Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elmarasztalta Oroszországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Szergej Magnyitszkij néhai jogász ügyében, megállapítva, hogy számos ponton sérültek a vizsgálati fogságban elhalálozott férfi jogai.
A törvényszék egyhangúlag kimondta, hogy az orosz hatóságok több pontját is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének, köztük az élethez, a szabadsághoz és biztonsághoz, illetve a tisztességes eljáráshoz és az ártatlanság vélelméhez való jogról, valamint az embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkelyeket.
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elutasították azon panaszt, amely szerint Magnyitszkij őrizetbe vétele törvénytelen lett volna, mondván, a hatóságok megalapozottan indíthattak eljárást adócsalás gyanújával, de hangsúlyozták, hogy ez nem tette indokolttá a nagyjából egy éven át tartó fogva tartást.
Kiemelték, hogy a börtönben biztosított orvosi ellátás nem volt megfelelő, ez vezetett a férfi halálához, a történteket követő nyomozás pedig számos kívánnivalót hagyott maga után. Az ítéletben kitértek arra is, hogy a jogászt röviddel a halála előtt is bántalmazták, megbilincselték, valamint megverték gumibottal, továbbá írtak a büntetés-végrehajtási intézmény túlzsúfoltságáról is.
A strasbourgi bírák 34 ezer euró (mintegy 11 millió forint) kártérítést ítéltek meg a két panaszosnak, Magnyitszkij feleségének és anyjának.
A most kihirdetett elsőfokú verdikt ellen három hónapig még mindkét fél fellebbezhet.
Szergej Magnyitszkij orosz belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el a költségvetésből. Ennek ellenére ellene indult eljárás adócsalás miatt, és előzetes letartóztatásba került, ahol 2009-ben, 37 évesen tisztázatlan körülmények között életét vesztette. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság 2013-ban bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette az EJEB szerint „felületes” nyomozását az ügyben. A történtek komoly diplomáciai feszültséget keltettek az Egyesült Államok és Oroszország között. Washingtonban törvényt is elfogadtak Magnyitszkij nevével, ennek keretében szankciókkal sújthatják az emberi jogok megsértőit világszerte. Moszkva erre reagálva válaszintézkedéseket foganatosított, egyebek között megtiltotta az orosz gyerekek amerikai örökbefogadását.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!