Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el


Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.

A témáról kiadott brüsszeli közleményben kiemelték: mivel ez a világon az első ilyen jellegű jogszabály, „normateremtő szerepet tölthet be globális szinten” a mesterséges intelligencia szabályozásában. Az MI-rendelet csak az uniós jog hatálya alá tartozó területekre vonatkozik, a kizárólag katonai és védelmi, valamint a kutatási célokra használt rendszerek azonban mentességet élveznek – tették hozzá.

A részletek között az uniós tanács közölte: a jogszabály kockázatalapú megközelítést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a társadalomnak okozott kár kockázata, annál szigorúbbak a szabályok. Az új rendelet aszerint kategorizálja a mesterséges intelligencia különböző típusait, hogy mekkora kockázatot jelentenek. A nagy kockázatú MI-rendszerek csak számos követelmény és kötelezettség teljesítése esetén juthatnak be az uniós piacra, és vannak olyan MI-rendszerek, amelyek használata tilos lesz az általuk képviselt kockázat miatt. Ilyenek például az úgynevezett kognitív magatartási manipuláció és a társadalmi profilalkotás. Tiltja továbbá az olyan rendszerek használatát, amelyek biometrikus adatokból következtetnek egy ember faji származására, vallására vagy szexuális irányultságára.

A jogszabály bizonyos kivételeket tesz lehetővé a bűnüldöző hatóságok számára, hogy továbbra is alkalmazhassanak mesterséges intelligenciát – jegyezték meg.

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet megsértése esetén kiszabható bírságokat a jogsértő vállalat előző pénzügyi évi globális árbevételének százalékában vagy egy előre meghatározott összegben határozták meg, attól függően, hogy melyik a magasabb. A kis- és közepes vállalatokra és az induló innovatív vállalkozásokra arányos mértékű közigazgatási bírságokat szabhatnak ki – tájékoztattak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.