Jogtár® Infó

2019. január 25.

Jogszabályfigyelő: 2019-es minimálbér, garantált bérminimum

2019. január elsejétől a minimálbér az eddigi 138 000 forintról 149 000 forintra emelkedett (amely hetibérként 34 260 forintot, napibérként 6860 forintot, órabérként pedig 857 forintot jelent). A garantált bérminimum ezzel egyidejűleg 195 000 forintra nőtt, (amely hetibérként 44 830 forintot, napibérként 8970 forintot, órabérként pedig 1121 forintot jelent). Az új rendelkezéseket első alkalommal a 2019. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A rendelet 2019. január elsejei hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet. Joganyag: 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról Módosította: – Megjelent: MK 2018/217. (XII. 30.) Hatályos: 2019. 01. 01. Megjegyzés: új jogszabály

2019. január 25.

Jogszabályfigyelő: Alaptörvény egységes szerkezetben

A 2019-es év első Magyar Közlönyében kizárólag az Alaptörvény egységes szerkezetbe foglalt szövege olvasható. A 2018. június 28-án elfogadott Hetedik módosítás 8 cikke ugyanis 2019. január elsején lépett hatályba. Ez a változás szolgáltatott okot az egységes szerkezetbe foglalt jogszabályszöveg megjelentetésére. A fent jelzett módosítás az Alaptörvény bíróságok címszó alatti 28. cikkét érinti. Az új előírás értelmében a bíróságok a „jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását” kell, hogy figyelembe vegyék. Joganyag: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Módosította: – Megjelent: MK 2019/1. (I. 02.) Hatályos: 2019. 01. 01. Megjegyzés: egységes szerkezetbe foglalt jogszabály

2019. január 25.

Jogszabályfigyelő: Bérlet, lakásbérlet szabályaitól való eltérés lehetősége

A bérleti, lakásbérleti szerződésre is alkalmazandók a Ptk.-nak a kötelmekre vonatkozó általános rendelkezései és a szerződési szabadságot előíró szabályai, így a szerződő feleknek e szerződések esetében is lehetőségük van arra, hogy a szerződés tartalmát szabadon állapítsák meg. Ebből következően a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírásoktól eltérhetnek, feltéve, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja – állapítja meg az Új Ptk. Tanácsadó Testület a Kúria honlapján közzétett véleményében. A fenti megállapítások a felmondás szabályozására is vonatkoznak. Így például a rendkívüli felmondás jogát korlátozhatják a felek, de ki is bővíthetik azt. A rendes felmondás kapcsán pedig a Tanácsadó Testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy annak jogát, előírásait ugyancsak a „szerződési szabadság általános korlátainak a keretei között szabályozhatják”, így például rendelkezhetnek arról is, hogy bizonyos ideig a rendes felmondási jog gyakorlását nem teszik lehetővé. A felmondási jog kizárása azonban, tekintve, hogy ezen jogviszonyok jellemzően tartós jogviszonyok, a Ptk. előírása folytán semmis. Nincs jogi akadálya, hogy a szerződési szabadság korlátainak „szigorú figyelembe vételével” a felek azonnali hatályú, rendes felmondást kössenek ki lakásbérlet esetén is. Ha a felmondáshoz kapcsolódó előnyök és hátrányok kirívóan aránytalanná…

2019. január 25.

Jogszabályfigyelő: Joggyakorlat-elemző csoportok 2019-ben

A jogos védelem gyakorlati kérdéseinek és a munkaviszony érvénytelenségének a tisztázására, a keresetlevél visszautasítására vezető okok vizsgálatára, illetve a gondnokság alá helyezési perek bírósági gyakorlata és a gyógyulási (túlélési) esély csökkenésével (elvesztésével) kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vizsgálatára nézve rendelte el joggyakorlat-elemző csoport felállítását a Kúria elnöke 2019-ben. Öt jogterület tekintetében kerül tehát sor a bíróságok ítélkezési gyakorlatának az áttekintésére. Ismerje meg a csoportvezetők személyét >> Joganyag: – Módosította: – Megjelent: http://www.lb.hu Hatályos: – Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése érdekében történő intézkedés

2019. január 2.

