Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt napokban több elemzés és találgatás jelent meg az úgynevezett választási bíráskodást érintő változásokról. Ezek a jogszabályokon alapuló tényleges helyzetnek nem felelnek meg, ezért a következtetések részleteikben és összességükben is megalapozatlanok.
A választási bizottságok határozatainak bírósági felülvizsgálata az országgyűlési választásokat illetően változatlan jogi és szervezeti keretek között zajlik, ugyanúgy, mint 2014-ben és 2018-ban. Választási ügyekben – elenyésző kivétellel – első és végső fokon a Kúria jár el. A választási ügyeket változatlanul a Kúria háromtagú közigazgatási tanácsai intézik. Az ügyek kiosztása a tanácsok között az érkezés sorrendjében automatikusan történik.
A 2021. évi CXXXIV. törvénynek a választási ügyekre semmilyen kihatása nincs. E törvénynek a Kúriát és a közigazgatási bíráskodást érintő szabályai egyrészt az Európa Tanács Velencei Bizottságának a jogegységi eljárásokra vonatkozó ajánlásain alapulnak, másrészt azoknak a másodfokú közigazgatási ügyeknek az intézésére jelölték ki a Fővárosi Ítélőtáblát, amelyek csak 2020-ban kerültek a Kúriára. Ezek az ügyek a Kúria túlterhelését okozták, és éppen a választási ítélkezés feltételeinek biztosítása érdekében volt szükség a módosításra.
