Agyafúrt jogi érvelés Fóton


Az akkumulátor gyár ellen fellépő civilek azzal érvelnek, hogy a Fót közigazgatási határain belül berendezkedő BYD és HTNS egységei úgy kértek környezethasználati engedélyt maguknak, hogy nem számoltak a másikkal. Csakhogy a két üzem együttesen egészen más hatással tud lenni a környezetre, mint ha csak az egyik létezne, érvelnek. A perek a múlt héten kezdődtek a bíróságon, tudható meg a HVG cikkéből.

Annak ellenére, hogy országos szinten is egyre komolyabb ellentéteket váltanak ki a gombamód szaporodó akkumulátorgyárak, érdemi fogást civilként nem talált rajtuk senki. Eddig. Fóton is lefutották a kötelező köröket: megvolt a feszültségekkel teli lakossági fórum, a helyiek egy része megijedt, mások az ingatlanjaik értékéért kezdtek el aggódni. Nyolc fóti civil külön-külön indított pert a Pest Vármegyei Kormányhivatal ellen, hogy a bíróság kimondja: perképesek ebben az ügyben. Ezek a tárgyalások kezdődtek el kedden.

Az ügy lényege, hogy a város közigazgatási határain belül két akkuipari beruházás indult volna el rövid időn belül: a kínai BYD tervezett oda összeszerelőüzemet, ami amúgy jogilag gyárnak minősül, valamint a dél-koreai HTNS hozott volna létre egy olyan létesítményt, ahol veszélyes anyagok tárolását végezték volna.

A civilek azonban megtámadták azt a kormányhivatali határozatot, azzal érvelnek, hogy a BYD és a HTNS úgy kértek külön-külön környezethasználati engedélyt maguknak a kormányhivataltól, hogy nem nyilatkoztak az egymás tevékenységére való hatásuk veszélyességéről, sem azok elhárításáról. A fótiak szerint mindezt annak ellenére sem tették meg, hogy a két cég tudott egymás jelenlétéről. A civilek azt akarják kimondatni első körben a bírósággal, hogy ingatlanjaik a két akkuipari létesítmény hatásterületén vannak. Ekkor lennének perképesek, és ez után támadnák meg bíróságon a BYD-nak azóta kiadott környezethasználati engedélyt.

Érveik szerint a kormányhivatal nem számolt az úgynevezett dominóhatással, vagyis azzal, hogy ha az egyik csarnokban baleset történik, akkor az a másikra is hatással lehet. A hatásterületnek pedig itt van kiemelt jelentősége, a civilek szerint ugyanis a BYD és a HTNS csarnokai nincsenek elég messze Fóttól, mindössze négyszáz méterre vannak egy lakóparktól. A civilek feltételezik, hogy jóval nagyobb kárt okoz, ha úgy történik baj, hogy a két akkuipari cég egymás mellett van, mintha két, egymástól messze lévő egységről lenne szó.

Közigazgatási perről lévén szó a felperesek, vagyis a fótiak vannak bizonyítási kényszerben a kormányhivatallal szemben a bíróság előtt. Az, hogy a két akkumulátorgyár együttes hatásterülete valójában mekkora, szakértő tudja megállapítani, a szakértőre viszont a felpereseknek kell összedobniuk a pénzt. A bíró ezért javasolta nekik a peregyesítést, amit a fótiak ügyvédje szinte biztosra ígért, azonban egyeztetnie kell erről hivatalosan az ügyfeleivel.

A civilek indítottak egy pert ugyanezen ok miatt, a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által a HTNS-nek kiadott engedélye miatt is, ott hamarosan eljuthatnak a szakértő hivatalos felkéréséig is, a fótiak ügyvédje pedig szeretné elérni, hogy az ott elkészülő véleményt használhassák a kormányhivatal ellen indított perben is.

A bíró azt is kérte a fótiak, valamint a kormányhivatal ügyvédjétől, hogy állapodjanak meg közösen a szakértő személyében. Egy szakértői vélemény viszont már van, Fóton ugyanis a helyiek által vezetett civil szervezet, a Foton 2023 kérésére közjegyzői megbízással egy szakértő a BYD-val kapcsolatban már megállapította, hogy a gyár környezeti hatása jelentős. A fótiak ügyvédje kedden azt kérte a bíróságtól, hogy ezt a szakértői véleményt küldjék el majd annak a szakértőnek is, akit majd a per során ki fognak rendelni a helyzet újbóli kivizsgálására.

Egyelőre egyébként egyik cég sem kezdhette el fóti működését. A csarnokokba értesülésünk szerint ugyan beépítették a munkához szükséges elemeket, de a gyártás nem kezdődött el.

A TELJES cikk IDE kattintva érhető el.

Forrás: HVG


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 8.

Új pályázatok segítik a magyarországi innovációk szellemitulajdon-védelmét

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek, magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére – tájékoztatta a NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közös közleményben szerdán.

2024. május 8.

Államkincstár: az azonos nemű bejegyzett élettársaknak is jár a GYED

Kiegészítette a gyermekgondozási díj igénylésére vonatkozó űrlapot és tájékoztatót a Magyar Államkincstár, ezzel is egyértelművé téve: az azonos nemű bejegyzett élettársak is jogosultak a párjuk által szült vagy örökbefogadott gyermekükkel otthon maradni és GYED-et igényelni.