Az erkölcs és jog összefüggései Koronavírus

A 2020. november 3-án tartott konferencián dr. Darák Péter kiemelte, a tavaly útjára indított konferencia második állomásának célja az erkölcsi tartalommal bíró jogi fogalmakról való közös gondolkodás volt jogászok és teológusok eszmecseréje által.


„Közelebb kerültünk az igazságosság bírósági kritériumainak meghatározásához az által, hogy számba vettük az erkölcs és a jog történeti párhuzamait és az általuk lefedett területek kérdéseit” – mondta a legfőbb bírói fórum elnöke az Erkölcs és jog II. címet viselő kúriai konferencián, 2020. november 3-án. Dr. Darák Péter kiemelte, a tavaly útjára indított konferencia második állomásának célja az erkölcsi tartalommal bíró jogi fogalmakról való közös gondolkodás volt jogászok és teológusok eszmecseréje által. Az egyre súlyosbodó Covid-19 járványra figyelemmel a konferenciát internetes videómegosztón keresztül közvetítette a Kúria.

A szakmai fórumon az alábbi előadások hangzottak el:

  • Dr. Erdő Péter – bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek: A bűn és a bűncselekmény
  • Prof. Dr. Harmathy Attila – az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA köztestületi tagja: Erkölcsi szempontok szerepe a polgári jogban
  • Prof. Dr. Fazakas Sándor – a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára: A megbocsátás képtelenségétől a megbékélés alternatívájáig – Néhány szempont a jog és az erkölcs korrelációjához
  • Dr. Sulyok Tamás – az Alkotmánybíróság elnöke: az ötágú vöröscsillag használatát tiltó törvény alkotmánybírósági vizsgálatával kapcsolatban a bűn, az elégtétel, és a bűnhődés fogalmai
  • Dr. Köves Slomó – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija: Lelkiismeret, moralitás és ítélkezés a héber jogban
  • Dr. Czine Ágnes – az Alkotmánybíróság tagja, címzetes egyetemi tanár: Jogalkalmazás és erkölcs a büntetőjogban

Dr. Erdő Péter a bűn és bűncselekmény jogi és teológiai történeti megítéléséről szólva elmondta, a mai szóhasználatban a bűn erkölcsteológiai, esetleg etikai fogalom, a bűncselekmény viszont a tételes büntetőjog fontos kategóriája. „A különböző világi jogrendek a szoros értelemben vett bűncselekmény mellett esetleg vétséget, szabálysértést vagy más alakzatokat is megkülönböztetnek, ez azonban közvetlenül nem érinti az erkölcsteológiai értékelést.”

Dr. Harmathy Attila az erkölcs szerepéről értekezett a polgári jogban, olyan területeket kiemelve, mint a felelősség megállapítása, kártalanítási perek, kötelmi jog és családjogi kérdések.

Dr. Fazakas Sándor arról beszélt, hogy a jog és a könyörület, a jogkövető magatartás és a megbocsátás nem lehetnek alternatívái egymásnak.

Dr. Sulyok Tamás előadásában két alkotmánybírósági döntés, az ötágú vöröscsillag használatát tiltó törvény alkotmánybírósági vizsgálatával kapcsolatban foglalkozott a bűn, az elégtétel, és a bűnhődés fogalmaival. Kiemelte: „mikor alkotmányos szinten közüggyé tesszük a bűnök és erények világát, valójában saját társadalmunk, közös lelkiismeretével és megbocsátásra való készségével nézünk szembe.”

Dr. Köves Slomó prezentációja során hangsúlyozta, a lelkiismeret alapja a jognak. Hozzátette, „a természetjogi felfogás és a vele szembe helyezkedő jogi pozitivizmus szüntelenül élesedő vitájában megkerülhetetlennek látszik annak az alapvető kérdésnek a vizsgálata, hogy a Biblia szerint mi lehet a szerepe a földi bíróságnak, továbbá milyen alapon származtathat magánnak fennhatóságot arra, hogy az ember és ember, illetve ember és Isten között elkövetett bűnök kapcsán ítélkezzék?”

Dr. Czine Ágnes az ószövetségi eljárás és büntetőjog kapcsolatáról értekezett, bemutatva, hogy milyen bűnök voltak, illetve milyen volt az ítélkezés napjaink büntetőeljárásához képest. Elmondta, a büntető jogi védelemnek utolsónak kell lennie, az erkölcs és lelkiismeret megszilárdításában sokkal nagyobb ereje lehet a társadalomnak, a kisebb nagyobb közösségeknek és elsősorban a családnak.

A rendhagyó szakmai tanácskozást tavaly októberben szervezte meg első alkalommal a legfőbb bírói fórum. A rendezvényt követően könyv is megjelent, illetve videófilmek készültek az előadásokból.

(kuria-birosag.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Dolgozói után kémkedett a francia IKEA
2021. június 18.

Dolgozói után kémkedett a francia IKEA

A francia bíróság egymillió euró bírság megfizetésére kötelezte az IKEA-t a cég francia alkalmazottai utáni kémkedése miatt, mert a világ legnagyobb bútorkereskedőjét elmarasztalták az alkalmazottak személyes adatainak nem megfelelő kezelése és tárolása miatt.

Hogyan tarthatja meg a kontrollt a tulajdonos a menedzsment felett?
2021. június 18.

Egy cég életében sokszor előfordul, hogy annak korábbi egyszemélyi tulajdonosa és menedzsmentje szétválik. Ilyen felállásban a tulajdonos elemi érdeke, hogy magánál tartsa a végső ellenőrzést. Ez viszont sokszor csak speciális jogi eszközökkel biztosítható.

Börtönbüntetést kértek Sarkozyre
2021. június 18.

Hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést kért csütörtökön az ügyészség Nicolas Sarkozy volt francia államfőre a 2012-es elnökválasztási kampánya törvénytelen finanszírozása miatt.