A koronavírus felgyorsította a bíróságok digitalizációját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járvány nagymértékben felgyorsította a bíróságok digitalizációját, a pandémia nélkül 5-10 év alatt sem érték volna el a mai szintet – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Magyar Jogász Egylet 15. Magyar Jogászgyűlésén Balatonfüreden.

Senyei György a Bíróságok működése a veszélyhelyzet alatt című előadásában rámutatott: a baj „katalizálta” az elektronikus eszközök használatát a bíróságokon, és elértek arra a szintre, „ahonnan visszafordulni nem érdemes, és a bírók többsége nem is akar”.

A digitális megoldások és az informatikai szolgáltatások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és sok esetben át is alakították mindennapjaikat.

Az elnök felidézte, hogy a veszélyhelyzet idején speciális szabályok érvényesültek, a személyes jelenlét szerepe csökkent, előtérbe került az írásos ügyintézés és a telekommunikációs eszközök használata.

koronavírus

Eleinte látták a megváltozott rendszer „gyermekbetegségeit”, de működtek, mert „ha a bírósági rendszerben a jogkereső közönség nem juthat az igazság közelébe, az az állam működésének leállását jelentette volna” – tette hozzá.

Senyei György arról is beszélt, hogy a bírósági tárgyalások helyett más megoldásokat kerestek, ennek köszönhetően a büntetővégzések száma 37,5 százalékkal nőtt 2020 márciusa és 2021 márciusa között.

Teret hódított a távmeghallgatás is, havi több mint kétezer távmeghallgatást tartottak ebben az időszakban, és a gyanúsítotti kihallgatások esetében elérte a 82 százalékot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.