A védett korú munkavállaló jogellenes felmentése

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 4.
Címkék: , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató azért tölti be pár nappal korábban a felajánlható munkakört, hogy azt ne kelljen a védett korú munkavállalónak felkínálnia, lehetőség van a magatartást jogellenesnek minősíteni a joggal való visszaélés tilalmába ütközés miatt.

Az alapügy
A felperes belső ellenőr munkakörre megkötött munkaszerződését a felek 2013. március 1. napjától igazgatási és koordinációs igazgatói munkakörre módosították. Az alperesnél átszervezést akartak végrehajtani a Koordinációs Igazgatóság feladatainak szétosztásával. Az alperes a szervezetében hónapok óta üres belső ellenőri állást az alperes 2015. január 15.-én „kívülről felvett” munkavállalóval betöltötte. Az alperes 2015. január 21.-én felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva azzal, hogy a szervezeti átalakítás miatt a felperes munkaköre megszüntetésre kerül és a munkáltató szervezetében nincs olyan betöltetlen munkakör, amely a felperes képességének, végzettségének és gyakorlatának megfelelő lenne.

A Kúria megállapításai
A Kúria álláspontja szerint az alperes a joggal való visszaélést valósított meg azzal, hogy a belső ellenőri munkakört szándékosan olyan időpontban töltötte be, amikor már tudta, hogy a felperes munkaviszonyát csak felmondással tudja megszüntetni. Az alperes maga idézte elő azt a helyzetet, hogy a felperes munkakörének megszüntetésével járó átszervezés során, az Mt. 66. § (2) bekezdés szerinti felmondást megelőzően részére más munkakört nem tudott felajánlani. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint is, amennyiben a munkakör megszűnésére alapított rendes felmondást megelőzően, vagy követően a munkakörben mást alkalmaztak, illetve helyeztek, a megszüntetés jogellenes volt.

A bírói gyakorlat szerint a joggal való visszaélés tilalmának megsértése akkor állapítható meg, ha valamely alanyi jog gyakorlása formálisan jogszerűen történt. Ezért valamely joggyakorlás nem lehet tételes jogszabályba ütközés miatt jogellenes és egyben a joggal való visszaélés tilalmába ütköző is. A munkáltató – jogával visszaélve – azért töltötte be pár nappal korábban a felperesnek felajánlható munkakört, hogy azt részére ne kelljen felkínálnia. Ennek alapján lehetőség volt a formálisan jogszerű munkáltatói magatartást jogellenesnek minősíteni a joggal való visszaélés tilalmába, mint alapelvbe való ütközés miatt. A munkáltató a védett korú munkavállalóval szemben fennálló munkakör felajánlási kötelezettség intézményébe ütközően töltötte be néhány nappal a felperes munkaviszonya felmondással történő megszüntetése előtt a felperes képzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelő, részére felajánlható, 2015. január 15. napjáig – hónapokon keresztül – üres, betöltetlen munkakört. A felmondási korlátozás szabályainak fenti módon való megszegése lényeges jogsértést jelent, amelynek következménye a jogellenes munkaviszony megszüntetés szankció alkalmazása. Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a joggal való visszaélést csak a munkaszerződést kötő felek viszonylatában lehet értelmezni, mivel az Mt-ben nem szerepel korlátozás arra, hogy a visszaélésszerű magatartás kinek a viszonylatában jelenik meg, a joggal való visszaélés megvalósulását nem zárja ki, hogy a munkáltatói jogkörbe tartozó intézkedés más munkavállaló(k) munkaviszonyát is érinti. A munkáltatót valóban megilleti az a jog, hogy kiválassza, kivel kíván együtt dolgozni, azaz a munkaszerződés kötés szabadsága, de csak a munkajogi alapelvek korlátai között. Az Mt. 7. §-a alapján a bíróság az alakilag jogszerűnek minősülő joggyakorlást az adott ügyben bizonyított sajátos körülmények alapján jogellenesnek minősítheti.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.