Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Teljes Ülésen a Kúria bírái és vendégelőadói mellett részt vett dr. Polt Péter legfőbb ügyész és dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is.
„Olyan Kúriaként kell működnünk, amelynek bírái Magyarország nagytekintélyű felsőbíróságának bíráiként össze tudják hangolni az egyes ügyek eldöntéséhez szükséges aprólékos dogmatikai megfontolásokat az Alaptörvény érvényesítésének általános követelményével” – hangsúlyozta dr. Varga Zs. András a Kúria online megtartott Teljes Ülésén elmondott beszédében, 2021. január 11-én. A legfőbb bírói fórum vezetője hozzátette, „a Kúriának szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie”.
Az igazságszolgáltatással kapcsolatos évfordulókat ismertetve emlékeztetett, „a Kúria nem absztrakt intézmény, de nem is egy épület vagy egy bírói igazgatási szervezet. A Kúria ma mi vagyunk. Önök, tisztelt Bíró Asszonyok és Urak, és Önök között egyik bíróként a Kúria elnöke.”
Dr. Varga Zs. András rámutatott, mérték és egyensúly megtartására törekszik, feladatait annak fényében törekszik ellátni, hogy „a Kúriának van elnöke és nem az elnöknek Kúriája”. „Ez adja a feladataimhoz a helyes mértéket, ezért az állandó, érdemi és valódi együttműködést fenn kell tartanunk a továbbiakban is, megőrizve és tovább építve mindazt, amit a Kúria ma jelent.”
Terveiről szólva a Kúria elnöke elmondta, a Kúriai Tanácselnöki Értekezlet elé fogja tárni az összes döntési javaslatát, ha azok a Kúria egészét és nem csak az egyes ügyszakokat érintik. Meg kívánja erősíteni a szakágak közötti együttműködést, illetve szétválasztja az elnöki igazgatási és a Kúria külső képviseletével kapcsolatos feladatokat, ideértve az egyes területeken segítséget nyújtó munkaszervezetet is.
A Teljes Ülésen előadást tartott az Alkotmánybíróság elnöke. Dr. Sulyok Tamás a bírósági alkotmányos párbeszéd folytatását szorgalmazza, hangsúlyozta: „Varga Zs. András elnök úr munkáját mindenben segíteni és támogatni fogom, mind a hazai, mind a nemzetközi porondon.” Kiemelte, „az Alkotmánybíróság és a Kúria egyes, konkrét eseteken keresztül megvalósuló alkotmányos párbeszédének kulcsszerepe van a teljes bírósági rendszerre kiterjedő alapjogvédelmi mechanizmus hatékony érvényesülésének biztosításában.”
A bírói kar a bírói hatalom követelményeinek eleget tesz és eleget fog tenni – mondta dr. Solt Pál köszöntőjében. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke kiemelte a külső befolyástól mentes ítélkezés alapkövetelményét is.
Minden bírónak, minden beosztásban szolgálata során függetlenül és pártatlanul kell eljárnia – hívta fel a figyelmet az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Dr. Senyei György a Kúria és az OBH közötti partneri viszony fontosságát hangsúlyozta. Leszögezte, az OBH továbbra is biztosítja a nyugodt ítélkezés feltételeit.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!