Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltató eljárása nem felel meg az Mt-ben foglalt követelményeknek, ha az általa utóbb kizárólag a saját döntésen alapuló jogszabály által elő nem írt képzettség megszerzéséhez kötött munkakört hosszabb ideje enélkül betöltő közalkalmazottnak (munkavállalónak) a képesítés megszerzésére nem biztosít türelmi időt. A képesítés hiányára alapított felmentés (felmondás) ebben az esetben nem okszerű.
Az alapügy
A felperes közalkalmazotti jogviszonyban látta el a gazdasági ügyintézői feladatokat alperesnél. A 2014-ben kiadott igazgatói rendelkezés szerint közművelődési intézményben gazdasági ügyintézői feladattal csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. Az alperesnél tartott munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy a gazdasági ügyintézői feladat ellátásához a felperesnek nincs meg a szakképesítése, majd ezt követően az intézményvezető felhívta a felperest a pénzügyi képzettségének, szakképzettségének igazolására. Két hónappal később a Kjt. alapján felmentéssel az alperes megszüntette a felperes munkaviszonyát, mivel a felperes írásbeli felhívás ellenére a szükséges szakképzettséget igazoló dokumentumot nem mutatta be.
A kereset és az ellenkérelem tartalma
A felperes keresete a felmentés jogellenességének megállapításával 6 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítés és 4 havi végkielégítés megfizetésére irányult. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az első és a másodfokú bíróság döntése
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetének elutasítására irányult.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A perben nem volt vitatott, hogy a gazdasági ügyintéző munkakörre vonatkozó képesítési előírásokat nem jogszabály, hanem munkáltatói intézkedés írta elő, amelynek alapja nem jogszabály által előidézett munkaköri követelmény-módosulás volt. Az egyoldalú munkáltatói döntés végrehajtása során azonban a munkáltatónak különösen körültekintően kell eljárnia. A munkáltatónak az egyéb, tételesen rögzített munkajogi szabályok megtartása mellett is figyelemmel kell lennie arra, hogy intézkedése a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. A méltányosság megköveteli a munkáltatótól, hogy előzetesen tájékozódjon azon körülményekről, amelyeket a mérlegelés során figyelembe kell vennie, hiszen csak így kerülhet abba a helyzetbe, hogy meg tudja ítélni, arányos-e az intézkedése. A peradatok alapján a munkáltatónak tudomása volt arról, hogy a felperes érettségivel tölti be e munkakört. A képesítési, végzettségi követelmények meghatározásáról, mivel az a munkáltató gazdálkodásával és vezetésével összefüggő kérdés, a munkáltató szabadon dönt. Amennyiben azonban jogszabály a munkakör betöltésére vonatkozóan nem tartalmaz konkrét előírást, az alkalmazás kezdetekor nem említett követelmény utólagos, kizárólag munkáltatói döntésen alapuló kikötése türelmi idő alkalmazása nélkül sértheti a jóhiszemű és a tisztességes eljárás követelményét. Jelen ügyben azonban a munkáltató maga határozta meg a képesítési követelményt, ő volt jogosult a felmentési idő megadására is. A munkáltató döntési jogkörébe tartozott, hogy milyen típusú végzettséget ír elő a munkakörhöz, így csak az ahhoz szükséges egyes képzési formákhoz előírt eltérő tanulmányi időtartam alapján határozható meg általa a türelmi idő tartama is. A törvényszék helytállóan foglalt állást arról, hogy a felmentésben foglalt indok valós, de nem okszerű, mert a képesítés előírásakor és annak megkövetelésekor az Mt-ben foglalt követelményeknek a munkáltató eljárása nem felelt meg: elmulasztotta a munkakört 9 éve a kinevezésben foglalt képzettséggel betöltő közalkalmazott részére határidő biztosítását az új követelményeknek megfelelő képzettség megszerzésére. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
(lb.hu)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!