Az Ab-hez fordulnak a pedagógusok az új szakképzési törvény miatt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az új szakképzési törvény miatt, egyéni érdeksérelem okán, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében.

Szabó Zsuzsa, az érdekképviselet elnöke csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: kifogásolják, hogy a szakképzésben foglalkoztatottak – egyeztetés nélkül – elveszítik közalkalmazotti státuszukat, a munka törvénykönyvének hatálya alá kerülnek, jogorvoslati lehetőség nélkül.

A PSZ azt kéri, hogy az Ab visszamenőleges hatállyal, január elsejétől semmisítse meg a kifogásolt rendelkezéseket – ismertette Szabó Zsuzsa.

A beadványt az érintett munkavállalók aláírásával terjeszti be a szakszervezet, ezért arra biztat, hogy minél többen csatlakozzanak: szignójukkal adjanak felhatalmazást az érdekképviseletnek arra, hogy a nevükben eljárhasson. Az ehhez szükséges információk megtalálhatók a www.pedagogusok.hu oldalon.

A PSZ elnöke azt hangoztatta, hogy túl rövid idő telt el az új törvény megjelenése és hatálybalépése között, nem lehetett felkészülni az átállásra.

Azoknak a jogviszonya, akiket december 31-én még közalkalmazottakként foglalkoztattak a szakképzésben, január elsején munkaviszonnyá alakult. Helyzetük bizonytalanná vált, nincs garantált előmeneteli rendszerük, egyéni béralkukra kényszerülnek – hangoztatta Szabó Zsuzsa.

Úgy vélekedett, hogy anyagi és erkölcsi sérelem egyaránt éri a dolgozókat, mert a szakképzésben már nincsenek pedagógusok, csak oktatók, nem használhatók a pedagógusi hivatást kifejező megnevezések, például az, hogy középiskolai tanár. Nem tisztázott az sem, hogy milyen óraszámban kell oktatni és ezért milyen díjazás jár – sorolta a PSZ elnöke.

Szabó Zsuzsa közölte, hogy sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek. Azt kérték Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy nevesítse a tárgyalópartnerüket, erre azonban nem került sor – mondta.

Azt akarják elérni, hogy a szakképzésben foglalkoztatottak maradjanak közalkalmazotti jogviszonyban, ne „szakítsák ki” a szakképzést a köznevelés rendszeréből. Állítsák vissza azt a korábbi állapotot, amelyben a pedagógusi fizetések meghatározásának alapösszege a minimálbér volt. Rögzítsék, hogy 22 órát kell tanítani, valamint azok illetményét is emeljék meg, akik nem pedagógusok – sorolta a PSZ elnöke.

Szabó Zsuzsa az országjárásukról is beszélt: szavai szerint nagyon kedvező tapasztalatokat szereztek, markáns véleményeket hallottak.

Gosztonyi Gábor, a szakszervezet egyik alelnöke felidézte, hogy január végén már benyújtottak egy alkotmányjogi panaszt. Ebben azt kérték a testülettől, hogy az új szakképzési törvény valamennyi rendelkezését semmisítse meg visszamenőleg, januártól.

A PSZ saját érintettsége miatt fordult az Ab-hez: arra hivatkozik, hogy megillette volna a véleménynyilvánítás, a javaslattétel joga a törvény előkészítésénél, ezekre azonban nem kapott lehetőséget. A szakképzésben foglalkoztatottak jogállásának változása miatt csökkennek a szakszervezeti jogosítványok. A támadott törvény alapján nincs lehetőség kialakítani a munkavállalók és a munkaadók közötti együttműködés rendjét, nincs mód tárgyalást kezdeményezni, mivel nem állapítható meg, hogy ki a munkáltatói jog gyakorlója.

A PSZ az alkotmányjogi panaszában kifogásolta azt is, hogy sérül a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az új szakképzési törvény a magyar oktatás történetében először tesz különbséget az iskolai tanulmányokat folytatók között – hangoztatta Gosztonyi Gábor, hozzátéve, hogy a végrehajtási rendelet további érdeksérelmeket okoz.

Totyik Tamás, a PSZ másik alelnöke közölte, hogy súlyos kifogásaik vannak az új Nemzeti alaptantervvel (Nat) kapcsolatban is.

Úgy vélekedett, hogy mulasztásos törvénysértést követett el a kormány, ugyanis az oktatásért felelős miniszternek rendszeresen, de legalább ötévente értékelnie kell az alaptantervről szóló tapasztalatokat, ez azonban elmaradt. Azt mondta: nem tudják megmagyarázni, hogy miért, milyen elvek alapján volt szükség a Nat módosítására.

Totyik Tamás azt mondta: a követelményrendszer legalább harmadát el kell hagyni, csökkentve a tanulói terheket. Minden negyedik gyermek funkcionális analfabéta. Őket kellene felzárkóztatni az arról szóló vita helyett, hogy kit legyen kötelező olvasni. A legfontosabb, hogy olvassanak a fiatalok – jelentette ki az alelnök.

Megjegyezte, hogy a kritikák ellenére pozitívuma is van az új Natnak, ugyanakkor határozottan kérte az alaptanterv bevezetésének elhalasztását.

A PSZ alelnöke arról is beszélt, hogy a jövőben nagy hiány lehet óvodapedagógusokból

(MTI)