra, hogy annak felszívódását követően előidézze 0,50 gramm/litert meghaladó értéket. A konkrét ügyben megállapított tényállás szerint a terhelt 2015. januárjában egy alkalommal szeszes italt fogyasztott, majd ezt követően személygépkocsit vezetett. 23 óra 50 perc körüli időben közúti ellenőrzés alá vonták. Az intézkedő rendőrök észlelték az ittasságát, így légalkoholmérő szondát alkalmaztak, majd vér- és vizelet-mintavétel céljából előállították a sofőrt. A terhelt vérében 0 óra 31 perckor 0,53 g/l (ezrelék), míg a 0 óra 58 perckor 0,74 g/l (ezrelék) etilalkohol-koncentrációt mértek. Az ügyben eljáró igazságügyi orvos szakértő véleménye szerint a terhelt szervezetében a cselekmény időpontjában 0,25-0,50 g/l (ezrelék) közötti véralkohol-koncentráció álhatott fenn a cselekmény elkövetésekor. Az első- és másodfokú bíróság álláspontja szerint nem volt kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a terhelt véralkohol-koncentrációja a…