A támogatott lakhatáshoz való jog polgári jogi igényként nem érvényesíthető


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közhatalmat gyakorló szervezetnek a közjogi feladatai ellátása, illetve az általános igazgatási tevékenysége körében állított mulasztása – a felek közötti közvetlen kapcsolat hiányában – személyiségi jogviszonyt nem keletkeztet.

1. Az alapügy

A felperesek keresete szerint az I-II. rendű alperesek azzal sértették a személyiségi jogaikat, hogy nem gondoskodtak Budapesten a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek tartós bentlakását lehetővé tevő önálló, avagy közösségi lakhatás megszervezéséről és fenntartásáról.

Az elsőfokú bíróság részítéletében – az I-II. és IV-XII. rendű felperesek keresetének túlnyomó részben helyt adva – megállapította, hogy az I-II. rendű alperesek megsértették a felperesek személyiségi jogait azzal, hogy elmulasztották Budapesten a súlyos, halmozott fogyatékossággal élő személyek részére a támogatott lakhatást nyújtó intézmény rendszerének meghatározását, ennek ellenőrzését, illetve megszervezését és fenntartását. A jogsértés abbahagyására és az elégtétel adására kötelezés mellett a sérelmes helyzet megszüntetéséről az elsőfokú bíróság akként határozott, hogy az I. rendű alperes minisztériumot és a II. rendű alperes főigazgatóságot Budapest területén támogatott lakhatási ellátás, ennek elérhetőségéig a lakhatási szolgáltatáson kívüli további szolgáltatások nyújtására kötelezte. Teljes egészében helyt adott a felperesek nem vagyoni kár megtérítésére irányuló keresetének is. A határozat indokolása szerint a fogyatékkal élő felperesek jogosultak budapesti lakóhelyükön a támogatott lakhatás szakosított szociális ellátási forma igénybevételére. Az I. rendű alperes jogellenesen járt el, mert elmulasztotta azon fővárosi intézményrendszer kereteinek kialakítását, ami alapján a fogyatékosok az őket megillető ellátáshoz hozzájuthatnak. A II. rendű alperes feladata az intézmények megszervezése és fenntartása, amely kötelezettségének nem tett eleget. A támogatott lakhatás hiányára visszavezethető hátrányok valamennyi felperes emberi méltóságának, magánélethez fűződő személyiségi jogának sérelmével jártak, az egyenlő bánásmód tilalmába ütköztek.

A másodfokú bíróság az elsőfokú részítélet keresetnek helyt adó rendelkezését helyes indokai alapján helybenhagyta.

2. A Kúria döntése

Az I-II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős részítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.

A Kúria hangsúlyozta: ebben a perben nem azt kellett megítélni, hogy a felpereseket megilleti-e a szociális ellátás támogatott lakhatás formájában történő igénybevételéhez való jog, mert ez a per adatai szerint nyilvánvaló. A felülvizsgálati kérelmek alapján azt kellett a vizsgálat tárgyává tenni, hogy a felperesek és az alperesek között van-e olyan polgári jogi jogviszony, ami az érvényesített személyiségvédelmi igényt megalapozza. Ennek során a Kúria jogelméleti alapokra, valamint jogirodalomra hivatkozással, az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott jogelvekre is figyelemmel, megállapította a következőket.

A szociális jogok, hasonlóan a kulturális, gazdasági és politikai jogokhoz nem tartoznak a személyiségvédelem körébe, mert ezek a jogok nem az ember személyiségéhez tapadnak, hanem a társadalomban betöltött szerepéből, helyéből következnek. A szociális ellátáshoz való jog nem az Alaptörvényben biztosított alanyi jog, hanem olyan alkotmányos jog, amely az állam törvényi szintű szabályozási kötelezettségét vonja maga után, és amelyet az állam a mindenkori gazdasági teljesítőképességére tekintettel biztosít. Az alpereseknek – mint az állam végrehajtó szerveinek – a perben sérelmezett magatartására a személyiségi jogi védelem nem terjed ki; a közhatalmat gyakorló alpereseknek a közjogi feladataik ellátása, illetve az általános igazgatási tevékenységük körében a felperesek által állított mulasztása – a felek közötti közvetlen kapcsolat hiányában – személyiségi jogviszonyt nem keletkeztet; így a személyiségvédelmi igényérvényesítés feltétele nem teljesül. Ebből következően a polgári perben, a polgári jogviszonyok alapján eljáró bíróságnak – jogszabályi felhatalmazás hiányában – nincs hatásköre a közjogi viszonyok területére tartozó intézkedések megtételére kötelezni az alpereseket.

Mindezekre tekintettel a Kúria úgy ítélte meg, hogy a perbeli esetben a személyiségvédelem a személyiségi jogviszony hiánya miatt nem alkalmas jogi eszköz a felperesek – emberileg messzemenően támogatandó – céljának, a szociális ellátás választott formájában történő igénybevételének az eléréséhez, ezért a keresetnek nincs jogalapja.

(kuria-biorsag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.