Nyugodt év után csendes év vége a jogalkotásban

A Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint 2018. január 1-je és december 31-e között összesen 849 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, így további csökkenés figyelhető meg a 2017-es 1192, a 2016-os 1235 vagy a 2015-ös, kereken 1300 jogszabályt eredményező évhez képest. Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabály kerül kihirdetésre, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó. Mindez összesen 37.624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42.242), 2012-ben (39.048) és 2013-ban (90.345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldal számmal rendelkező 2010-es (32.842), 2014-es (27.022) és 2015-ös (28.776) éveket. Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és…

2018. november 23.

Petricskóné Kelemen Éva: A társasházak adózása

A társasház különleges helyet foglal el a magyar adórendszerben: bár legalább két - nem feltétlenül magánszemély - tulajdonos közössége alkotja, mégis a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozik. A közös név alatt megszerzett bevételeket személyi jövedelemadó terheli, míg a társasház az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében kifizetőként jár el. Cikkünkben áttekintjük a társasházak működését szabályozó alapvető rendelkezéseket, valamint azokat az adószabályokat, amelyeket a társasházaknak alkalmazniuk kell. Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 5:85. §, Szja tv. 75. § A társasház különleges helyet foglal el a magyar adórendszerben: bár legalább két - nem feltétlenül magánszemély - tulajdonos közössége alkotja, mégis a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozik. A közös név alatt megszerzett bevételeket személyi jövedelemadó terheli, míg a társasház az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében kifizetőként jár el. Cikkünkben áttekintjük a társasházak működését szabályozó alapvető rendelkezéseket, valamint azokat az adószabályokat, amelyeket a társasházaknak alkalmazniuk kell. Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 5:85. §, Szja tv. 75. § A társasház alapításával, működésével kapcsolatos alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a…

2018. november 22.

Gárdos István – Gárdos Péter: Fidúcia és dologi biztosítékok – Rendhagyó hitelbiztosítékok a csődjogban

A tanulmány előző részeiben bemutattuk, hogy a Ptk. megújult szabályai hogyan érintik a fiduciárius biztosítékokat. A tanulmány záró részében azt járjuk körül, hogy a Csődtörvényrendhagyó biztosítékokra vonatkozó szabályai milyen körre terjednek ki és milyen értelmezési problémák merülhetnek fel azokkal kapcsolatban. Rámutatunk, hogy véletlenszerűen határozta meg a jogalkotó a fizetésképtelenségi szabályozás tárgyi hatályát, a szabályozás nehezen hozható összhangba a csődvagyon fogalmával, továbbá a nyilvántartásba vétel és a megtámadási jog szabálya több szempontból is aggályos. A tanulmány arra a konklúzióra jut, hogy a szabályozási hibák - a törvénymódosítás átgondolatlanságán túl - abból fakadnak, hogy a jogalkotó a Csődtörvényben kívánt anyagi jogi kérdéseket rendezni, anélkül, hogy az alapvető anyagi jogi szabályokat a Ptk.-ban szabályozta volna. Hivatkozott jogszabályhelyek: Csődtörvény 4/B. §, Csődtörvény 28. § (2) bekezdés f) pont, Csődtörvény 38. § (5a) bekezdés Címkék: fidúcia, fiduciárius biztosíték, felszámolás, hitelbiztosítéki nyilvántartás, elszámolás, megtámadás, csődvagyon, biztosítéki célú tulajdonátruházás, biztosítéki célú engedményezés, biztosítéki célú vételi jog 1. A rendhagyó biztosítékok köre [1] Ahogy a tanulmányunk I. részében bemutattuk, a fiduciárius ügyletek közös sajátossága, hogy nem korlátolt dologi jog, hanem jellemzően a tulajdonjog átruházása útján kerül sor dologi…

2018. november 22.

