Az EU elítélte Nargesz Mohammadi megkorbácsolását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nargesz Mohammadi iráni emberi jogi aktivista börtönbüntetése, valamint a fizikai fenyítése ellentétes az emberi jogok és a jogállamiság egyetemes elveivel – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője.

„Az EU felszólítja Iránt, hogy tegyen eleget nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek, és mihamarabb engedje szabadon az emberi jogvédőt, figyelembe véve romló egészségi állapotát” – fogalmaztak.

Nargesz Mohammadit novemberben tartóztatták le, miután részt vett egy megemlékezésen, amelyet a 2019-es tüntetések egyik áldozatának szerveztek. Elfogása során bántalmazták, majd azt mondták neki, hogy életbe lépett büntetése, amelyet 2021. május 22-én szabtak ki rá – írta honlapján a Front Line Defenders nevű, írországi székhelyű jogvédő szervezet. Egy teheráni bíróság akkor 30 hónap börtönre és 80 korbácsütésre ítélte.

EU Jog online

Mohammadi többször állt bíróság előtt az elmúlt években. 2016-ban tíz év börtönbüntetésre ítélték az iszlám köztársaság biztonságának veszélyeztetése, kormányellenes propaganda terjesztése, valamint illegális csoport létrehozása és működtetése miatt, de idő előtt, 2020 végén elengedték.

Nargesz Mohammadi ismert emberi jogi aktivista Iránban, a halálbüntetés egyik harcos ellenzője. Korábban mérnökként és újságíróként dolgozott, majd az időközben betiltott Emberi Jogok Védelmezőinek Központja nevű szervezet szóvivője lett.

2018-ban Szaharov-díjjal jutalmazták munkásságát.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.