A TASZ Alkotmánybírósághoz fordul a szolidaritási tüntetések betiltásának ügyében


A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet alkotmánybírósági panaszt terjeszt elő azzal a kúriai döntéssel szemben, amely nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a bizonyítékok ellenére feltételezésekre alapozza a gázai konfliktus áldozatai melletti szolidaritási tüntetések betiltását. A TASZ szerint a rendőrség és a Kúria döntése azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritásból és a békéért tüntetni. A jogvédő szervezet rámutat, hogy a döntés alapján tüntetésen most csak egyféle véleményt lehet kifejezni, így azonban nem lehetséges a valódi párbeszéd a közügyekről.

A Hamász október 7-i terrortámadása és az ezután indult háború kitörése óta több tüntetés is zajlott Budapesten, ám a palesztin civil áldozatok melletti szolidaritást vállaló tüntetések megtartását egyszer sem engedte a rendőrség. A hét megtiltott tüntetés szervezői bár különbözőek voltak, egyikük sem nyilatkozott úgy, hogy a Hamászt támogatnák, sőt, kifejezetten a békéért akartak tüntetni.

A TASZ a legutóbbi tiltás hatályon kívül helyezését kérte a Kúriától, ám a legfőbb bíróság Varga Zs. András vezette öttagú tanácsa nem találta jogellenesnek, hogy a november 22-re tervezett kétszáz fős gyűlés megtartását a rendőrség részben a külpolitikai helyzetre és néhány külföldön tartott gyűlés rossz tapasztalatára, részben pedig arra hivatkozva tiltotta meg, hogy a békés cél és a biztonsági intézkedések ellenére is elképzelhető, hogy erőszakos személyek is csatlakozhatnak hozzá.

A TASZ a kúriai döntéssel kapcsolatban az alábbiakra szeretné felhívni a figyelmet:

  • A rendőrség és a Kúria döntése is egy feltételezett, kis valószínűségű veszély miatt akadályozza a bejelentőt a gyülekezési joga gyakorlásában. A gyülekezési jog alapvető jog: nem a polgárnak kell bebizonyítania, hogy gyakorolhatja, hanem az államnak kell erős érveket hoznia a korlátozás mellett. Ha a szervező hitelesen állítja, hogy békés tüntetést akar rendezni, akkor az a rendőrség feladata, hogy ebben rendészeti eszközökkel segítse őt, például segítsen kiszűrni a rendbontókat. 
  • A Kúria szerint nem elegendő, hogy a szervező mindenben együttműködött a rendőrséggel, és nem merült fel kétség a jóhiszeműségét, békepártiságát illetően, sőt, kifejezetten nyilatkozott arról, hogy elítéli a terrorcselekményeket és csak olyan szónokok szólalnának fel a tüntetésen, akik szintén így tesznek. Ugyanakkor a bíróság elfogadta a rendőrség azon érvét, hogy lehet, hogy a résztvevők a közrendre veszélyes módon tartanának tüntetést.
  •  A rendőrség azután tiltotta be immár hetedik alkalommal is a demonstrációt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan összemosta a palesztin nép melletti szolidaritást a terrorizmus támogatásával, ami komoly jogállamisági aggályokat vet fel. Egy jogállamban nem szabadna a kormánynak és a miniszterelnöknek beleszólnia abba, hogy mi mellett lehet tüntetni és mi mellett nem, hiszen ez lehetővé teszi, hogy politikai érdekei mentén visszaéljen a hatalmával.

A Hamász terrorszervezet által elkövetett borzalmas bűntettek a TASZ munkatársait is megrázták. A TASZ szerint a terrorizmus ellen minden lehetséges jogi eszközzel fel kell lépni, és a bűnösöket bíróság elé kell állítani. A szervezet azt gondolja továbbá, hogy a rendőrség és a Kúria feltételezésével ellentétben a civil áldozatok melletti szolidaritás nem említhető egy lapon a terrorszervezetek támogatásával és semmiképpen nem tekinthető a közrend veszélyeztetésének.

“Ez a kúriai ítélet olyan rendőrségi gyakorlatot szentesít, amely szerint nem lehet addig tüntetni, amíg egy konfliktushelyzet fennáll, mert az túl veszélyes lenne – béketüntetést csak akkor lehet tartani, ha már béke van. Ez nonszensz. A Kúria feladata lenne, hogy az alapvető jogok érvényesülését kikényszerítse, de ezt nem tette meg.” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének munkatársa.

Forrás: TASZ sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek