A lengyel ügyészség a szenátusi elnök mentelmi jogának visszavonását kéri


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ellenzéki többségű lengyel szenátus elnökét, Tomasz Grodzkit azzal vádolják, hogy kórházigazgatóként hálapénzt fogadott el.

Az ügyészségi eljárás a 2006 és 2012 közötti időszakra vonatkozik, Grodzki akkoriban az észak-lengyelországi Szczecin városában működő kórházat vezette, és a kórházon belül a mellkassebészeti osztály főorvosa is volt – idézte fel a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban az ügyészségi szóvivő. Az eljárást azután kezdeményezték, hogy 2019 végén botrány robbant ki az orvosi szakmájú politikus állítólagos korrupciós ügyeire utaló, a szczecini rádió riporterei által közzétett anyag nyomán.

A nyomozók szerint főorvosként másfél ezer zlotytól hétezer zlotyig (mintegy 200 ezer – 558 ezer forint) terjedő kenőpénzt fogadott el pácienseitől, illetve hozzátartozóiktól, ennek fejében azt igérte, hogy személyesen és közeli időpontban műti meg az illetőt, és jó orvosi gondozást biztosít neki.

Tanúvallomások szerint Grodzki 2006 előtt is fogadott kenőpénzt, ezek a tettek azonban elévültek. A lengyel jog szerint a jelenlegi szenátusi elnöknek felrótt bűntettekért akár a 8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Maga a szenátusi elnök a múlt hónapokban többször is tagadta a személyéhez fűződő gyanúkat.

A mentelmi jog visszavonásához a száztagú szenátusban az abszolút többség, vagyis 51 honatya hozzájárulása szükséges, az ilyen többséggel azonban az ügyészségi indítványt feltehetőleg támogató, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette koalíció jelenleg nem rendelkezik, az ellenzék szoros többséggel bír a felsőházban. A PiS-frakciónak ugyanis 48 szenátora van, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette koalíció 42 mandátummal bír, de a szavazásokon általában támogatja őt a független, illetve a kisebb pártokhoz tartozó szenátorok többsége is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.

2024. május 16.

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a Médiatanács

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a médiatanács: annak ellenére, hogy egy eredeti film vágott verzióját sugározta a TV2, maradtak a műsorszámban olyan erőszakos jelenetek, amelyek magasabb korhatári kategóriába sorolást indokoltak volna a médiaszolgáltató által választottnál. Egyebek között erről is határozott május 14-i ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.