A titkos információgyűjtéssel szerzett adatok a cégek ellen is felhasználhatóak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kúria megállapította, hogy nem jogszerűtlen a párhuzamosan folyó és még be nem fejezett büntetőeljárás keretében jogszerűen beszerzett bizonyítékok felhasználása közigazgatási eljárás keretében, amennyiben a tisztességes eljárás garanciái érvényesülnek.
A Kúria döntésében azt a kérdést vizsgálta, hogy miként lehet egy gazdasági társasággal szemben lefolytatott versenyhatósági eljárásban felhasználni egy magánszeméllyel szemben büntetőügyben beszerzett lehallgatás anyagát.
A megállapított tényállás szerint három cég egy közbeszerzéshez kapcsolódóan felosztotta a piacot, mely megállapítását a versenyhatóság egy természetes személlyel szembeni büntetőeljárásban végzett titkos információgyűjtésből származó adatokkal támasztotta alá. A bíróság a lehallgatott személy büntetőjogi felelősségét megállapította.
A Kúria az ügyben megállapította, hogy a titkos információgyűjtés útján szerzett adatok a cégekkel szemben felhasználhatóak, azonban a tisztességes eljárás szabályainak mindenképpen érvényesülnie kell. Szükséges, hogy a felek megismerhessék azokat az akár lehallgatással szerzett bizonyítékokat amire a hatóság a határozatát alapítja és azokra nyilatkozatot tehessenek.
A Kúria az ügyben foglalkozott a jogi személyek alapjogi jogképességével, annak terjedelmével, továbbá az EBH2018. K.1. számú döntéshez hasonlóan megállapította, hogy a titkos információgyűjtés jogszerűségének ellenőrzése a beszerzéséhez kapcsolódó büntetőeljárásban történik meg az azzal érintett személy vonatkozásában. Az így beszerzett adatok versenyhatóság részére történő átadására a büntetőeljárásról, a közigazgatási hatósági eljárásról és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvények kellően egyértelmű és pontos felhatalmazást adnak.
