A védett korú munkavállaló jogellenes felmentése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató azért tölti be pár nappal korábban a felajánlható munkakört, hogy azt ne kelljen a védett korú munkavállalónak felkínálnia, lehetőség van a magatartást jogellenesnek minősíteni a joggal való visszaélés tilalmába ütközés miatt.

Az alapügy
A felperes belső ellenőr munkakörre megkötött munkaszerződését a felek 2013. március 1. napjától igazgatási és koordinációs igazgatói munkakörre módosították. Az alperesnél átszervezést akartak végrehajtani a Koordinációs Igazgatóság feladatainak szétosztásával. Az alperes a szervezetében hónapok óta üres belső ellenőri állást az alperes 2015. január 15.-én „kívülről felvett” munkavállalóval betöltötte. Az alperes 2015. január 21.-én felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva azzal, hogy a szervezeti átalakítás miatt a felperes munkaköre megszüntetésre kerül és a munkáltató szervezetében nincs olyan betöltetlen munkakör, amely a felperes képességének, végzettségének és gyakorlatának megfelelő lenne.

A Kúria megállapításai
A Kúria álláspontja szerint az alperes a joggal való visszaélést valósított meg azzal, hogy a belső ellenőri munkakört szándékosan olyan időpontban töltötte be, amikor már tudta, hogy a felperes munkaviszonyát csak felmondással tudja megszüntetni. Az alperes maga idézte elő azt a helyzetet, hogy a felperes munkakörének megszüntetésével járó átszervezés során, az Mt. 66. § (2) bekezdés szerinti felmondást megelőzően részére más munkakört nem tudott felajánlani. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint is, amennyiben a munkakör megszűnésére alapított rendes felmondást megelőzően, vagy követően a munkakörben mást alkalmaztak, illetve helyeztek, a megszüntetés jogellenes volt.

A bírói gyakorlat szerint a joggal való visszaélés tilalmának megsértése akkor állapítható meg, ha valamely alanyi jog gyakorlása formálisan jogszerűen történt. Ezért valamely joggyakorlás nem lehet tételes jogszabályba ütközés miatt jogellenes és egyben a joggal való visszaélés tilalmába ütköző is. A munkáltató – jogával visszaélve – azért töltötte be pár nappal korábban a felperesnek felajánlható munkakört, hogy azt részére ne kelljen felkínálnia. Ennek alapján lehetőség volt a formálisan jogszerű munkáltatói magatartást jogellenesnek minősíteni a joggal való visszaélés tilalmába, mint alapelvbe való ütközés miatt. A munkáltató a védett korú munkavállalóval szemben fennálló munkakör felajánlási kötelezettség intézményébe ütközően töltötte be néhány nappal a felperes munkaviszonya felmondással történő megszüntetése előtt a felperes képzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelő, részére felajánlható, 2015. január 15. napjáig – hónapokon keresztül – üres, betöltetlen munkakört. A felmondási korlátozás szabályainak fenti módon való megszegése lényeges jogsértést jelent, amelynek következménye a jogellenes munkaviszony megszüntetés szankció alkalmazása. Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a joggal való visszaélést csak a munkaszerződést kötő felek viszonylatában lehet értelmezni, mivel az Mt-ben nem szerepel korlátozás arra, hogy a visszaélésszerű magatartás kinek a viszonylatában jelenik meg, a joggal való visszaélés megvalósulását nem zárja ki, hogy a munkáltatói jogkörbe tartozó intézkedés más munkavállaló(k) munkaviszonyát is érinti. A munkáltatót valóban megilleti az a jog, hogy kiválassza, kivel kíván együtt dolgozni, azaz a munkaszerződés kötés szabadsága, de csak a munkajogi alapelvek korlátai között. Az Mt. 7. §-a alapján a bíróság az alakilag jogszerűnek minősülő joggyakorlást az adott ügyben bizonyított sajátos körülmények alapján jogellenesnek minősítheti.

(lb.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.