A bíró nincs kötve a fél által előterjesztett jogi érvekhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria megállapította, hogy valamely norma alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés során a bíró nincs kötve a fél által hivatkozott jogi érvekhez, hanem szabadon dönthet a bírói kezdeményezésről.

Az alapügy

Az elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adategyeztetési eljárásban 2018. június 27-én határozatot hozott. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozat megváltoztatását és azt kérte, hogy a bíróság a korkedvezményre való jogosultságát kizáró rendelkezés, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.) 7. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében kezdeményezze az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárását. Az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság eljárását a Knymt. 7. § (1) bekezdés c) pontja „de legkésőbb 2014. december 31-éig” fordulata alaptörvényellenessége, nevezetesen az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe, XII. cikk (1) bekezdésébe és XV. cikk (1)-(2) bekezdéseibe ütközése megállapítását, a rendelkezés megsemmisítését és alkalmazási tilalom kimondását kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést a 3050/2020. (III. 2.) AB határozatával elutasította. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (1) és (4) bekezdése megsértésére hivatkozva. Azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a bírói kezdeményezésben eltért az általa előadottaktól, az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdésének a megsértését, a munkavállalói alapjog I. cikk (3) bekezdésébe ütköző aránytalan korlátozását a bíróság nem kérte vizsgálni. Megsértette a Kp. 2. § (1) és (4) bekezdését, mivel nem biztosított hatékony jogvédelmet a felperes számára a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben.

utólagos normakontroll

A Kúria döntése

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria korábban több határozatában rögzítette, hogy a bíró az előtte folyamatban lévő ügyben alkalmazandó norma alkotmányosságával kapcsolatos aggályait a bírói kezdeményezés jogintézményén keresztül nyilváníthatja ki (BH2010.194., Mfv.III.10.632/2017/3.). Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 25. § (1) bekezdése és a Pp. 155/B. § (1), (3) bekezdése együttes értelmezése, valamint az Alkotmánybíróság 42/2005. (XI.14.) AB határozatában és a 32/2011. (V.5.) AB határozatában foglaltak alapján kimondta azt is, hogy az utólagos normakontrollra irányuló bírói kezdeményezés a bírói függetlenség eleme, a bíró utólagos normakontroll iránti indítvány előterjesztésére jogorvoslati úton éppúgy nem kötelezhető, mint ahogyan arra sem, hogy a kezdeményezést, amennyiben annak feltételei fennállnak (vagyis a bírónak az előtte folyamatban lévő ügyben olyan normát kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli), mellőzze. Határozataiban a Kúria rámutatott arra is, hogy a bíró a saját meggyőződése szerint dönt arról, hogy fennáll-e a bírói kezdeményezés előterjesztésének az Abtv. 25. § (1) bekezdése első fordulatában foglalt feltétele (BH2014.317., BH2015.110., BH2017.310., Pfv.III.21.474/2018/8.). A bírói kezdeményezés jogintézményének lényegéből következik, hogy az az indítvány, amely nem az eljáró bíró meggyőződését, hanem kizárólag a fél kezdeményezését tartalmazza, nem felel meg a bírói indítvánnyal szembeni törvényi elvárásoknak (BH2018.31.). A hatékony jogvédelem – a Kúria korábbi gyakorlata szerint is – a közigazgatási döntések elleni érdemi felülvizsgálat lehetőségének, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének a biztosítását jelenti (Kfv.II.37.944/2014/8., Kfv.I.35.188/2015/4. stb.).

A Kúria rámutatott arra, hogy a Kp. 2. § (1) bekezdésében meghatározott, a közigazgatási tevékenységgel megvalósuló jogsértéssel szembeni hatékony jogvédelem biztosítására irányuló kötelezettség nem foglalja magában a bíró kötelezettségét arra, hogy az álláspontja szerint alaptörvény-ellenes norma megsemmisítését és alkalmazásának kizárását a fél által felhívott alaptörvényi rendelkezések megsértése és az általa megjelölt jogi érvek mentén kezdeményezze. A Kp. 2. § (4) bekezdése értelmében, ha a Kp. eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A közigazgatási bírósági eljárásokban irányadó, a felek perbeli rendelkezési jogát általánosan megfogalmazó szabály szintén nem jelenti azt, hogy a bíró az Abtv. 25. § (1) bekezdés szerinti jogintézmény alkalmazása során, a normakontroll iránti kezdeményezés előterjesztésében és tartalmának meghatározásában kötve lenne a fél kérelméhez. Végül a Kúria utalt arra is, hogy a felperesnek lehetősége van az Abtv. 26. § (1) bekezdésében szabályozott normakontrollra irányuló alkotmányjogi panasz útján a Knymt. 7. § (1) bekezdése Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdésébe ütközése vizsgálatát kezdeményezni. (Kfv.VII.37.639/2020/6.)

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára.

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.