Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elkészült az első átfogó mesterséges intelligencia szabályozási tervezet, ami szigorúbb kötelezettségeket ír elő a generatív MI eszközökre.
Az EU több mint két évnyi tárgyalás után elfogadta az AI Act (Mesterséges intelligencia – MI törvény) tervezetét, amely az első átfogó MI szabályozás lehet.
A következő szakasz a trilógus, vagyis a háromoldalú tárgyalás nevű folyamat, amelynek során az EU törvényhozó szervei megvitathatják a törvényjavaslat végső részleteit. Egy jelentés szerint az Európai Parlament (EP) tagjai megerősítették korábbi javaslataikat a tekintetben, hogy szigorúbb kötelezettségeket írjanak elő az ún. foundation modellekre, ami az általános mesterséges intelligencia egy olyan alkategóriája, amibe például a ChatGPT is tartozik.
Azok a cégek, amelyek olyan generatív MI eszközöket készítenek, mint a ChatGPT vagy a Midjourney, közzé kell tenniük, hogy használtak-e szerzői jogi oltalom alatt álló anyagokat a rendszereikben. A jelentés említ egy fontos utolsó pillanatos változtatást a tervezetben, ami kimondja, hogy a generatív MI modelleket az EU jogszabályainak és alapvető jogainak (ideértve a szólásszabadságot is) megfelelően kell kialakítani és fejleszteni. Mher Hakobyan, az Amnesty International AI-szabályozási tanácsadója szerint a törvény lehetőséget kínál az EU törvényhozóinak arra, hogy véget vessenek a diszkriminatív és jogszabályba ütköző mesterséges intelligencia rendszerek használatának.
(Forrás: VentureBeat)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
