Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Az alkotmánybíróságon folytatódik a Hernádi-per Horvátországban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében, amely után a Mol bejelentette, hogy a társaság elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében, amely után a Mol bejelentette, hogy a társaság elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért
A testület döntésében elutasította a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a büntetés súlyosbítására vonatkozó indítványát, valamint a két vádlott fellebbezését is, és megerősítette az elsőfokú ítéletet, amely szerint Sanader hat év, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt pedig távollétében két év börtönbüntetést kapott.
A legfelsőbb bíróság indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy 10 millió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Jezic, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben 5 millió euró megérkezett a számlára, míg a másik ötmillió euró nem került befizetésre – közölte a testület. Bár Jezic megígérte a tárgyaláson, hogy átutalja az említett 5 millió eurót a bíróság számlájára, ez egyelőre nem történt meg.
Az alkotmánybíróság kontrollja következik
A Mol-csoport MTI-hez eljuttatott közleményében csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.
A horvát eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért – írták.
Több mint tíz éve húzódik Horvátországban az a gazdasági érdekek által motivált tisztességtelen eljárás, amelyről 2015-ben a horvát alkotmánybíróság már kimondta: a volt miniszterelnököt súlyos jogsértések árán ítélték el. Az alkotmánybíróság akkor is több súlyos eljárási hibát jelzett, és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a Zágráb megyei bíróságot.
„Mivel jelen eljárásban a tisztességes eljárás feltételeinek a minimumát sem teljesítve még súlyosabb és nyilvánvalóbb jogsértések történtek, meggyőződésünk, hogy ez az ítélet sem fogja kiállni az alkotmánybírósági kontrollt” – húzták alá.
Változatlan a Mol stratégiája
A Mol szerint beigazolódott a magyar Fővárosi Törvényszék 2018-as döntése, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérülni fog a tisztességes eljáráshoz való jog, és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása. Emlékeztetettek: a Horvátország által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás is arra az egyértelmű következtetésre jutott, miszerint Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy Hernádi Zsolt megvesztegette Sanadert.
A Mol ragaszkodik a korábbi álláspontjához, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen, az elnök-vezérigazgató pedig továbbra is élvezi a Mol Nyrt. Igazgatóságának teljes bizalmát és támogatását. Jelezték: a Mol INA-val kapcsolatos stratégiája változatlan, továbbra is elkötelezett az INA legjobb érdekeit képviselő vállalatirányítás mellett.
Jezic hitelessége megkérdőjeleződött
A Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a horvát vállalatban.
2011-ben az USKOK vádat emelt Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt, majd 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is vádat emelt. Erre reagálva a magyar igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntette.
Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberben hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert. A bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Jezic nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek.
2018 őszén a Sanader és Hernádi Zsolt elleni pert egyesítették a Zágráb megyei bíróságon, ahol 2019 decemberében végül a testület elmarasztaló ítéletet hozott: Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az eljárást a helyszínen követő független jogi megfigyelők (Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja) szerint a zágrábi bíróság megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit és elfogultsággal vádolták a horvát államügyészeket. A védelem 2021 júliusában részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz, amelyet a testület most elutasított és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.
(MTI)