Rendbírság kiszabása kötelező védelem esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A védő mulasztása az eljárás elhúzódását eredményezte. A rendbírság kiszabott összege a törvény szerinti minimumhoz közeli mértékű, ezért eltúlzottnak nem tekinthető, vagyis megfelelő szankciója a jelenléti kötelezettség elmulasztásának és elégséges intelem a jövőbeli eljárási kötelezettségek fokozott figyelemmel kísérésére.

A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőügyben másodfokon eljáró ítélőtábla 2019. december 4. napjára nyilvános ülést tűzött ki. A nyilvános ülésen a IV. rendű vádlott kirendelt védője szabályszerű, 2019. június 12-én kézbesített idézés ellenére nem jelent meg, az ügy a IV. rendű vádlott tekintetében elkülönítésre, s 2020. január 22. napjára elhalasztásra került.

A védő igazolási kérelmet terjesztett elő azt állítva, hogy tévesen jegyezte fel a nyilvános ülés napját. Az ítélőtábla a 2019. december 11. napján tartott tanácsülésen meghozott Bf.I.636/2019/5. számú végzésével az igazolási kérelmet elutasította, mert az a törvényben kizárt.

Az ítélőtábla végzésével a védővel szemben százezer forint rendbírságot szabott ki azzal, hogy – meg nem fizetése esetén – ötezer forintonként egy-egy napi elzárásra változtatja át.

A végzés indokai szerint a védelem kötelező, ugyanakkor a védő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a 2019. december 4. napjára kitűzött nyilvános ülésen, és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki.

A nyilvános ülés nem volt megtartható, ezért szabott ki rendbírságot. „A rendbírság összegének meghatározásakor az ítélőtábla figyelembe vette az eljárás elhúzódásának a lehetőségét is.”

A rendbírságot kiszabó végzés ellen a védő fellebbezést terjesztett elő a rendbírság kiszabott mértéke miatt, indokai szerint az eljárás elhúzódása nem olyan mértékű, hogy az indokolná a rendbírság kiszabott mértékét, valamint kirendelt védőként – a határnap téves feljegyzése folytán – első alkalommal mulasztott.

A nyilvános ülés csak a további vádlottak tekintetében volt megtartható, a IV. rendű vádlottat érintően nem, ügyét el kellett különíteni újabb határnapra. Ezáltal a védő mulasztása folytán az eljárás ténylegesen elhúzódott.

A rendbírság kiszabott összege a törvény szerinti minimumhoz közeli mértékű, ezért eltúlzottnak nem tekinthető, vagyis megfelelő szankciója a jelenléti kötelezettség elmulasztásának és elégséges intelem jövőbeli eljárási kötelezettségek fokozott figyelemmel kísérésére.

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező. Akit idéznek, köteles az őt idéző bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság előtt megjelenni.

A rendelkezésre álló résziratok arra nézve nem tartalmaznak adatot, hogy a IV. rendű vádlott tekintetében miért kötelező a védelem. Az ítélőtábla a Be. 44. § g) pontjára hivatkozott. A törvény azonban erről külön rendelkezést nem tartalmaz.

Ellenben a IV. rendű vádlott védelmére védő került kirendelésre, s annak alapja nem csupán a kötelező védelem esetei lehetnek, hanem az is, ha a büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, de a terhelt hatékony védelmének biztosítása végett ezt szükségesnek látja a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság vagy azt a terhelt indítványozza.

Nem kötelező védelem esetében a védő kirendelését követően a továbbiakban éppúgy kötelező a kirendelt védő részvétele az eljárásban, mint annak a törvényben meghatározott eseteiben (funkcionális kötelező védelem).

A IV. rendű vádlott tekintetében a nyilvános ülést a védő távolmaradása miatt nem lehetett megtartani, ügye elkülönítésre és újabb határnapra elhalasztásra került. Nem kétséges tehát, hogy a védő mulasztásával az eljárás elhúzódott. Ezért a Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyta.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.