Fiúkat molesztáló férfit ítéltek el Tatabányán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Öt év fegyházbüntetésre ítélt a Tatabányai Törvényszék szerdán egy férfit, aki egy dorogi iskolában társadalmi munkában edzéseket tartott, és több gyermeket szexuálisan zaklatott. Az ítélet nem jogerős.

Az elkövető – aki egy szülő – több gyerek alsónadrágjába belenyúlt. A bíró indoklása szerint a férfi hét rendbeli szexuális erőszak és hét rendbeli szexuális visszaélés bűntettét követte el. A 2018-ban indult nyomozás 11 sértettet tárt fel, a bűncselekmény több esetben kísérleti szakaszban maradt.

A férfi az edzések közben olyan körülményeket teremtett, hogy az érintett gyermekekkel a folyosón kettesben maradhasson. A sértettek közül két tanuló 12 év alatti volt, a többiek is 18 évesnél fiatalabbak voltak. A bíró kiemelte, hogy a molesztálás a gyermekeknek átmeneti lelki traumát okozott.

Az elkövetőnél tartott házkutatás során a laptopján számos, gyermekeket ábrázoló, nemi vágy felkeltésére alkalmas felvételt találtak. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, de nem emelkedett jogerőre, mert a férfi és védője három nap gondolkodási időt kért.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 22.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz-KDNP

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjének.

2024. február 21.

A gyűlölet dimenziói – egy konferencia tanulságai

A gyűlöletbeszéd témája nem is lehetne időszerűbb: a gyűlöletkeltő megszólalások, online tartalmak a mindennapok részévé váltak. Az átalakuló nyilvánosság, azon belül is különösen a közösségi média, a radikalizálódó politikai szereplők, a társadalmi és gazdasági válságok, a járványok és háborúk mind fokozzák a gyűlöletbeszédet, illetve felgyorsítják a terjedését. A sértő és gyűlölködő beszéd nemcsak a kisebbségi csoportokat és tagjait érinti, hanem az egész társadalmat. Az ellene való fellépés mindannyiunk közös feladata és felelőssége. A gyűlöletbeszéddel szembeni és a kisebbségi jogokért való kiállás ezért valójában a demokráciáért való küzdelem.