A lengyel ügyészség a szenátusi elnök mentelmi jogának visszavonását kéri


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ellenzéki többségű lengyel szenátus elnökét, Tomasz Grodzkit azzal vádolják, hogy kórházigazgatóként hálapénzt fogadott el.

Az ügyészségi eljárás a 2006 és 2012 közötti időszakra vonatkozik, Grodzki akkoriban az észak-lengyelországi Szczecin városában működő kórházat vezette, és a kórházon belül a mellkassebészeti osztály főorvosa is volt – idézte fel a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban az ügyészségi szóvivő. Az eljárást azután kezdeményezték, hogy 2019 végén botrány robbant ki az orvosi szakmájú politikus állítólagos korrupciós ügyeire utaló, a szczecini rádió riporterei által közzétett anyag nyomán.

A nyomozók szerint főorvosként másfél ezer zlotytól hétezer zlotyig (mintegy 200 ezer – 558 ezer forint) terjedő kenőpénzt fogadott el pácienseitől, illetve hozzátartozóiktól, ennek fejében azt igérte, hogy személyesen és közeli időpontban műti meg az illetőt, és jó orvosi gondozást biztosít neki.

Tanúvallomások szerint Grodzki 2006 előtt is fogadott kenőpénzt, ezek a tettek azonban elévültek. A lengyel jog szerint a jelenlegi szenátusi elnöknek felrótt bűntettekért akár a 8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Maga a szenátusi elnök a múlt hónapokban többször is tagadta a személyéhez fűződő gyanúkat.

A mentelmi jog visszavonásához a száztagú szenátusban az abszolút többség, vagyis 51 honatya hozzájárulása szükséges, az ilyen többséggel azonban az ügyészségi indítványt feltehetőleg támogató, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette koalíció jelenleg nem rendelkezik, az ellenzék szoros többséggel bír a felsőházban. A PiS-frakciónak ugyanis 48 szenátora van, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette koalíció 42 mandátummal bír, de a szavazásokon általában támogatja őt a független, illetve a kisebb pártokhoz tartozó szenátorok többsége is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.