A KATA törvény módosításával kapcsolatosan nyilatkozott a Pénzügymintérium


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez a KATA módosításával kapcsolatban.

1. Nyitómérleg könyvvizsgálói ellenőrzése

A MÜK elnöke a KATA törvény módosításával kapcsolatban kérte, hogy a KATA hatálya alá tartozó közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda a társasági adó hatálya alá kerülése során mentesüljön a számviteli előírások szerinti nyitómérleg könyvvizsgálóval történő ellenőrzésének kötelezettsége alól.

A Pénzügyminisztérium válaszában az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. §-ára hivatkozással adott válaszában kifejtette, hogy a fenti vállalkozások mentesülnek a nyitómérleg könyvvizsgálói ellenőrzése alól.

2. Az átalányadózás adminisztratív terheinek csökkentése

A MÜK elnöke kezdeményezte a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény által biztosított átalányadózáshoz kapcsolódóan az adminisztrációs terhek csökkentését.

A Pénzügyminisztérium kifejtette, hogy jelenleg is zajlanak a szakmai egyeztetések az átalányadózás egyszerűsítését illetően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a Pénzügyminisztérium falai között.

3. Egyéni ügyvédek áttérése átalányadózásra

Dr. Bánáti János kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál azt is, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 15. § (2) bekezdés szerinti átalnyadózásra való áttérés határidejét az egyéni ügyvédek is választhassák.

A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint az egyéni ügyvédek nincsenek kizárva ebből a körből, ha 2022. augusztus 31-ig a KATA hatálya alá tartoztak.

(MÜK 31. számú hírlevele)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.