Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elektronikus ügyintézési megoldások fejlesztései megteremtették az alapot, hogy az állam és a gazdaság hatékonyabban tudjon reagálni a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre. A fejlesztések során ugyanakkor egyensúlyt kell teremteni a hatékonyság és az adatok védelme között – mutat rá az Állami Számvevőszék elemzése. Az elemzés arra is rávilágít, hogy a járványhelyzet utáni gazdasági fellendüléshez, a magyar gazdaság versenyképességéhez jelentős mértékben hozzájárulhat a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő fejlesztési lehetőségek kiaknázása.
A digitalizáció térnyerése az élet minden területén megfigyelhető, beleértve a közigazgatási folyamatokat is. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatások az elmúlt tíz évben egyre inkább elterjedtek.
A koronavírus-járvány következtében ezek a tendenciák értelemszerűen felerősödtek, a veszélyhelyzet pedig rámutatott arra, milyen fontos, hogy az állampolgárok elektronikusan intézhessék a közigazgatási ügyeket is. Az elektronikus ügyintézési megoldások fejlesztései megteremtették az alapot, hogy az állam és a gazdaság hatékonyabban tudjon reagálni a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre.
Az ügyfélkapu regisztrációval rendelkezők száma a 2014. évi 1,9 millióról 2020-ra közel két és félszeresére, 4,5 millió főre emelkedett. A személyre szabott ügyintézési felületen az elektronikus ügyintézés havi volumene a 2019. decemberi 336 ezerről 2020. márciusára több mint 400 %-kal nőtt. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér széles körű bevezetésével pedig lehetővé vált, hogy papír alapú recept hiányában is ki lehessen váltani a gyógyszereket: 2020. februárjáig 70 %-os volt az elektronikusan kiállított receptek aránya a hazai egészségügyben, míg a járvány első hulláma alatt ez az arány 95 %-ra emelkedett.
(Forrás: ÁSZ)
Az elemzés rávilágít arra, hogy az elektronikus ügyintézés miatt megnövekedett adatmennyiséggel nagyobb információbiztonsági és adatvédelmi kockázatok járnak együtt. A megnövekedett kockázatokkal arányosan pedig intézkedni kell az adatok biztonsága érdekében. Ezen kockázatok kezelésére az érintett adatok és információs rendszerek sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és arányos védelmének biztosításával van lehetőség.
Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának kulcsszerepe lehet az elektronikus ügyintézési folyamatok és a különböző rendszerek közötti adatkapcsolatok automatizálásában, a felhasználó-központúság előmozdításában, az adatvezérelt szolgáltató állam kialakításában. Emiatt kiemelten fontos, hogy a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája és a Nemzeti Digitális Stratégia tervezett intézkedései támogassák a közigazgatás hatékonyságának további növelését és a gazdasági stabilitás biztosítását.
