Mikor lehet fellebbezni a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Be. taxatíven felsorolja hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés eseteit, azok köre nem bővíthető.

A kerületi bíróság a 2016. október 21. napján meghozott ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki rablás bűntettében és további hat bűncselekményben, ezért őt halmazati büntetésül nyolc év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és kilenc év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A másodfokon eljárt törvényszék a 2018. március 22. napján meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta, az időközben ismeretlen helyre távozott vádlottat két bűncselekmény vádja alól felmentette és a szabadságvesztés tartamát hét év hat hónapra enyhítette, egyebekben a kerületi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú ítélet ellen a vádlott a rablás bűntettének vádja alóli felmentés érdekében, míg az ügyészség a felmentések miatt jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség utóbb az ügyészi fellebbezést módosította, és azt indítványozta, hogy a harmadfokú bíróság az 1998. évi XIX. törvény 531. § (6) bekezdésére figyelemmel – mivel a másodfokú eljárás során ismeretlen helyre távozott, ám a harmadfokú eljárás alatt elfogatóparancs alapján kézre került vádlott a másodfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be – a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. A vádlott védője a fellebbviteli főügyészség indítványához csatlakozva az 1998. évi XIX. törvény 531. § (6) bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését is indítványozta.

A harmadfokon eljárt ítélőtábla megállapítva, hogy harmadfokú eljárásnak a Be. 615. § (1) bekezdésére figyelemmel helye van, az ügyészi indítványnak teljes egészében, a védő indítványának részben helyt adva a Be. 752. § (2) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezve, a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította azzal, hogy végzése ellen fellebbezési jogot biztosított.

A harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, utóbbi azt írásban indokolta. Álláspontját fenntartva kifejtette, hogy megítélése szerint az 1998. évi XIX. törvény alapján az elsőfokú ítéletet is hatályon kívül kellett volna helyezni, és az elsőfokú bíróságot kellett volna új eljárásra utasítani.

A Legfőbb Ügyészség a vádlott és a védő fellebbezését kizártnak tartotta, és azok elutasítására tett indítványt.

Kifejtette, hogy a Be. 627. § (1) és (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a harmadfokú bíróságnak a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező rendelkezése ellen a törvény fellebbezési jogot biztosít, ezek között azonban a Be. 752. § (2) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezési ok nem szerepel. Álláspontja szerint az ítélőtábla tévesen biztosított fellebbezési jogot a hatályon kívül helyező végzése ellen, ezért indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla végzése elleni fellebbezéseket, mint törvényben kizártakat, utasítsa el.

A Kúria a Legfőbb Ügyészség indítványával egyezően megállapította, hogy az ítélőtábla végzése elleni vádlotti és védői fellebbezés a törvényben kizárt.

A másodfokú határozat meghozatalára és az azok elleni fellebbezések bejelentésére az 1998. évi XIX. törvény hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.).

A Be. 868. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit – a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A harmadfokú eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért helyesen járt el a Fővárosi Ítélőtábla, amikor a harmadfokú eljárást már az új törvény szerint folytatta le.

E körben csupán annyi jegyzendő meg, hogy a hatályos Be. alapján a törvényszék másodfokú ítélete elleni védelmi fellebbezések a törvényben kizártak. A Be. ugyanis a másodfellebbezést kizárólag az első- és a másodfokú bíróság ellentétes döntése, és a másodfokú bíróság ellentétes döntésével összefüggő ítéleti rendelkezése ellen teszi lehetővé, ezek pedig kizárólag a felmentő rendelkezések. Azon rendelkezés ellen, amelyet a másodfokú bíróság ellentétes döntése nem érintett, nincs helye harmadfokú bírósági eljárásnak, így a vádlotti és védői másodfellebbezés a törvényben kizárt.

A Legfőbb Ügyészség helytállóan fejtette ki, hogy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen kizárólag a Be. 627. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okok miatt van helye fellebbezésnek. Ezek a Be. 608. § (1) bekezdésében felsorolt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések, a 609. § (1) bekezdése szerinti ún. relatív eljárási szabálysértések, az 592. § (1) bekezdésében meghatározott teljes megalapozatlanság és a 625. § (4) bekezdése szerinti eset, amikor a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének megalapozatlanságát az ügyiratok alapján nem tudta kiküszöbölni.

A Kúria szerint azonban jelen ügyben egyikről sincs szó.

Az iratok alapján az állapítható meg, hogy az elsőfokú bírósági eljárás során a vádlott más ügyben jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte, amelyből őt a másodfokú eljárás tartama alatt feltételes szabadságra bocsátották. Ezt követően ismeretlen helyre távozott, a másodfokú bíróság vele szemben elfogatóparancsot bocsátott ki, amely nem vezetett eredményre, ezért ügyészi indítvány alapján a másodfokú eljárást a vádlott távollétében folytatta tovább és fejezte be.

Az 1998. évi XIX. törvény 531. § (6) bekezdése szerint abban az esetben, ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság az első- és a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

A harmadfokú eljárás időtartama alatt hatályba lépett Be. azonban ettől eltérő szabályt tartalmaz. A 752. § (2) bekezdése szerint akkor, ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság – feltéve, hogy a 625. § (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye – a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

Az adott ügyben a Be. 625. § (3) bekezdését nem kellett alkalmazni, mert az elsőfokú bíróság feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértést nem vétett.

Ekként tehát az ítélőtábla törvényesen járt el, amikor a másodfokú eljárás során ismeretlen helyre távozott és a harmadfokú eljárás alatt kézre került vádlott esetében kizárólag a másodfokú ítéletet helyezte hatályon kívül és a másodfokú eljárás megismétlését rendelte el.

Tévedett azonban, amikor végzése ellen jogorvoslati jogot biztosított.

(kuria-birosag.hu)

---