Ab: az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Döntött az Alkotmánybíróság Varga Judit igazságügyi miniszter beadványáról. A testület döntése az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára nem terjed ki, ugyanakkor megállapították: az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára.

„Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Az Alkotmánybíróság azt ugyanakkor nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése. Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki” – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján megjelent közleményben.

A testület emlékeztet: a kormány nevében az igazságügyi miniszter fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdés, illetve a XIV. cikk (4) bekezdés értelmezését kérte, miután az Európai Unió Bírósága ítélete szerint a szerb-magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal, miután Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a menekültjogi eljáráshoz.

AlkotmánybíróságGulyás: a döntés megerősítette a magyar migrációs politikát

Az Alkotmánybíróság friss határozata világos irányt ad a magyar migrációs politikának, mindenben alátámasztja a kormány eddigi döntéseit és lehetőséget ad teljes körű végrehajtásukra – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteki sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.

Gulyás Gergely szerint egyértelmű és világos döntés született, az Ab megerősítette a magyar kormány politikáját. Kiemelte, hogy az Ab szerint Magyarország az Európai Uniótól függetlenül jogosult a határait megvédeni a migrációtól.

A miniszter közölte: az Alkotmánybíróság a Magyarország népességére és államberendezkedésére vonatkozó szabályokat nemzeti hatáskörbe tartozónak tekinti, ezért ezek elsőbbséget élveznek bármilyen uniós szabállyal szemben.

Varga Judit: a fizikai határzár mellé erős jogi kerítést épített az Ab

A magyar alkotmánybírósági határozat a bevándorlásról szól, semmi másról – mondta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalára pénteken feltett videóban. Varga Judit közölte: az „Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy jogunk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. A migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza”.

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa. Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést – mondta a miniszter.

A közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése, a brüsszeli szabályok pedig, amelyek békeidőben születtek, nem tudják megállítani az illegális bevándorlást. Az Alkotmánybíróság most irányt mutat ahhoz, hogy miként kellene az európai szabályokat is a valósághoz igazítani azért, hogy hatékonyan védhessék Európa határait az illegális bevándorlástól – hangsúlyozta Varga Judit a Facebook-videójában.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.