A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni.
Az alapügy
Ami a tényállást illeti, a szakszervezet képviselője útján 2016. november 23-án éjjel 22 óra 31 perckor elektronikus levelet küldött a munkáltató két ügyvezetőjének. Levelében kifejezte azon álláspontját, miszerint az aznap délutáni megbeszélésen megállapításra került a kollektív munkaügyi vita eredménytelensége, ezért munkabeszüntetés lesz a munkáltató egyes területein. A sztrájk felhívásnak megfelelően a kérelmezett 2016. november 24-én 00 óra 30 perc és 02 óra 30 perc között a munkabeszüntetést megtartotta.
A munkáltató kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a megtartott munkabeszüntetés jogellenes volt. A kérelmezett szakszervezet a kérelem elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatában megállapította, hogy a 2016. november 24-én 00 óra 30 perctől 02 óra 30 percig időszakra szervezett és megtartott munkabeszüntetés (sztrájk) jogellenes volt. A szakszervezet fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú végzést helybenhagyta.
A szakszervezet felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
A Sztrájk tv. 2. § (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatti egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg. Ez az egyeztetés ideje alatt megtartott egyszeri, fentiek szerint korlátozott időtartamú sztrájk az úgynevezett figyelmeztető sztrájk, melyet a törvény ekként nem nevesít, így az is sztrájknak minősül.
A Sztrájk tv. indokolása szerint „a javaslat az egyeztetés ideje alatt egy alkalommal legfeljebb két órára megengedi a sztrájkot, a megegyezést elősegítő eszközként. E sztrájkra az általános feltételek vonatkoznak”.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az ügybéli, 2016. november 24-én 00 órát követően megtartott két órát meg nem haladó sztrájkot a szakszervezet 2016. november 23-án 22 óra 31 perckor e-mail üzenetben jelentette be. A megtartott sztrájk jogellenességének megállapítását a munkáltató kérte a Sztrájk tv. 1. § (3) bekezdésére és a 3. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva.
Eszerint a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. Jogellenes a sztrájk – többek között –, ha az 1. § (3) bekezdésébe ütközik.
A Sztrájk tv.-ben nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a sztrájk megkezdése előtt a sztrájkot mely időpontban és milyen módon kell bejelenteni. Az Alkotmánybíróság vizsgálta ezt a kérdést, de nem találta megalapozottnak a sztrájk bejelentésének időpontjára és módjára irányuló szabályokat hiányoló indítványt (30/2012.(VI.27.) AB határozat).
A sztrájk jogát gyakorló fél úgy köteles eljárni (a sztrájkhoz kapcsolódó jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni), hogy az lehetővé tegye a másik fél jogainak gyakorlását és kötelességeinek teljesítését. Az együttműködési kötelesség mellőzhetetlen tartalmát képezi a tájékoztatási kötelezettség külön nevesítés hiányában is. Ennek körében ezért a sztrájk jogát gyakorló fél olyan időben és módon köteles minden lényeges körülményről tájékoztatni a másik felet, hogy az jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni legyen képes.
Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül vizsgálták a sztrájk bejelentése időpontjának megfelelőségét és vontak abból le jogkövetkeztetést a sztrájk jogellenességére.
A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok mérlegelésével, mely szerint az éjszakai műszakra eső figyelmeztető sztrájk az adott műszak kezdetét követően, a sztrájk megkezdését mindössze két órával korábban történt bejelentése nem felel meg a felek együttműködési kötelezettségét előíró általános jogelvnek.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Kapcsolódó cikkek:
Indul a Facebook News
2021. március 2.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után Németországban indul el a Facebook News, amelyben német havi és hetilapok is elérhetők lesznek.
Tömeges csalás miatt kicsaptak 45 joghallgatót Bukarestben
2021. március 2.
A jogi karrierre készülő egyetemisták Whatsapp üzenetküldő-csoportokba tömörülve, rendszeresen puskáztak és közösen oldották meg a tételeket az online vizsgákon.
Döntött az EU bírósága a lengyel bírói kinevezésekről
2021. március 2.
Sérthetik az uniós jogot a lengyel igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény módosításai, amelyek a legfelsőbb bírósági tisztségekre pályázók kinevezését érintik - foglalt állást kedden közzétett ítéletében az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.
Egy kisfiút próbált behálózni a szexuális ragadozó – vádat emeltek ellene
2021. március 2.
Az Érdi Járási Ügyészség szexuális kényszerítés bűntette és gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat egy férfi ellen, aki kiskorú sértetteket próbált rávenni szexuális cselekményekre, illetve arra, hogy magukról mezítelen képeket küldjenek neki.
Meghalt Németh János, az Alkotmánybíróság volt elnöke
2021. március 2.

A 88 éves korában hétfőn elhunyt jogász 1998 és 2003 között vezette a legfőbb hazai bírói testületet.