Jogellenes sztrájkról döntött a Kúria

Az alapügy

Ami a tényállást illeti, a szakszervezet képviselője útján 2016. november 23-án éjjel 22 óra 31 perckor elektronikus levelet küldött a munkáltató két ügyvezetőjének. Levelében kifejezte azon álláspontját, miszerint az aznap délutáni megbeszélésen megállapításra került a kollektív munkaügyi vita eredménytelensége, ezért munkabeszüntetés lesz a munkáltató egyes területein. A sztrájk felhívásnak megfelelően a kérelmezett 2016. november 24-én 00 óra 30 perc és 02 óra 30 perc között a munkabeszüntetést megtartotta.

A munkáltató kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a megtartott munkabeszüntetés jogellenes volt. A kérelmezett szakszervezet a kérelem elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatában megállapította, hogy a 2016. november 24-én 00 óra 30 perctől 02 óra 30 percig időszakra szervezett és megtartott munkabeszüntetés (sztrájk) jogellenes volt. A szakszervezet fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú végzést helybenhagyta.
A szakszervezet felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.

A Sztrájk tv. 2. § (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatti egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg. Ez az egyeztetés ideje alatt megtartott egyszeri, fentiek szerint korlátozott időtartamú sztrájk az úgynevezett figyelmeztető sztrájk, melyet a törvény ekként nem nevesít, így az is sztrájknak minősül.

A Sztrájk tv. indokolása szerint „a javaslat az egyeztetés ideje alatt egy alkalommal legfeljebb két órára megengedi a sztrájkot, a megegyezést elősegítő eszközként. E sztrájkra az általános feltételek vonatkoznak”.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az ügybéli, 2016. november 24-én 00 órát követően megtartott két órát meg nem haladó sztrájkot a szakszervezet 2016. november 23-án 22 óra 31 perckor e-mail üzenetben jelentette be. A megtartott sztrájk jogellenességének megállapítását a munkáltató kérte a Sztrájk tv. 1. § (3) bekezdésére és a 3. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva.

Eszerint a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. Jogellenes a sztrájk – többek között –, ha az 1. § (3) bekezdésébe ütközik.

A Sztrájk tv.-ben nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a sztrájk megkezdése előtt a sztrájkot mely időpontban és milyen módon kell bejelenteni. Az Alkotmánybíróság vizsgálta ezt a kérdést, de nem találta megalapozottnak a sztrájk bejelentésének időpontjára és módjára irányuló szabályokat hiányoló indítványt (30/2012.(VI.27.) AB határozat).

A sztrájk jogát gyakorló fél úgy köteles eljárni (a sztrájkhoz kapcsolódó jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni), hogy az lehetővé tegye a másik fél jogainak gyakorlását és kötelességeinek teljesítését. Az együttműködési kötelesség mellőzhetetlen tartalmát képezi a tájékoztatási kötelezettség külön nevesítés hiányában is. Ennek körében ezért a sztrájk jogát gyakorló fél olyan időben és módon köteles minden lényeges körülményről tájékoztatni a másik felet, hogy az jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni legyen képes.

Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül vizsgálták a sztrájk bejelentése időpontjának megfelelőségét és vontak abból le jogkövetkeztetést a sztrájk jogellenességére.

A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok mérlegelésével, mely szerint az éjszakai műszakra eső figyelmeztető sztrájk az adott műszak kezdetét követően, a sztrájk megkezdését mindössze két órával korábban történt bejelentése nem felel meg a felek együttműködési kötelezettségét előíró általános jogelvnek.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)