Jogellenes sztrájkról döntött a Kúria

A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni.

Az alapügy

Ami a tényállást illeti, a szakszervezet képviselője útján 2016. november 23-án éjjel 22 óra 31 perckor elektronikus levelet küldött a munkáltató két ügyvezetőjének. Levelében kifejezte azon álláspontját, miszerint az aznap délutáni megbeszélésen megállapításra került a kollektív munkaügyi vita eredménytelensége, ezért munkabeszüntetés lesz a munkáltató egyes területein. A sztrájk felhívásnak megfelelően a kérelmezett 2016. november 24-én 00 óra 30 perc és 02 óra 30 perc között a munkabeszüntetést megtartotta.

A munkáltató kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a megtartott munkabeszüntetés jogellenes volt. A kérelmezett szakszervezet a kérelem elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatában megállapította, hogy a 2016. november 24-én 00 óra 30 perctől 02 óra 30 percig időszakra szervezett és megtartott munkabeszüntetés (sztrájk) jogellenes volt. A szakszervezet fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú végzést helybenhagyta.
A szakszervezet felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.

A Sztrájk tv. 2. § (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatti egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg. Ez az egyeztetés ideje alatt megtartott egyszeri, fentiek szerint korlátozott időtartamú sztrájk az úgynevezett figyelmeztető sztrájk, melyet a törvény ekként nem nevesít, így az is sztrájknak minősül.

A Sztrájk tv. indokolása szerint „a javaslat az egyeztetés ideje alatt egy alkalommal legfeljebb két órára megengedi a sztrájkot, a megegyezést elősegítő eszközként. E sztrájkra az általános feltételek vonatkoznak”.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az ügybéli, 2016. november 24-én 00 órát követően megtartott két órát meg nem haladó sztrájkot a szakszervezet 2016. november 23-án 22 óra 31 perckor e-mail üzenetben jelentette be. A megtartott sztrájk jogellenességének megállapítását a munkáltató kérte a Sztrájk tv. 1. § (3) bekezdésére és a 3. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva.

Eszerint a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. Jogellenes a sztrájk – többek között –, ha az 1. § (3) bekezdésébe ütközik.

A Sztrájk tv.-ben nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a sztrájk megkezdése előtt a sztrájkot mely időpontban és milyen módon kell bejelenteni. Az Alkotmánybíróság vizsgálta ezt a kérdést, de nem találta megalapozottnak a sztrájk bejelentésének időpontjára és módjára irányuló szabályokat hiányoló indítványt (30/2012.(VI.27.) AB határozat).

A sztrájk jogát gyakorló fél úgy köteles eljárni (a sztrájkhoz kapcsolódó jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni), hogy az lehetővé tegye a másik fél jogainak gyakorlását és kötelességeinek teljesítését. Az együttműködési kötelesség mellőzhetetlen tartalmát képezi a tájékoztatási kötelezettség külön nevesítés hiányában is. Ennek körében ezért a sztrájk jogát gyakorló fél olyan időben és módon köteles minden lényeges körülményről tájékoztatni a másik felet, hogy az jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni legyen képes.

Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül vizsgálták a sztrájk bejelentése időpontjának megfelelőségét és vontak abból le jogkövetkeztetést a sztrájk jogellenességére.

A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok mérlegelésével, mely szerint az éjszakai műszakra eső figyelmeztető sztrájk az adott műszak kezdetét követően, a sztrájk megkezdését mindössze két órával korábban történt bejelentése nem felel meg a felek együttműködési kötelezettségét előíró általános jogelvnek.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.