A haszonbérleti szerződés jóváhagyása a 2014 előtti földvédelmi bírság miatt nem tagadható meg

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban alkotmányos követelményként határozta meg, hogy kizárólag a 2014. január 1-jét követően kiszabott földvédelmi bírság esetén tagadható meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyása. A földforgalmi törvény fent hivatkozott rendelkezése értelmében ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja egyebek mellett akkor is, ha előhaszonbérletre jogosult(ak) vagy a haszonbérlő birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki. Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben egy 2012-ben kiszabott földvédelmi bírság vezetett a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadására, annak ellenére, hogy a megtagadási okról szóló jogszabályi előírás 2014. január 1-jén lépett hatályba. Az indítványozó szerint a konkrét ügyben született döntés meghozatala során a Kúria a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütköző módon értelmezte a Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontját. Az AB egy korábbi döntésének az indokolása szerint a visszaható…

2018. október 26.

Barta Bence: Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás elhatárolása az EU bírósági ítéletek tükrében

A termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás elhatárolása az áfa rendszerében első látásra egyszerű feladatnak tűnhet, de minél jobban közelítünk a kérdéskörhöz, annál jobban szembetűnik, hogy fogódzó hiányában könnyen elveszíthetjük a tájékozódást, és egy-egy részlet figyelmen kívül hagyása rögtön tévútra vezethet. Jelen írás ezen útvesztőben próbál némi támpontot nyújtani. 1. Az elhatárolás jelentősége A termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás elkülönítése az áfa rendszerében alapvető fontosságú. Az elkülönítést maga az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) már rögtön a törvény elején, a tárgyi hatály meghatározásánál leszögezi: adót kell fizetni az adóalany belföldön ellenérték fejében végzett termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után [Áfa tv. 2. § a) pont]. Magától adódik az első kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás elhatárolásáról kell beszélnünk? Erre a kérdésre a teljesség igénye nélkül az alábbi választ lehet adni: - Az első legszembetűnőbb különbség az, hogy az áfatörvény más-más teljesítési hely szabályokat fogalmaz meg a termékértékesítésre és a szolgáltatásnyújtásra. A két esetre teljesen más ország áfaszabályai lehetnek alkalmazandóak: míg a termékek forgalmának adóztatására gyakorlatilag a termékek fizikai helye után kerül sor, addig a szolgáltatásnyújtás főszabálya esetében az adófizetést a…

2018. október 26.

Gárdos István-Gárdos Péter: Fidúcia és dologi biztosítékok – Az óvadék és a rendhagyó zálogjog

Tanulmányunk első részében bemutattuk, hogy a Ptk. fiduciárius biztosítékokra vonatkozó szabályainak hiányában milyen szerződési szabályozás felelhet meg a Ptk. követelményeinek. A jelen tanulmányban a rendhagyó zálogjog szabályait járjuk körül, megvizsgálva a Ptk. óvadékra és értékpapírokra vonatkozó szabályainak a 2016-os módosítását. Az elemzésben rámutatunk, hogy a dematerializált értékpapír feletti óvadék alapítására vonatkozó új szabályozás mind dogmatikailag, mind gyakorlati hatását tekintve elhibázott. 1. A rendhagyó zálogjog jelentősége 1. A rendhagyó zálogjog a legkülönlegesebb jelenség a korlátolt dologi jogok körében, annyira, hogy még dologi jogi jellege is megkérdőjelezhető. Bár a rendhagyó zálogjog szorosan kapcsolódik a zálogjog egy másik különleges fajtájához, az óvadékhoz, a két fogalom nem feleltethető meg egymásnak. Rendhagyó zálogjog alkalmazására nem csak óvadék esetén kerülhet sor, és az óvadék esetén is előfordul a klasszikus, „rendes” kézizálogjog alkalmazása. Óvadék esetén mégis különleges jelentősége van a rendhagyó zálogjognak: a gazdasági életben az óvadék tipikusan rendhagyó zálogjog alakját ölti. Ennek oka, hogy a rendhagyó zálogjog alapján a zálogjogosultat megillető rendelkezési jog lehetővé teszi azt, hogy a biztosítékul adott pénz vagy értékpapír ne heverjen parlagon, ne vonódjon ki a gazdasági forgalomból. Az óvadék tárgyainak használata annak makrogazdasági előnyein túl a felek…