Artisjus-kísérlet: a teljesen a mesterséges intelligencia által írt zenét a többség felismerte


Az emberek többsége a mesterséges intelligencia (MI) segítségével írt dalokat az ember művének véli, azt ugyanakkor felismerik, ha igazi dalszerző egyáltalán nem vett részt az alkotásban – derült ki az Artisjus dalszerzők napi kísérletéből.

Míg a 100 százalékban MI által írt dalt többen beazonosították, a részben és teljesen emberi alkotásokat már alig tudták megkülönböztetni egymástól: csak minden harmadik tippelő jött rá, melyik az emberi szerzemény, míg az MI-ember koprodukciót a legtöbben teljesen emberinek gondolták.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kísérletében egy dalszerző páros szerzeménye, valamint egy részben, illetve egy teljesen MI által írt dal vett részt. Október 8-ig, a dalszerzők napjáig bárki a kösziadalt.hu oldalon bárki megtippelhette, melyik dal emberi és melyik gépi szerzemény.

A kísérletben kilenc ismert dalszerző, zenei újságíró és MI szakértő – Balla Gergely, Barkóczi Noémi, Czutor Zoltán, Csepelyi Adrienn, Dés László, Harcsa Veronika, Hegyi Dóra, Járai Márk és Mérő László – is részt vett, nekik sikerült tetten érni a mesterséges intelligencia nyomát a szerzeményekben. Egy videóban mondták el, milyen különbségek megfigyelésével jöttek rá a megfejtésre.
„A mesterséges intelligencia is lehet jó, ha bizonyos ötletek megvalósításában segítségül hívjuk. Viszont az már baj, ha miatta eltávolodunk az embertől és az emberi zenéléstől, mert az páratlan és pótolhatatlan” – fogalmazott Dés László. Czutor Zoltán kétkedésének, Járai Márk félelmének adott hangot a gép dalszerzői alkalmasságával kapcsolatban.

„Biztos vagyok benne, hogy dalszerzőként nem fogom beépíteni az MI-t az alkotásba. Dalszerzőnek lenni egyfajta gondolkodásmód, életforma, ahol nem feltétlenül a végső produktum a cél” – mondta Barkóczi Noémi. A Platon Karataev dalszerző-frontembere, Balla Gergely szerint nagyon torzítaná alkotói folyamatát, ha egy ennyire markáns külső dolgot emelne be.

A kísérlet négy hete alatt 4303 szavazat érkezett, a résztvevőknek mindössze 19,7 százaléka találta el mindhárom dal esetében a helyes megfejtést. A 100 százalékban MI által írt zenét az emberek nagy része felismerte, míg azt a két dalt, amit részben vagy egészben emberek írtak, a legtöbben már nem tudták megkülönböztetni egymástól.

A Peace of Mind című dalt, Kozma Kata és Zentai Márk közös szerzeményét a szavazók harmada, 35,9 százaléka azonosította be helyesen. A tévedés a Hard to Say Goodbye című dal kapcsán jelentkezett leginkább: az ember és az MI közös alkotását a szavazatok csaknem fele, 48 százaléka teljes mértékben emberi dalszerzők alkotásának jelölte. Az MI-vel közös dal megírásához Kádár-Szabó Bence és Sebestyén Áron három MI-alapú programot használt. A Dreamscapes című dalt teljes mértékben gép írta és adta elő. Ezt a tippelők mintegy háromnegyede, 72,6 százalék eltalálta.
A dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. március 31.

Artisjus: soha nem részesültek még jogdíjból olyan sokan, mint tavaly

A pandémia okozta drasztikus visszaesés 2021-ben éreztette igazán a hatását az Artisjus által kifizetett jogdíjakban. A jogkezelő tavaly 6,7 milliárd forintot tudott kifizetni magyar és külföldi alkotóknak, ugyanakkor minden korábbinál több hazai szerző részesült az összegből.  A visszaesés éreztette a hatását azok számának csökkenésében is, akik jelentősebb összeget tudnak keresni a szerzeményeikkel. Tavaly is több dal született, mint a járvány előtti időkben és jóval több fiatal, új szerző lépett a pályára, mint az előző évben. Az Artisjus közzétette 2021-es statisztikáit.
2017. május 17.

A felhőalapú szolgáltatások szerzői jogi megítélése

A felhőalapú tárhelyek megjelenése a szerzők és a felhasználók közötti érdekegyensúlyt felborította. A szerzők műveinek magáncélú többszörözése után járó díjazás rendszere a felhőalapú tárhelyek esetében a mai napig nem került bevezetésre. A tárhelyek problémáját az adja, hogy nehezen meghatározható az az eszköz, amelyet díjjal terhelnénk. A díj kivethető a felhőt felépítő merevlemezekre, magára a tárhelyszolgáltatásra vagy azon készülékekre, melyekkel igénybe vehető a szolgáltatás. A tanulmány feltárja miként vezethető be a díj ezen eszközökre, valamint milyen okok akadályozzák azt, illetve azt, hogy milyen szabályozás várható a jövőben.